A szkíták iráni eredetű nép volt?

Igen, ez a hivatalos álláspont.

Bár ez igazából attól függ, hogy kikre akarjuk érteni, hogyan definiáljuk. Mert van az az elgondolás, hogy nyelvcsaládtól függetlenül mindenki szkíta, aki az Ulı Dala (oroszul sztyeppe) térségében élt, és annak megfelelően, lovasnomád harcos életmódot folytatott. De ha leszűkítjük az északkelet-iráni nyelvág beszélőire, akkor is népekről és nem népről beszélünk.

Abban az időben, amikor a perzsák "szkítázták" a tőlük északabbra lévőket, még a iráni és tokhár nyelvek domináltak a térségben, a türk nyelvet még Mongóliában vésegették. Akiket a Perzsák szkítáztak, azok iráni nyelven beszéltek. Aztán ez a szkítázás megmaradt, akkor is használták még arra a térségre, mikor a népesség már ötször lecserélődött.

Nem az a probléma, hogy milyen nyelven beszéltek a szkíták, hanem hogy pontosan kit, kiket értsünk szkíták alatt, és kiket nem. Mert ha ebben egyöntetű álláspont lenne, akkor nincs nyelvi kérdés. Az úgynevezett hunokkal is alapvetően ez a probléma. Egy térben, időben és társadalmi rétegződés szerint többnyelvű alakulatról van szó, kit nevezzünk hunnak? Az eurázsiai nyelvek tízezer éve megvannak, előtte is, akkor is, utána is. azok voltak a lehetséges opciók. Nem ezzel van probléma.

A legtöbb szakember így gondolja, igen. Hasonló népek voltak még az alánok, vagy a jászok.

Azt fontos megjegyezni, hogy a letelepedett kultúrák hajlamosak voltak egy kalap alá venni az összes nomádot. A rómaiaknál a szkíta kifejezés egyenlő volt a lovasnomáddal. Ettől függetlenül létezett külön népként, vagy népcsoportként a szkíta.