3,5 év egyetem, amiben kiégtem, váltás? Tapasztalatot, tanácsot kérnék olyanoktól, akik szintén későn kaptak észbe

A jelenlegi helyzet az, hogy 3,5 éve járok Biológia szakra. Elkövettem azt a hibát anno az első félévben, hogy hagytam magam a szüleim által befolyásolni és nem saját belátásom és tapasztalataim alapján döntöttem, így annak ellenére, hogy nem éreztem magaménak az egyetemi oktatást, nem hagytam ott a szakot, de még csak nem is passziváltattam magam, hogy átgondoljam nyugodtan a dolgokat. Az első 3-4 hónap után úgy éreztem, hogy nem nekem való ez a szak, mert annyi magolással és seggeléssel jár, amire én rettentő nehezen vagyok képes (mindig is gondjaim voltak a tanulásra való koncentrálással,könnyen lankad a figyelmem, de ez gimiben kevésbé ütközött ki,gyakorlatilag 4-5ös tanuló voltam). Igaz kicsit bepánikolt állapotban, de közöltem, hogy én lehet, hogy inkább ott hagynám a szakot és legalábbis átgondolnám, hogy egyáltalán milyen munkára lehetnék jó (eredetileg is csak azért jelentkeztem biológiára, mert gimiben a biológia és rajz érdekelt egyedül, nem éreztem úgy hogy bármi másban tehetséges vagy használható lennék, miközben folyton csak az ívet kaptuk, hogy mindenképpen egyetemre kell menni). A szüleim kiborultak és megkaptam, hogy nagyot csalódtak bennem és hogy ne hagyjam ott a képzést, mert mennyi pénz van már benne stb... (állami ösztöndíjas vagyok,anyagi helyzetünk nem stabil). Lelkiismeret furdalásom lett és ezért folytattam a tanulmányaimat, bár az utóbbi éveket végigszenvedtem, stresszeltem, sokszor voltak pszichoszomatikus problémáim. De nem hagytam abba, mert úgy éreztem nincs más választásom, ezt várják el tőlem, teljesítenem kell. Mostanra odáig jutottam, hogy teljesen kiégtem az erőltetett menetben, leromlott az egészségem, nemhogy tanulni nincs kedvem és úgy kompletten szarok is rá, de semmilyen más elfoglaltságban nem tudok kikapcsolódni, feltöltődni.

Az elején még biztattam magam, hogy képes leszek rá, talán az is lennék, de olyan szinten sivárnak érzem már magam, hogy képtelen vagyok leülni és tanulni. Szégyenlem nagyon, hogy kellett legalább 2 év, mire ráébredtem, hogy mekkora bakot lőttem és lepusztítottam magamat, közben elhasználtam a támogatott féléveimet, kiszórtam az egész francra egy zsák pénzt és nem élvezem, amit tanulok, teljesen bizonytalan vagyok, hogy mi a huzatot kezdek majd egy biológus diplomával.

Jelenleg 2 tárgyam is van, ami 3. felvételes. Ha nem sikerülnek a félév végén, akkor kivágnak az egyetemről, mint macskát szarni. Szóba jöhet az újrafelvételi, de elgondolkoztam azon is, hogy mennyire lenne őrültség, ha másba kezdenék? Fogalmam sincs mibe, mert nem hiszem, hogy különösebb tehetségem lenne bármihez, de talán mégis találnék valamit ami jobban érdekel. Szégyen lenne, ha diploma helyett csak okj-m lenne? Egyáltalán mivel járna az nekem, ha azt mondanám, hogy itt hagyom a szakot és nem jelentkezek másikra, vagy esetleg jelentkezek máshová, de köze sem lenne a biológiához?

Megfeddésre nincs szükségem, meg van az önkritikám. Nincs túl nagy akaraterőm, sokszor lusta is vagyok, naiv és befolyásolható. De szeretnék külső véleményt vagy tapasztalatot hallani, ami segíthet a döntésben, vagy legalább támpontot adhat, hogy mire számíthatok.

Köszönöm!