Biomérnökök! Mesélnétek a foglalkozásotokról?
Továbbtanulási lehetőségeken gondolkodom, a kémia és a biológia, ami igazán érdekel. Hallottam a biológusképzésről, de akadna egy pár kérdésem:
- Melyik egyetemeken folyik színvonalas oktatás?
- Milyen tárgyakat tanultok és milyen arányban? Mennyire jelentős a biológa? Sok fizikára és matematikára épülő tárgy van? Nagyon nehezek a mérnöki tárgyak?
- A felvételi tantárgyak között a matematika a kötelező. Kicsit meglepett, hiszen úgy hallottam, hogy a képzés nagyon hasonló a vegyészmérnökökéhez, csak biológiával is kiegészül. Ennek elenére sem a biosz, sem a kémia nem kötelező felvételi tantárgy. Hogy lehet ez?
- Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek? Gyógyszergyárakban pl. mennyire jellemző az alkalmazás? Van lehetőség a kutatásra is?
- Mennyire keresett szakma?
- Biomérnök hallgatók: Mennyit tanultok, esetleg naponta? Mekkora a szórás?
- És csak úgy általánosságban: mennyire gyakorlatorientált az oktatás, vagy mennyire elméleti? És érdekes a képzés, vagy inkább száraznak mondható?
Érdekel még a gyógyszerészet is. Aki belelát az ipari és elhelyezkedési lehetőségekbe, melyiket ajánlaná?
- Ha sorrendet kellene színvonal alapján állítanom: BME, Pannon Egyetem, Szeged, Szent István, Debrecen
- A tárgyak aránya attól függ hova mész, BME-Pannon egyetem: sok mérnöki tárty, Debrecen-Szeged: sok bioszos tárgy. Fizika és matek mindenhol van, mivel csak egy mérnöki tárgyról van szó, viszont a színvonal,illetve a teljesíthetőség nagyrészt az adott tárgy oktatóján múlik. Általában egymásra épül a matek1-2, biomatek, statisztika, épp ami van az adott egyetemen. A mérnöki tárgyak nem nehezek, sőt, a biomérnökös mérnöki tárgyak egész jók, a lényeg, hogy ne vizsga előtt 1-2 nappal kezdj el tanulni.
- Hogy miért nem feltétel, ezt én sem tudom. Voltak sokan akik emelt biosszal vagy kémiával jöttek és már a matek 1-en elvéreztek, szóval inkább a matek a szóró tárgy. A bioszos tárgyakat általában teljesítik a hallgatók.
- Elhelyezkedés korlátozott. Ahova kell biomérnök oda általában pályázhat biológus/vegyészmérnök is. Gyógyszergyárban van lehetőség, viszont általában laboránsok szoktak lenni.
- A kutatásra van lehetőség, viszont akkor inkább bionikára menj. A biomérnök az inkább az ipari folyamatokkal foglalkozik.
- Itthon nem igazán keresett, külöföldön elvileg igen.
- Sokat tanulunk, főleg zh és vizsga időszakban. Rengeteg a labor, amire hétről hétre készülni kell. Alapvetően ha egész félévben készülsz teljesíthetők a vizsgák. A szórás nagy, első körben matekon, aztán a kémiai tárgyakon.
- A képzés gyakorlatorientáltsága a választott egyetemtől függ.
- a kolléga felsorolta a képzést indító egyetemeket, a színvonal esetén fontos hogy mi érdekel jobban (pl molekuláris biológia vagy folyamatirányítás), a mérnökiben BME nyílván jó, de kémiában és biológiában Debrecen vagy Szeged tuti jobb. MSc képzést Debrecen és BME indít.
-Főbb tárgyak:
Kémia: Szerves, Analitika, Fizikai kémia.
Biológia: mikrobiológia, molekuláris biológia és genetika, növénybiológia, biokémia
Mérnöki: folyamatirányítás, vegyipari ismeretek (művelettan), biomérnöki ismeretek
Az arány intézmény függő, a tájékoztató ,mintatervet érdemes olvasni.
Fizika minimális, van komoly matek, bár nem a fő szóró.
Mérnöki tárgy általában nem annyira vészes, bár lehet különbség.
Fő buktató lehet: szerves, fizikai kémia, mikrobiológia, esetleg biomérnöki ismeretek.
-A képzés hasonló a vegyészmérnökökhöz, (a szakma nem annyira bár van bőven átfedés). Az eleje főleg kémia, később biológia és műszaki ismeretek.
A középiskolai szintet elég hamar át kell lépni, nyugodtan mehetsz matek-fizikával is nem lesz vészes lemaradás.
- Gyógyszergyárba ha fermentációs technológia akkor természetesen, esetleg downstreamre (kinyerés), analitika/ minőségügyi területre simán lehet.
Ezenkívül élelmiszeripar, környezetvédelem, kereskedelem is lehet. Kutatás is lehet iparban vagy egyetemen egyaránt.
- Biomérnök BSc önmagában szerintem nem elég, MSc is kell hozzá, ez lehet biomérnök, biológia vagyész, vegyészmérnök, élelmiszer stb.
- Nem büfé szak, sokat kell tanulni. Szórás mindenhol van.
- Hát sok minden lehet de unalmas az nem!! Nyilván fontos az elméleti felkészültség, vannak gyakorlatok (labor), sok mindent megtanulsz, látsz de általában pár fős csoportontént van egy feladat, az eredményekből írsz jegyzőkönyvet, és levonod a tanulságokat ez az ami a mérnöki része a dolgoknak. A mérést az iparban általában technikus, operátor csinálja, a mérnök meg kielemzi, döntést hoz. Az egyetemen sokszor régi technológával találkozol (pl.: titrálás pH méréshez).
De azért vannak nagyon modern gépek is.
A BSc eléggé sokrétű, az MSc sokkal specifikusabb alapvetően a BSc-n is mindennel megismerkedsz, de a részletek az MSc-re maradnak. A főbb tárgyakon kívül gazdasági, jogi ismeretek vannak.
- Biomérnök= mérnök gyógyszerész= egészségügy (ha jól tudom dr címet is kapnak). mérnök inkább gyártási, ipar.
Remélem segítettem
Sok szerencsét a pályaválasztáshoz
A kötelező gyakorlaton kívül lehet egy kutató csoporthoz csatlakozni szakdolgozóként (mint diák), és ott sok mindent lehet tanulni, a végén a kutatásokból kell írni egy jó 20-30 oldalas dolgozatot.
Az egyetemi gyakorlatok fő célja a demonstáció, lássál mindenféle gépet, tudj alapvető eljárásokat, az iparban mérnökként lehet ilyen gyakorlati munka de nem ez a jellemző, inkább optimalizáció, fejlesztés.
Kutatóként természetesen a méréseseket is tudni kell, itt gyakoribb az hogy méréseket végzel el.
Tervezés, végrehajtás, elemzés, következtetés
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!