Egy gépész vagy villamosmérnöknek milyen mélyen kell alkalmaznia a fizikát?

a gépelemeket te hoztad fel, hülye példa, arra nem is mondtam hogy fizika. bár annak is vannak fizikai vonatkozásai (szilárdsági jellemzők, mágnesezhetőség, vezetőképesség, stb).

a fúrások fajtái: maguk a fajták nem fizika. de az alkalmazhatóságuk területei megint csak igényel fizikai tudást is. pl egy kis sima csigafúróval nem fogsz nekiállni szerszámacélt furkálni, mert a fizikai jellemzőikből adódóan csak a csigafúró fog elkopni/törni.

ha már írtál privátot, fojtassuk ott, ne szemeteljük szét a kérdést.

Ha fizikával szeretnél nagyrészt foglalkozni, akkor NE mérnöknek menj, hanem fizikusnak!

Ne hallgass azokra, akik egy mérnöki szakot akarnak rád erőltetni, mert nem ugyanaz a célja a kettőnek..

egy mérnök

Én már csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mi ugyan honnan tudjuk a te szemléletedben mi a fizika és mi nem?

A gépészmérnöki, villamosmérnöki szakok mind a fizikára épülnek, és a természet törvényei bizony a gyárban is jelen vannak, nem csak spontán léteznek. Ha úgy lenne, ahogy te mondod, akkor szerintem milliárdos lennék már, mert pl az energiamegmaradás elve nem vonatkozna a gyárakra. Híradástechnikához például rengeteg fizika (na meg matek) kell, főleg ha kutatni szeretnél benne.

Szemétkedést félretéve: ha az elméleti fizika érdekel, akkor például az ELTE Fizika való neked. Ott tényleg az elméleti vonal dominál, mert BME Fizika kicsit mérnökiesebb szemléletű (hisz mégis műszaki egyetem).

Itthon kutató fizikusként nehezebb dolgod lesz, mintha az iparban dolgoznál (oda is kellenek fizikusok, csak nem olyan számban mint mérnökök) mert nincsenek túl jól fizetve, és úgy kell kaparni a falat, hogy kutathass, de egy jó Erasmussal azért el lehet csípni pár lehetőséget külföldön is (na azért ehhez nagyon jól kell tanulj akkor!)

Ha nem érdekelnek a műszaki dolgok, akkor ne mérnöki képzést válassz, mert utálni fogod minden percét. Egyedül te tudhatod mi az ami valójában érdekel, így válaszd azt. Böngészd az egyetemek honlapjait milyen tantervek, tantárgyi tematikák vannak. Kezdésnek [link]

Viszont(!!) ha sima fizika képzést választasz, akkor is lesz benne kevés műszaki(asabb) tárgy, nem lehet megúszni nélküle. Olyan mint a közgáz, nem igazán szeretik a mérnökök, de túl kell esni rajta.

Annyit még érdemes fontolóra venned, hogy az egyetemi fizika más szemléletmóddal kerül oktatásra mint a középsikolás. Ott inkább feladatok megoldásán van a hangsúly, egyetemen pedig tömény elmélet van leginkább.

Kívánom a legjobbakat!

A gépész és a villamosmérnök nem fizikus, legfeljebb alkalmazott fizikus, de a fizika természettudomány ezek pedig műszaki tudományok.

A fizika felfedező tudomány (jellemzően egyetemen vagy kutatóintézetben lehet vele dolgozni, iparban akkor ha az ipari kutatóintézet).

A műszaki tudományok alkalmazzák a természettudományokat, de nem művelik.

A gépész- és villamosmérnökök (és sok más mérnöki szak művelői) részletesen és mélyen elsajátítják a fizika régen leülepedett alapjait, talán jobban is begyakorolnak bizonyos klasszikus fizikai számításokat, alkalmazásokat mint egy fizikus.

A munkájuk során azonban ezeket már inkább csak rutinok formájában használják, nem gondolkodnak róluk mélyebben, akkor sem, ha alkotó mérnöki munkát végeznek. A legtöbb mérnökember azonban végül adminisztratív jellegű munkát lát el, amihez kell a mérnöki tájékozottság, de semmiképpen nem kell mélyebb fizikai tudás.

A fizikusok szintén alaposan és mélyen megtanulják a fizika letisztult alapjait (sőt a fizika tudománytörténetét és azok buktatóit is) tanulmányaik első éveiben, azonban ezt követően a fizika nyitott kérdéseivel foglalkoznak, valamint a fizikai kutatások módszertani kérdéseivel. Ezek azok a mélyebb-érdekesebb fizikai stúdiumok, amik teljesen hiányoznak a mérnökképzésből, kivéve ha egy mérnök doktori iskolán folytatja tanulmányait és ilyen területre szakosodik.