A középkori jobbágyok miért nem ették meg a csapdákba csalt egereket, patkányokat?

Jól kellett enniük, mert nehéz fizikai munkát végeztek. Ami egy ideig nem volt és a gyarmatosításokkal került Európába az a kukorica, burgonya, paradicsom, paprika és kávé és jóval 1500 után lettek elterjedtek. Szóval ezek nélkül kell elképzelni az étkezéseket, még a magyar ételeket is. Röviden gyors listaként: baromfi, sertés, marha, birka, pulyka, kolbász, sonka, borsó, lencse, káposzta, répa, vöröshagyma, dinnye, szilva, kökény, szőlő, szelídgesztenye, dió, mandula, barack, cseresznye, meggy, füge. Például a kolbászt már az ókor óta fogyasztják az emberek és nem csak magyar étel. Fogyasztottak még tejet és sajtot is.

Alapvetően fogyasztottak kásaféle ételeket amiket gabonákból főztek tejjel vagy vízzel, főként árpából és kölesből. Ez bár nagyon szegényesnek vélt étel, de lényegében a mai müzli alap környékén kell elképzelni és helyettesítette a kenyeret vagy a rizs és burgonya köretet. Valami olyanról volt szó, mint ma a müzlik alapja, a tejberizs, vagy a tejbegríz. Jellemző volt a gyümölcsök használata és az édeskés ízek is ebből eredően.

Itt egy sűrűbb zabkása ahol a középső az (és alul lencse, fent kolbász):

[link]

1600 környékén már készült a töltött káposzta. :) Ott volt a főtt tészta is, gombócok és más formában is. Érdekes viszont, hogy a nemesek is akik nyilván választékosabban étkeztek a fennmaradt receptek alapján fogyasztották a parasztok összes ételét is. :) A sárgarépának volt egy vörös-lila ízletesebb fajtája és egy zöld-sárga fajtája is. Feljegyzések szerint az 1500 utáni időkben a német parasztok naponta 3-4 alkalommal savanyú káposztát is fogyasztottak, ami az étkezések velejárójaként szintén a rendes étkezésre utal.

1723-ból már fennmaradt részletes feljegyzés a parasztok étkezéséről és közli, hogy (idézem)

"Napjában minden katonának ebédre egy tál étke egy font (0,5 kg!) húsból álló lészen, az mint a szegény ember tisztességesen magának szokott készíteni, laskával, káposztával, lencsével, borsóval, kásával és egyéb házi éléssel; vacsorát is hasonlóképpen. (napi 1 kg hús!)"

A parasztok energia fogyasztása magas volt az erős fizikai munka miatt, elérte a napi 3500-5000 kalóriát és 200 g húsféle mennyiségét. De nagy általánosságban a gabonák és zöldségek adták a kalória java részét, ami változott 1500 utánra és több lett a húsfogyasztás.

A jobbágycsaládoknak naponta jutott nagyjából 0,5-0,8 kg-nyi gabona így nagyságrendileg napi 1 kg kenyér kijött belőle, ami fejenként egy-két zsemlének megfelelő mennyiség. Ez a középkorban később növekedett és elérhette a napi 0,5 kg kenyeret fejenként. Húsból átlagosan fejenként napi 200- esetleg 300 gramm jutott, de az állat tartás nem volt lehetséges mindenkinek így ez a jobb sorban lévőkre érvényes.

Egy 15. századi angol arisztokrata háztartásból részletes feljegyzések állnak rendelkezésre a nemesi étkezésről (kapcsolódóan a kérdéshez) ahol napi 1-1,5 kg húst és napi 0,5 kg kenyeret fogyasztottak. A Bristoli Egyetem kutatása szerint a parasztok egyik fő tele egy húsból és zöldségekből készül pörköltféle volt és fontos volt étrendjükben a sajt is.