Hogyan lehetnék szimpatikus pár évvel idősebb tanársegédként a gyerekeknek egy művészeti táborban?

Gondolj magadba. Neked ki szimpatikus?

A gyerek fantáziája végtelen. Mozgásigénye is. Táborban szabadságvágya is. Ez azonban nem lehetséges feszültség nélkül.

Ha úgy vezetsz, hogy ne érezze korlátozásnak de útmutatásnak, ha úgy vagy jelen, hogy nem feszélyezel de szükséges vagy, ha képes vagy együtt élni velük és ez természetesnek látszik, ha képes vagy úgy fegyelmezni, hogy természetes igazságérzetükkel egyezik, ha nem lógsz ki de mégsem olvadsz be, ha akkor vagy szem előtt, ha szükség van rád, akkor nyertél. Minél több sikerül belőle, annál nagyobbat. Megtudod,ha a végén hívnak a következőre, vagy megkérdik, addig is hol találnak.

Minimumprogramként ne éreztesd hogy vezető vagy, de soha ne légy bizonytalan, tervezd előre a lehetséges abnormitásokat és reagálj magától értetődőn. És főképp ne hagyj senkit unatkozni, adj programot éjjel nappal (éjjelre persze az alvást). És a humort feltétlenül vidd magaddal. Abból soha nem lehet sok.