Van köze a Nógrád megyei Vanyarc és a Zala megyei Vonyarcvashegy településeknek egymáshoz?

"...Hraszti (Vanyarc)

Vanyarc községtől kb. 2 kilométerre északra a Bercel felé vezető úttól kb. 600 méterre keletre a Kis-Újság-hegy nyugati nyúlványán a Hraszti-dombon található a földvár.

A várat közel 20 méter széles gerinc köti össze a dombvonulattal. A vár dombja kb. 3 méterre emelkedik ki a környezetéből. A belső területe kerek, átmérője 15-19 méter, amit 1-2 méter mély árok és sánc vesz körbe. A sánc átmérője kb. 40 méter. A terület részben füves, részben sűrű átjárhatatlan bokor fedi. Az északkeleti oldalon, ahol a Hraszti-domb csatlakozik a dombvonulathoz, megszakad az árok. Itt volt a vár bejárata. A vár területén Árpád-kori és késő középkori cserepeket találtak.

A kutatók feltételezése szerint a Vanyarc helyiségnévben szlovák eredetű foglalkozást jelentő helynevet kell látnunk. Egyesek szerint szőlőművesek településére utal, esetleg vasműves telepet takar. A helyi hagyomány a falu nevét a nevarec (hitetlen) szláv szóból származtatják. A települést először 1286-ban említi egy oklevél, amikor IV. László király visszaadja Márton fiainak, János és Benedek Nógrád megyei nemeseknek Wonorch nevű örökölt földjüket, amelyet Kürti Miklós és fia, János tőlük elfoglalt...."

"...A község területe az újkőkortól szinte folyamatosan lakott. A Szt. Mihály-dombon – amely egykor sziget volt – római őrtorony állhatott. A középkori Vonyarc – régészeti leletek szerint – a mai település Ny-i részén alakult ki. Neve szláv eredetű: vinarec = vincellér. A név második tagja a település fölötti szőlőhegyre utal, ahol a szőlőben a XVII. századtól fokozatosan hegyközség szerveződött, majd a XIX. század közepén egyesült a községgel.

Vonyarc első írásos emléke 1335-ből való, ekkor már említik Szt. Mihály tiszteletére emelt templomát. A falu a XVIII. század végén lett a keszthelyi Festetics-uradalom része. Az 1819-ben kialakított Festetics pince ma reprezentatív vendéglátóhely...."

Én inkább a foglalkozásnévre szavaznék.