Pszichológia vagy orvosi?
Szerintetek melyikből lehet jobban megélni később?
Most vagyok végzős, viszont sosem tanultam kémiát, ezért ha az orvosit választanám, az emelt kémiát meg kellene csinálnom, meg halasztanék egy évet a továbbtanulásomban.
A pszichológia nagyon érdekes, viszont egyáltalán nem jövök izgalomba, ha a jövőmet pszichológusként képzelem el (lehet, hogy csak ezért, mert nem vagyok elég jártas a témában). Viszont ami még szempont nálam, hogy nagyon szeretnék még egyetem mellett csinálni dolgokat, meg a későbbiekben, amikor már elvégeztem az egyetemet, akkor is olyan szakmát szeretnék, ahol nem kell hanyagolnom a családomat, a kapcsolataimat.. Ami viszont a pszichológiával még kérdéses, hogy nagyon népszerű szak lett, és nem egyszerű elhelyezkedni vele.. Ti hogy látjátok? Mit kellene tennem?
Miért akarsz pszichológiára menni, ha nem is érdekel?
Volt szerencsém olyan, ELTE-n végzett pszichológus kisasszonyhoz akiről sütött, hogy szrik arra aki előtte ül, csak divatból végezte el, meg persze a pénzért. Ehhez hivatástudat kell, már eleve rosszul közelíted meg a dolgot: mivel lehet sok pénzt keresni....ez így milyen már. Munkával.
Orvos is a fizetés miatt akarsz lenni?
Aki ilyen területen akar elhelyezkedni és egy több soros leírásban még csak meg sem említi, hogy embereken akar segíteni, az nem oda való!
Miért nem leszel programozó inkább? Jól keresel,van idő a csaladodra és nem szorítasz ki olyanokat eü pályáról, akik hivatástudatból mennének orvosnak.
Ha orvosira mesz az elso 2-3 lesz kulonosen szar abbol a szempontbol , hogy keves idod lesz masra ha azt kibirod akkor kesobb ok. Ezt a segiteni szeretnek az embereken hulyeseget felejtsd el amit felettem irtak, sokféle motivacio van és messze nem ez a legjobb szerintem. Sok palyatarsam aki igy ment el az egyetemre inkabb novernek valo nem orvonak. Egy jo orvos inkabb perfekcionista , erzelmileg stabil, igenyes a munkajara és jol tud kommunikalni az emberekkel. A beteget nem az fogja erdekelni , hogy belül mennyire sajnalod hanem , hogy milyen ellatast kap es , hogy bansz vele kozben.
A kereseted (ami fontos barki barmit is mond) attol fugg mire szakosodsz , ahogy a work life balanceod is. Ha van konkret kerdesed ezekre tudok valaszolni, de vegig nem irom a szakteruleteket.
Egyértelmű, hogy orvosi végzettséggel könyebb megélni. Mindig lenne munkád, állandó orvoshiány van, ez a pszichológusokra nem igaz.
Az emelt kémia egy év alatt lazán teljesíthető, amúgy is sokan jönnek úgy orvosira, hogy 1 évet kihagytak, szóval ez nem kell, hogy aggasszon.
Az orvosi szakmát én is érdekesebbnek ítélem meg, mint a pszichológiát (bár lehet azért mert orvosnak tanulok). Pszichológia szak mellett tuti, hogy több szabadidőd lenne, mint orvosi mellett, hamarabb is végeznél, de azért nem kell betojni, orvosi mellett is van élet. Emellett tudnál olyan szakirányt választani, ami család- és nőbarát.
Amit vegyél figyelembe: nem mondom, hogy a pszichológia könnyű, de az orvosi egész más kategória. Be kell jutni, ha nem megy a kémia legalább egy 4-es szinten, akkor nem garantált a siker. A bejutás pedig a legkönnyebb, utána jön csak az igazi móka, az érettségi anyag sokszorosát kell megtanulni pl. 2 hét, 1 hét vagy akár néhány nap alatt, ha úgy alakul. De ez is telkesíthető, abszolút, én nagyon szeretek orvosnak tanulni, ugyanúgy orvosira jelentkeznék most is, mint 4 éve tettem. De nekem világ életemben ez volt az álmom, nem voltam rest küzdeni érte. Egy olyan valakinek, akinek nincs hivatástudata, nem biztos hogy ugyanígy menne. Van szabadidő, de abban biztos lehetsz, hogy kevesebb mint más szakokon, ezt sajnos meg kell szokni, be kell osztani az idődet. Nem könnyű, de megéri, ha valóban ezt akarod csinálni. Ennek fényében vesd össze a két szakot.
Hű, elképesztőek vagytok, köszönöm a segítséget! :)
Látom, a korábbi kommentem törlődött, abban kifejtettem, hogy mi minden motivál, elsősorban nyilván, hogy embereken segítsek, de sokat hozzátesz, hogy nagyon maximalista vagyok, meg szeretem a kihívásokat, és nagyon érdekesnek találom ezt a területet. A másik, hogy akármennyire is próbáltam elképzelni a jövőmet, csak orvosként sikerült, és rájöttem, hogy ezt a régi álmot csak azért hagytam feledésbe merülni, mert ugye sosem volt rendes kémia oktatásban részem. Most már úgy érzem, hogy ha nagyon sokat dolgozom érte,sikerülni fog, és egy nap még nagyon hálás leszek magamnak, hogy nem hagytam annyiban küzdelem nélkül. Köszi a sok segítséget!!! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!