A Jedlinszka vezetéknév milyen?

Igen, elég közeli rokon népnek számítanak: mindketten szlávok, akik egymás közvetlen közelében formálódtak nemzetté. És sok ruszin beolvadt a szlovákok közé.

De egyébként ha eddig magyarként éltetek, akkor egy vezetéknév miatt miért akarsz identitást váltani? A mai magyarok úgy 20%-ának nem magyar identitása lenne.

A vezetéknév csak egyetlen egy felmenődre utal a sok közül. Tegyük fel a névadó ősöd ruszinként vagy szlovákként élt, de egy színmagyar faluba költözött és 1820-ban egy magyar nőtől született fia. A fiú már ebben a teljesen magyar közegben szocializálódott és ő is egy magyar nővel jött össze 1845-ben. Született neki is egy fia aki örökíti a szláv családnevet, de ha megkérdezik tőle magyarnak vallja e magát ő már egyből rávágja, hogy igen(ellentétben az apjával aki még bizonytalankodott a kérdés hallatán).

Tehát érted kérdező, ha az 1845-ben született ősőd már magyarnak vallotta magát és olyannyira eltűnt a szlovák/ruszin identitás, hogy most te a név eredetéről itt teszel fel kérdést, akkor miért ne lennél magyar?

3: A rokon nép szerintem úgy általánosságban nem egy szerencsés kifejezés. Viszont mindkettő egy szláv nép. A szlovákok egy nyugati szláv nyelven beszélnek ami közelebb áll a cseh nyelvhez, a ruszinok viszont egy keleti szláv nyelvet ami inkább az ukránra hajaz. A keleti szláv népek hagyományosan első jelentősebb államuk és annak elitje után a rusz-ból eredő szavakkal nevezték el magukat (ez nem jelenti azt hogy ők oroszok). Az ukránok is hagyományosan ruszinként utaltak magukra, de mi ruszin alatt kifejezetten a kárpáti ruszinokat értjük akik részben földműveléssel, részben hegyi pásztorkodással foglalkoztak így megtelepedtek a Kárpátok két oldalán. Ők ortodox keresztények voltak, de a 16-17. század során lengyel/habsburg nyomásra létrejött a ruszin és a rutén görögkatolikus uniós egyház, az ortodox rítust ezek nagyrészt megőrizték de elismerték a római pápa főségét. Nem tudom a Jedlinszka őseid pontosan melyik település környékéről származnak, ott Észak-Kelet Szlovákiában nagyrészt szlovákokkal éltek együtt velük érintkeztek de a városokban németek, lengyelek és magyarok is éltek. Én pl. ezért sem zárnám ki hogy szegről-végről végső soron a név az lengyel. Nekem van ruszin ismerősöm akinek a vezetékneve Has, mint kiderült az a német Haas vezetéknévből jön, valamikor beházasodott egy német közéjük.

Ugye saját államuk nem jött létre, ha valamit mindenképpen akarunk mondani akkor egyébként az ukránokhoz álltak legközelebb de ez nem jelenti azt hogy ők feltétlen azonosulni tudtak kezdetektől fogva az ukrán nemzeti identitással. Ma viszont már nagyrészt asszimilálódtak, lengyelek, szlovákok, magyarok és ukránok közé attól függően melyik országba kerültek.

4-es vagyok

Kelet-Szlovákia az a térség ahol a szlovákok, lengyelek, ruszinok erőteljesen keveredtek egymással és a magyarokkal. Ez már azelőtt elkezdődött, hogy lett volna igazi szlovák vagy ruszin nemzeti érzés. Így aztán tényleg sokszor csak az identitás dönti el ki hova is tartozik mert nagyon keveredett mindenki mindenkivel. Így nincsen abban meglepő, hogy a lengyel nevű, görögkatolikus vallású, magyar környezetben élő nagymamád szlováknak vallja magát.

Egyébként a szlovák a ruszin nyelvtől nem áll olyan távol. Azt olvastam, hogy a nyugati szlovák nyelvjárások a csehre hasonlítanak leginkább, a középsőek a lengyelre(de mutatnak szlovénra emlékeztető vonásokat is), a kelet-szlovák nyelvjárások pedig a ruszin és a lengyel felé húznak. A hivatalos szlovák nyelv pedig mesterségesen lett alkotva a nyugati és középső nyelvjárás vegyítésével.

Én a félreértések elkerülése végett annyi magyarázatot fűznék 7-hez, hogy a szlovák nyelv nem lett "mesterségesebben" megalkotva mint bármelyik másik nyelv. A legtöbb modern nyelv, úgy a francia, a német, de ugyanúgy a hivatalos magyar nyelv is egy sztenderdizált nyelvváltozat (ami a beszélt nyelvjárások, dialektusok, egyéb nyelvváltozatokkal párhuzamosan létezik) ennyiben pedig mesterséges. A franciáknál a Párizsban és környékén beszélt változatra épült a sztenderd, a hivatalos szlovák pedig a közép-szlovák dialektusokra.

Hogy egy nyelv hasonlít a másikra, vagy nem áll egyik távol a másiktól az sok mindent jelenthet. A szláv nyelvek általánosságban is hasonlóak, az egy alcsoportba (pl. nyugati szláv) tartozó szláv nyelvek számos közös vonást mutatnak, nyilván ha két nyelv beszélői tartósan együtt élnek akkor a két nyelv közelíthet egymáshoz. Viszonyításképpen a (nyugat) szlovákiai magyar barátom alap szinten el tudott beszélgetni az ukránokkal, úgy hogy ő a szlovákot használta a másik pedig ukránul válaszolt. Nyilván direkt szépen, lassan, jól artikulálva beszéltek de többé, kevésbé az alap dolgokat megértették. A ruszin egy keleti szláv nyelv de a lengyel és a szlovák nyelv nagy hatást gyakorolt rá, a keleti szlovák dialektusok közül pedig több közvetlenül érintkezett a ruszinnal, meg eleve bizonyos jellegezetességeket már osztanak a keleti szláv nyelvekkel is, így könnyebben megértik egymást. De egy ukrán különösen a nyugati részekről alapvetően sokkal jobban megérti a ruszint mint bármelyik szlovák. Nekem egy ukrán barátom aki Lvivben él, pár ruszin népdalt bármiféle nehézség nélkül lefordított angolra, pedig a helyi népdalok nyelvezete nem a legegyszerűbb. De tökéletesen értette, talán egy tájszó meg valami kifejezés volt amit nem tudott megfejteni hogy az mit takar. Hallás után fordította mert nem volt elérhető szövege. Saját elmondása szerint ha nem tudná hogy ruszin, nem tudná megkülönböztetni valami más random ukrán nyelvjárástól.