Jól értem, hogy olyan hogy ókori Görögország gyakorlatilag nem is létezett, hanem különböző civilizációk voltak egyazon területen, amiket összefoglalva nevezünk ókori Görögországnak ?

A különböző civilizáció említése nem helyes,a Ion,Dór és akhájok ugyanúgy a hellaszi kultúrkörbe tartozik.

De viszont a Szeleukida birodalom már más kérdés,ott a hellén kúltuszt erőteljes óperzsa hatás is érte.

Röviden: nem. De összetett téma, ezért legalább a részleteit röviden át kell nézni hozzá, különben nem érthető. Igyekszem azért rövidre fogni, nyilván lehetne hosszasan is, csak ha túl rövid a válasz, akkor vagy félreérthető vagy úgyis maradnak kérdések és megint csak további tartalomra lehet szükség.

Ezt a kérdéskört ma már újra pontosabb vizsgálat alá veszik, hogy mit is nevezhetünk országank és államnak, és például az ókorban. Nem véletlenül, mert megtévesztő kifejezéseket használnak a történelmi leírásokban és nincsenek valójában megfelelően meghatározva az ország vagy állam különféle változatai. Csak a mai meghatározást vetítik rá és nyilván nem illik rá sok esetben és egy ókori országból máris nem lesz ország. Ilyenkor esnek át a másik végletbe, hogy ha nem ország volt, akkor csak szállingózó törzsek, ami megint csak egy teljesen téves elképzelés.

A mai modern ország és állam kifejezés egy bürokratikus és hivatalos kifejezés, ami a mai szervezeti felépítésre értendő. Ez nem illik rá az ókorra. Olyan mint a hegy a földrajzi kifejezésekben, amikor bizonyos magasságtól kezdve nevezik hegynek, valójában kitalált dolog. Ugyanilyen az állam és ország mai szervezeti kifejezése is. Ország és állam az sokféle lehet.

Tehát vita tárgyát képezi, hogy mit nevezzünk az ókorban országnak. A mai modern ország kifejezés ugye nem illik rá, és valójában csak ilyen szempontból nem volt ország az ókor Görögország, és nem voltak országok például az ókorban. (Vagy még előtte.) Ezért más nevekkel illetik, mint kultúra, civilizáció és egyebek. Például Cucuteni–Trypillia kultúra, Tisza kultúra. A mai különbség az ügyintézésben van, egyszerűen fogalmazva.

Például a középkorban a nagyurak saját seregeikkel megtámadták még a királyokat is, ami mai hasonlattal olyan, mintha az egyik megye támadná meg Budapestet. Az ilyeneket ma polgárháborúnak nevezzük és ez volt sok az ókorban és a középkorban is. Viszont polgárháborúktól még állam az állam és ország az ország és nem tekintjük megszűntnek az országot. Hanem úgy mondjuk, hogy adott országban polgárháború zajlik. Tehát az ország és állam valóban további kutatásokat igénylő témakör.

Tehát ez egy fogalmazási és definíciós kérdés, amit eddig úgy intéztek el, hogy vagy ez vagy az a besorolás. Míg ma már azt is tanulmányozzák, hogy megfelelőbb a többféle ország és állam meghatározás, mint a régi.

Ugyanilyen vizsgált és kapcsolódó kérdéskör az etnikumok és népcsoportok folytonosságának kutatása is. Ezek összefüggenek. Valójában mindenféle kifejezéseket használnak az ókori népcsoportok esetén. Az érthetőbbsége miatt kevés bevezetésszerű leírás. Ez szükséges a jobb megértéshez. Itt egy példa Magyarország ókorából.

Vonaldíszes kerámia kultúra - (német:Linearbandkeramik - LBK)

ie. 5500–4500

Közép-Európa (kiindulási területe Magyarország és Csehország), tehát nálunk volt és Magyarország ókoráról beszélünk.

Hogy a neveken túl is láss valamit belőle, itt egy épület ie. 5000 környékéről Magyarország ókorából (hosszúházaknak nevezik, nem véletlenül):

[link]

[link]

[link]

Kistelepülés rekonstrukciója, hosszúházakkal, kertekkel, mezőgazdasági területtel, közösségi területtel, láthatóan teljesen élhető.

[link]

[link]

Kút maradványai:

[link]

Hogy ez hogyan jön ide? Ezeket az ókori európai népeket nem nevezik ... valamilyen országnak, de még népnek sem és ezt bizony ma nem tartják megfelelő történelmi meghatározásnak.

Az ország helyett, az állam helyett, ... valamilyen kultúrának nevezik, ami sok téves feltelezésre ad sugallatot. Pontatlan kifejezés hogy csak valamilyen kultúra. Ezeket a valamilyen nevű kultúrákat a tárgyi leletek alapján sorolják be, azonos stílusú kerámiák, azonos stílusú használati tárgyak alapján. Viszont ez megtévesztő is lehet így elválasztani kultúrákat és külön más kultúráknak nevezni őket. Ma is az utóbbi pár évtizedben a tárgyi eszközök sokat változtak és az országok mégis ugyanazok folyamatosan. Gondolom érted. A tárgyi eszközök egyrészt összefognak egy társadalmat, országot, másrészt a nép eszközei változhatnak miközben a népcsoport azonos maradt. És ez ma szintén egy új és lényegi kutatási terület.

Ie. 5000 körül például itt nálunk Magyarországon is bizony egy meghatározott közösség élt, jól körvonalazható nép voltak. Nyugodtan nevezhetjük ... valamilyen országnak is, csak nyilván nem a mai szervezeti felépítés és ügyintézés szerint. Régészek ma felvetik, hogy ezek a régi ókori európai kultúrák vajon kik is voltak valójában?

Kis idézet példának egy régésztől...

Josho Brouwers régész (kutatási területe az ókori görögök):

"A legtöbb olvasó számára az „állam” szinte biztosan nagyon egyszerű fogalom. Szinte mindenki, aki ezt a cikket olvassa, valószínűleg egy modern nemzetállamban él. Mai környezetünkben az állam valami érdemi, az absztrakt fizikai megnyilvánulása, ami egy ország. Ez egy abszolútum, és ebből ered a tekintély és a hatalom.

Ez azonban nagyrészt a tizenkilencedik és a huszadik század eleji perspektíva, amelyet Max Weber felfogása testesít meg, amely szerint az állam „egy emberi közösség, amely egy adott területen belül a fizikai erő legitim alkalmazásának monopóliumát követeli” (Weber 1946, 78. o.)."

"Szerencsére számos tudós azt javasolta, hogy lépjünk túl az „állam” vagy „nem állam” kissé merev fogalmain." (forrás lent)

Az államhoz kapcsolódó témakör az etnikumok kérdése is. Nyilvánvalóan kapcsolatosak.

ResearchGate Publikáció:

Az etnicitás régészete. Identitásépítés a múltban és a jelenben

"Az etnikai hovatartozás vizsgálata rendkívül vitatott terület a kortárs régészetben."

"Siân Jones a humán tudományok legújabb etnikai elméleteinek átfogó és kritikai szintézisével válaszol a múltbeli kulturális csoportok régészeti bizonyítékok alapján történő rekonstrukciójának radikális újraértékelésének szükségességére." (forrás lent)

És a vitatott, megszokott meghatározás is legyen itt. Látható a rövid leírásból is, hogy az ügyintézési mód az ami eltér a maitól.

Encyclopaedia Britannica: Az ókori Görögország egy ország?

[link]

---

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

1-es talán pontosítható jó?

"A Római Birodalom is több nemzetet fogott össze"

Bár rokon témakör, de mégis más. Egy birodalom sosem volt ország, a birodalom az gyarmatosítás. A Magyar Királyság is más téma. De tényleg kapcsolatos téma, csak tejelsen a kérdésre válaszol.