Mikor szoktatok temetőbe járni?

Nekem anyósomék falun laknak, 1-2 naponta mennek ki a temetőbe. Komplett virágoskert van a síron, öntözni kell, rendben tartani. Hát ha belefér az idejükbe... Nekem nem lenne ilyenre időm, energiám. Havonta megyünk hozzájuk, akkor mindig kimegyünk mi is a temetőbe. A saját rokonaim közelebb vannak, mégsem megyünk ilyen sűrűn, jó ha 4-5 havonta elmegyünk. Fedett sírok, mindig rendben vannak ha megyünk, a család többi tagja is kijár, nem egyszerre megyünk, így havonta azért mindig odajut valaki. Ünnepekkor mindig kimegyünk, húsvét, karácsony stb. is. Ünnepek közt csak ha belefér az időnkbe, minket is lefoglal sajnos a munka, gyerek, suli, pihenni is alig van időnk, jó lenne ha mindenre jutna minőségi idő. Inkább itthon nosztalgiázunk, gondolunk a családra, ha nem is megyünk túl sűrűn a temetőbe. Hiszem, hogy nem ott várnak minket, hanem látnak minket máskor is fentről, így az, hogy mikor viszek oda virágot, az részletkérdés. A sírok rendben vannak, így azon nem aggódunk. Most, hogy jön az ősz, készítek koszorút a lányommal, és azt viszünk ki. Mindig hagyunk valami személyes dolgot a síron, ha élőt veszünk, akkor 1-1 szál. Hiszem, hogy nem a mennyiség a fontos, hanem hogy szeretettel gondoljunk rájuk, a fejünkben tovább élnek. :)

halottak napja elott biztosan hogy kitisztitsuk, ev kozben nagymamam szokott rendszeresen jarni

13: Azért, hogy a kérdező lássa, hogy van mindenféle ember. Olyan is, aki gyakran jár. Olyan is, aki ritkán. Ha nem érdekel, akkor minek olvasod? A kérdezőt érdekelte, azért kérdezte meg.

Eddig csak november 1-en jártam. Aztán 18-ban ugyanezen napon már nem ment, mert akkor megszületett a fiam. Tavaly se mentem ki, mert mindig későn alszik el, a temető szerintem még nem neki való. Majd jövőre kimegyek.

Ameddig nem volt "igazán közeli" családtag a temetőben addig csak halottak napján mentem. Mióta édesapám elhunyt, azóta mindig meglátogatom amikor haza megyek, mert máshol lakom már. Egyébként hamvasztva van. A gyerekeim szintén hamvasztva lettek, de ők szét lettek szórva. Nem akartunk temetőbe járni hozzájuk, tudva, hogy ott vannak a föld alatt. A szívünkben emlékezünk rájuk.

Amikor a rokonokat meglátogatjuk, és halottak napján.