Gépészmérnök vagy informatikus?

én a gépész oldalról tudok szólni

az egyetem nehéz és lélekgyilkos és nincs sok élvezeted az elvégzése alatt. de mire elvégzed rájössz mennyi lehetőséged van. Nem tudom infonál hogy van, de a gépész szakmának rengeteg ága van, anyagtechnológia, gépgyártás, géptervező, folyamattechnika, áramlástan, épületgépész, stbstbsb.. Egyetemen arra specializálódsz amelyik útközben megtetszik. Ha szerencséd van tényleg elkezd érdekelni egy téma és bekerülsz olyan munkahelyre ahol elég király dolgokkal foglalkozhatsz..

A gépész szakma nagyon szép és változatos ha megtaláldo azt a részét ami érdekel, ennyit tudok mondani.

Amit én hátrányának érzem, hogy pl ha programozni tudsz és éppen nincs munkahelyed, de van egy jó ötleted egy weblapra, programra akkor otthon elkezdheted fejlesztgetni amikor akarod egyszerűen stb. Gépész szakmában nagyon ilyesmi nincs, max vállalkozást lehet indítani vagy valami startupot

Informatikus lehetsz autodidakta módon is. Azaz ha gépészmérnöknek mész, de közben kitalálod, hogy programozni szeretnél, megtanulsz otthon programozni és máris informatikus vagy.

De gépészmérnök soha az életben nem leszel otthon.

--

Az informatikus szakma nagyon felhígult. Rengetegen vannak, és a nagy átlag gyatrán keres. Óriási a konkurencia is (főleg indiaiak stb.)

Sok (rengeteg) az informatikus, de nagyon kevés közöttük a jó.

--

A Szilicium-völgy online platformjain (kiváltképpen Udacity, Lynda = LinkedIn Learning, Coursera, iTunes University) olyan minőségben tanulhatsz programozni, amilyen minőséget itthon soha nem kapsz. Az informatikus képzés lesz az első, amelyet az online forradalom radikálisan átalakít majd.

Menj fel az acloud.guru honlapra és nézz bele a videókba. Teljesen jól DevOps mérnökké képezheted magad online (és munkahelyen, éles prokekteken). Kíváncsi vagyok, ennek hány százalékát tanítják a BME-n. Az egyetemek egyszerűen nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Már a curriculumot sem tudják olyan gyorsan átalakítani, amilyen gyorsan a technológia változik.

Szóval megkérdőjelezném, hogy az informatikus mérnök annyival jobb lenne. Szerintem ami hasznosabb, az:

– matematikus

– villamos- vagy gépészmérnök

... azaz minden olyan, amit otthon soha az életben nem fogsz megtanulni.

Ui: megnéztem most a BME mérnökinformatikus BSc mintatervét.

[link]

Nem rossz egyébként, és tényleg van ebből amit otthon nem fogsz megtanulni – de nem is kell később. Túl sok benne a sallang.

A valós életben dolgozó programozóknak olyan sokat kell tudniuk egy adott területről, hogy arra önmagában fel lehetne építeni egy BSc curriculumot. Ha csak egy mai Java programozót veszünk, hogy mit kell tudnia (Core Java, adatszerkezetek és algoritmusok, OOP és FP, reactice programming, TDD / unit testing, SQL noSQL és ORM, egy tucat framework például Spring, vert.x, Vaadin, Hibernate, Spark stb. JavaFX, network programming stb.); mellé még hozzáveszed a cloud tudást (AWS, Azure – önmagában rengeteg idő mire itt felszedsz egy használható tudást); mellé még a security-vel kapcsolatos tudás, plusz rendszertervezés stb. – teljesen világos, hogy az egyetemi curriculum és a valóság között nagyon kicsi az átfedés.

Igen, értem, hogy az egyetemen "az alapokat" tanítják meg. De más szakokon, például jogász, gépész, bölcsésztanár a curriculum sokkal jobban leköveti a valóságot. Az informatika meg nem tud lépést tartani.

Az informatikus oktatás tényleg egy szemét.

Kb csak azért van, mert kell egy diploma. Arról ne is álmodj hogy az egyetemen lesz belőled jó informatikus !

#5, #6

"Már a curriculumot sem tudják olyan gyorsan átalakítani, amilyen gyorsan a technológia változik."

-> Nem az a célja a képzésnek, hogy max. 2-3 évig használt technológiákra tanítsa rá a hallgatókat, amelyeket azután az iparban amúgyis kukáznak, hanem az a célja, hogy olyan alapot adjon és olyan gondolkodásmódot alakítson ki, amelyekkel az általad felsorolt technológiákat (Core Java, adatszerkezetek és algoritmusok, OOP és FP, reactice programming, TDD / unit testing, SQL noSQL és ORM, egy tucat framework például Spring, vert.x, Vaadin, Hibernate, Spark stb. JavaFX, network programming, AWS, Azure, security, rendszertervezés) egyenként max. egy-két hét alatt képes vagy önmagadtól nulláról felszedni és képes leszel nem működő dolgok összehackelésével heteket is szívni...

"más szakokon, például jogász, gépész, bölcsésztanár a curriculum sokkal jobban leköveti a valóságot"

-> Még jó, azok a szakmák nem is fejlődnek olyan tempóban, nem jön ki naponta folyamatosan 500 új törvény, marási eljárás vagy régészek által feltárt írásanyag, a szakmák sokkal konzervatívabbak, a tudásanyag jóval kevésbé specializált és dinamikus, így jobban fel is lehet rá készülni. Két jogász/építész/gépész stb. általában véve sokkal jobban érti a másik munkáját, míg ez két informatikusnál korántsem biztos hogy így van.. Nem hiába van arányaiban is sokkal több bukott informatikai projekt, mint bukott jogász/gépész/bölcsész projekt együttvéve, mert sokkal szélesebb és mélyebb kompetenciákat igényel, amelyeket így egyszerre elég nehéz kielégíteni.

#7

"Az informatikus oktatás tényleg egy szemét."

-> az lehet, de ettől függetlenül még ígyis jobban bíznám egy banki rendszer security vagy tranzakciós megoldásait egy végzett informatikusra, mint egy olyan vérpistikére, aki otthon tanulta meg a programozást, vagy egy olyan mérnökre, aki nem informatika szakon végzett és úgy képezte át magát.

#6

"Szóval megkérdőjelezném, hogy az informatikus mérnök annyival jobb lenne."

-> ez megintcsak attól függ, hogy mire. fogaskereket tervezni én sem engednék egy informatikust sem. szoftverfejleszteni pedig csakis informatikus.

"Szerintem ami hasznosabb, az:

– matematikus"

-> A matematikus általában véve hasznosabb, mint bármelyik mérnöki szakma, de legtöbbször csak akkor, ha elméleti képzése után elmerül a gyakorlati felhasználásban is és az implementációt szakterületen jártas emberekre hagyja.

"Nem az a célja a képzésnek, hogy max. 2-3 évig használt technológiákra tanítsa rá a hallgatókat, amelyeket azután az iparban amúgyis kukáznak,"

Az azért túlzás, hogy 2-3 év után kukáznak technológiákat. A java kb 20 éve velünk van, és még nem kukázták. Sok résztechnológiáját igen (JSF, EJB, AWT stb.), de maga a Java itt van 20 éve és itt is lesz a következő 20 évre. És szerintem sokkal jobban elmélyülnének a diákok, ha lenne kifejezetten olyan szak, hogy Java programozó szak, és akkor legalább ezt a technológiát megtanulnák nagy mélységekben (és természetesen benne az elméletet).

-- Megnézed a belinkelt curriculumot, köszönőviszonyban sincs pl. ezzel.

"hanem az a célja, hogy olyan alapot adjon és olyan gondolkodásmódot alakítson ki, amelyekkel az általad felsorolt technológiákat (...) egyenként max. egy-két hét alatt képes vagy önmagadtól nulláról felszedni"

Szerintem az általam felsorolt technológiákat leginkább az általam felsorolt technológiák tanulásával és gyakorlásával vagy képes a legjobban felszedni. Nem egészen tudom, hogyan zajlik az oktatás a BME-n, és még egyszer: nem teljesen értelmetlen, csak nagyon kicsi az átfedés a valós munkakörnyezet és az egyetemi oktatás között. És ez nincs minden szakon így.

"És szerintem sokkal jobban elmélyülnének a diákok, ha lenne kifejezetten olyan szak, hogy Java programozó szak, és akkor legalább ezt a technológiát megtanulnák nagy mélységekben (és természetesen benne az elméletet)."

-> És akkor jönne a főnök, hogy "lőjél már be egy NodeJS-es webszervert docker containerbe amit Kubernetes-sel automatikusan skálázol" akkor meg is állna az informatikus tudománya, hogy ezeket most eszik vagy isszák, mert az elméleti alapjait sem tudja...

-> Kérdés: Honnan tudná megfelelő, általános alapok nélkül a "Java programozó szak(irány)"-ra jelentkezők 95%-a nagy bizonyossággal, hogy őket valóban ez a szakirány érdekli-e, vagy inkább a "Gyógyászti képanalízisek tenzoralgebrai alkalmazásai" nevű szak(irány)? Jog esetében még csak el tudod dönteni ~10-es nagyságrendű specializáció közül, de informatika területén láss át ~1000-es nagyságrendű specializációt.

-> Mellesleg megsúgom, vannak ilyen általad áhított "szakok", igaz nem egyetemi képzés keretében, hanem az új Greenfox, Codeschool, Codeacademy stb. keretében, de azok annyit is érnek (adott feladatra jók, másra nem)...

Olyan orvosi eszközökkel nem szívesen vizsgáltatnék ki betegségeket, amelyeket onnan kikerültek terveznek mindenféle matematikai alap, modellvalidáció, helyességbizonyítás, algoritmikus gyorsaság, biztonságkritikus működési ismeretek stb. hiányában.

Egy fokkal jobban az e-learning oldalak (EDX, Udemy stb.).

Szval hidd el, az egyetemi képzés a sok "fölösleges" tárgya és az "elmaradottsága" ellenére pont úgy épül fel, ahogy az ilyen helyzetekre szükséges. A kikerülők 90%-a sosem fogja használni, azt amit pl. modellezésből megtanul, de aki igen, annak munkája könnyen lehet a te életedre is hatással...

"Szerintem az általam felsorolt technológiákat leginkább az általam felsorolt technológiák tanulásával és gyakorlásával vagy képes a legjobban felszedni"

-> Amit az is meg fog tenni, aki az egyetemről kerül ki, sokkal mélyebb és általánosabb tudással, nemcsak az aki kizárólag csak ezekkel találkozott informatikai karrierje során.

"(...) nagyon kicsi az átfedés a valós munkakörnyezet és az egyetemi oktatás között. És ez nincs minden szakon így."

-> ... és ha ez a többi szak esetében így lenne, nem is lenne szakmailag hasznos, az informatikában viszont (sajnos vagy nem sajnos, de) pont az.