Ti mit gondoltok mit tegyek?

Ha mindenképp fordító és tolmács mesterszakot szeretnél végezni, akkor teljesen fölösleges az 5 éves, két szakos angol - másik szak tanár képzést előtte végigcsinálnod, amelynek az utolsó éve tisztán gyakorló tanítás, már csak azért sem, mert a két képzés együtt 7 év, s az állam legfeljebb 6 évet finanszíroz, így az utolsó évben olyan 600 ezret ki kell majd fizetned tandíjra. Elég a 3 éves anglisztika alapszakot megcsinálnod előtte, de persze mellette kell egy másik nyelvből is treníroznod magad, mert a fordító és tolmács szak két nyelvre készít fel.

Mindettől függetlenül én egyáltalán nem javaslom a fordítói pályát, mert rendkívül túltelített. Mivel otthonról és rugalmasan végezhető munka, és sokan beszélnek nyelveket, boldog-boldogtalan vállal fordítást munka mellett. Emiatt egyrészt nehéz alkalmi megbízásokhoz jutni (fix álláshoz pedig gyakorlatilag lehetetlen), másrészt a munkaerőkínálat rettentően lenyomja az árakat. Nem a levegőbe beszélek, én is vállaltam fordítást egy kiadónak régebben (egy szakkönyv néhány fejezetét), s a kapott pénzből utólag kiszámolt óradíj a diplomás minimálbérnek felelt meg. Ma már egy kiváltságos elit kivételével, akik fix állással kiadóknak, nagyobb cégeknek vagy fordítóirodáknak dolgoznak, ez nem megélhetést nyújtó szakma, hanem egy bizonytalan esténkénti jövedelemkiegészítés. Végzés után pedig ebbe a szűk elitbe nem lesz esélyed kezdőként bekerülni. Csak akkor vállald ezt az utat, ha vele együtt vállalni tudod a létbizonytalanságot is, és azt, hogy végzés után pár éven belül rákényszerülsz más pályát választani. Ha nem ódzkodsz túlzottan a tanárkodástól, akkor esetleg még meggondolandó az is önmagában. Nem leszel gazdag, de legalább biztos jövedelmed lesz. A fordítást mint főállást pedig inkább felejtsd el.

Talán megnyugtat, ha arra gondolsz, hogy nem feltétlenül kell most végleges, életre szóló döntést hoznod, és később is lehet pályát módosítani. Egy másik dolog, amire érdemes gondolnod, hogy a boldogságod csak nagyon kis mértékben függ attól, hogy milyen szakmád van, hiszen egyrészt az örömnek más forrásai is vannak, másrészt a munkából szerzett öröm és elégedettség sokkal inkább függ a munkahelyi légkörtől, mint attól, hogy milyen végzettséggel kerültél oda. Egy jó hangulatú munkahelyen, ahol megbecsülnek, egyszerű adminisztrátorként több öröm ér napról napra, mint egy rossz légkörű, áskálódó munkahelyen háromdiplomás középvezetőként.

Egyébként mi érdekel a világban? Kizárólag az idegen nyelvek? Semmi más?

Fotóművészetből, természetfotózásból még a fordításnál is nehezebb megélni, erre tehát ne is gondolj, mert teljesen reménytelen. Ha a fotózáson kívül csak a nyelvek érdekelnek és tanárkodni nem akarsz, őszintén szólva nagyon nehéz helyzetben vagy. Régebben egy-ket nyelvet jól beszélni külön szakma volt, ma azonban egyre több más szakmájú ember (mérnök, közgazdász) beszél kiválóan nyelveket. Ha valaki csak annyit tud felkínálni a munkaerőpiacon, hogy beszél néhány világnyelvet, az nagyon keveset ér.

Szóval azt javaslom, nézd meg a felvi.hu-n a szakkeresőt, s nyitott elmével képzeld el, hogy az adott szakokhoz kapcsolható tevékenységekben el tudnád-e képzelni magad. Lehet ugyanis, hogy van pár olyan szak, ami tetszene, csak eddig még fel sem merült benned lehetőségként. A fordítást és a fotózást pedig lehetőleg felejtsd el, nem éri meg a rászánt fiatalkori éveket, zsákutca mindkettő. Sok sikert!