Mi a vélemény az egyetemi oktató munkakörről?

Egyetemi oktató valódi egyetemen tudományos kutató is egyben, ha nem az, akkor nem valódi egyetemről van szó. Az egyetemi oktató-kutató állásoknak a társadalom legmagasabb presztizsű státuszait kellene jelentenie, ami jelenleg hazánkban nem minden egyetemen valósul meg.

Egy egyetemi oktató-kutató jövedelme valódi egyetemen több forrásból származik. Az egyik ezek közül a közalkalmazotti fizetése, a másik a kutatómunkájából következően a különböző kutatási pályázatokból származó bérkiegészítések, megbízási szerződésen alapuló kifizetések, minőségi oktató-kutató munkáért kapott jutalmak, pótlékok egyebek.

Ha az egyetemnek nincsenek központilag (kar, intézet, tanszék, doktori iskola, tudásközpont, kutatócsoport, stb.) elnyert kutatási pályázatai, vagy vannak ugyan, de azt nem kutatásra költi, vagy abban a résztvevő kutatók anyagilag nem részesülnek, akkor ott nem valódi egyetemről van szó.

Sajnos hazánkban újabban nagyon sokféle intézmény nevezi magát egyetemnek, amelyek nyilvánvalóan nem azok.

Valódi egyetemen a kérdésben szereplő fogalmak a következők szerint alakulnak:

Egyetemi adjunktus (assistant professor, senior lecturer): olyan PhD fokozattal és fokozatának megfelelő, nemzetközi tudományos munkássággal, és arra kapott nemzetközi visszhanggal rendelkező önálló oktató-kutató, akinek legalább 2-3 impact factoros (Web of Science-ben szereplő) folyóiratcikke és azokra kapott legalább 10 feletti független nemzetközi idézettsége van. Jellemzően 28 évesnél idősebb személy, aki 280 ezer forintnyi bruttó közalkalmazotti bérét is figyelembe véve (ami nettóban valamivel több, mint a fele), kiegészítő jövedelmeivel együtt legalább nettó 300 ezer forintot kell, hogy keressen.

Egyetemi docens (associate professor): olyan a professzorsághoz közel álló, vezető oktató-kutató, akinek a tudományos teljesítménye legalább 50-100 nemzetközileg referált folyóiratcikket és azokra kapott legalább 200-300 feletti független idézettséget tartalmaz. Angol nyelven előadóképes és nemzetközi kooperációkban való részvételre alkalmas. Jellemzően 40 évnél idősebb, és kiegészítő jövedelmeivel együtt legalább nettó 500 ezer forintot kell, hogy keressen. (Közalkalmazotti bére jelenleg hazánkban bruttó 400-450 ezer között van.)

Egyetemi tanár (full professor): Fentieken kívül habilitációs oklevéllel és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező, angolból felsőfokú nyelvvizsga szintjén író-beszélő, nemzetközileg elismert kutató-oktató, akinek publikációs teljesítménye a 150 tételt és arra kapott 500 feletti független hivatkozást meghaladja, ezen felül szintetikus vagy tudománykoordináló munkássággal (monográfia, tankönyv, jegyzet, tananyagfejlesztés, folyóiratnál szerkesztői tevékenység, vagy nemzetközi könyvszerkesztői tapasztalat) is rendelkezik. Jellemzően 45 évnél idősebb, és kiegészítő jövedelmekkel együtt legalább havi nettó 1 millió forintot kell keresnie. Közalkalmazotti bére bruttó 550-600 ezer forint körüli jelenleg).

Sajnos jelenleg hazánkban

--egyrészt rengeteg olyan egyetemi oktató van ezekben a fokozatokban, akik ezeket a kritériumokat nem teljesítik,

--másrészt számos olyan kolléga van, akik ezeket a kritériumokat magasan teljesítik vagy túlteljesítik ugyan, de mégsem kapták meg ezeket a státuszokat, mert az akadémiai urambátyám mutyimaffiában kellő társadalmi aktivitással és szolgalelkűséggel nem vettek részt.

1. Itthon nem éri meg, számos kollégánk a tanszékről már tartósan külföldön dolgozik, mások kiléptek. A minősített oktatói létszám csökkent, helyükre fokozat nélküli tanársegédek, doktoranduszok léptek.

2. Az egyetemek által elnyert pályázati forrásokat jellemzően nem szakmai munkára, hanem a kancellária felesleges vízfejének növelésére használják.

3. Az egyetemi kollégák többsége (akik még itthon vannak) nem az egyetemi fizetéséből él, hanem szakmai magánvállalkozásokból, ami szégyen, de tény. Az egyetemi fizetés egy ilyen színvonalú szakember számára csak zsebpénz lehet legfeljebb. Sok állatorvosnak magánpraxisa van egyetemi állása mellett, vagy igazságügyi szakértőként is működik, vagy K+F cégek bedolgozója.

4. Nálunk vannak "habilitált adjunktusok" is, akiknek már régen professzornak kellene lenniük, de még docensnek sem lettek kinevezve forráshiány miatt.

5. Mindezek ellenére egyetemi oktatónak lenni egy csodálatos dolog, mert igazából nincs főnöke az embernek, viszonylag nagy alkotói szabadsága van, azzal foglalkozhat amit szeret és minden más munkakörnél önállóbb, rugalmasabb szakmai életet él. Ameddig a tudományos publikációs teljesítménye megfelelő, addig senki sem piszkálja, mert élet-halál kérdése az egyetemi vezetők számára, hogy legyenek rangos publikációk amivel igazolhatják, lefedhetik a kancellária pazarlásait és lopásait.

Röviden:

Jó, fontos, érdekes, intellektuálisan nagyon megéri, anyagilag a körülményektől függ, vannak problémák.

Bővebben:

Elit kutatóegyetemekre lenne szükség. Ehhez intézményeket kellene integrálni, mert a kritikus tömeg is nélkülözhetetlen hallgatóból is, oktatóból is, élvonalbeli kutatókból is, szakokból, szakirányokból is, doktori iskolából is, kurzusválasztékból is, külföldieknek nyújtott lehetőségekből is.

Ehhez az MTA intézményeit be kellene olvasztani a legjobb szakirányú egyetemekbe, másképp reménytelen fejleszteni.

Az oktatók sokszor irreálisan túlterheltek órákkal, így nem lehet se kutatni se felkészülni az órákra.

Egy egyetemi oktatónak sem szabadna heti 6 óránál többet tartania (és azt is garantáltan 1 napra kellene tenni és garantáltan legfeljebb 2 tárgyat érinthet), mert e felett már nem lesz minőségi oktatás, nem lesz naprakész anyag, nem lesz tananyagfejlesztés, nem lesz kutatás.

#4 -hez:

Teljesen egyetértek. Akkor most el lehet képzelni, mi megy egyes helyeken (nálunk is), miközben megesik, hogy heti 31 kontakt órám van. (Van kollégám, akinek 40 fölött van a heti óraszáma.)

Ehhez 5-6 szakdolgozó, ilyen-olyan projektekkel kapcsolatos munkák, s a legviccesebb, amikor rendszeresen kéri a kar az adott évben - kutatásban - elért eredményekkel kapcsolatos beszámolókat.

Ilyenkor szépen be szoktam írni az oktatással kapcsolatos tevékenységekkel (órára készülés, prezentációk készítése, segédletek írása (angolul is a külföldi képzéshez), zh-k összeállítása, javítása, stb) eltöltött órák számát...

Csoda, hogy épp állást változtatok?