Továbbtanulás előtt állunk. Fiam átlaga 4.6. Nagy kérdés bennem, ha szakgimnáziumba adom info szakra, onnan hogy tud tovább menni egyetemre? Gimnázium attól félek erős lesz neki, elég stresszes. Tanácstalan vagyok. Egy mérnöki diploma csak jó lenne.

#11: miért is? Olyan hihetetlen, hogy rajtad kívül más is tanulhat egyetemen? De legyen: te tökéletes vagy, mindent tökéletesen tudsz, mindenki más, akinek más a véleménye, tökéletesen idióta!

Remélem így jó... És ha nem haragszol, én kiszállok, a véleményemet elmondtam. Az, hogy te mit hiszel, vagy nem, már a te dolgod.

A jelenlegi oktatási rendszerben a szakgimi felejtős az átgondolatlan szakmai érettségi és a közismereti tárgyak leépítése miatt (ami a továbbtanulás miatt fontos) + a nyelvoktatás is sokkal gyengébb, mint egy gimiben.

Én a helyedben egy középerős, nyelvtagozatos gimibe íratnám a gyerekem, NYEK nélkül. (Persze, fontos, hogy ő mit akar, de nyelvtudásnak az élet minden területén hasznát veszi majd.)

Ha tovább akar tanulni, akkor nem csak a gimi stresszes, szakgimiben is el kell érni ugyanazt a szintet, csak annyi a különbség, hogy néhány mínuszért cserébe kap néhány pluszt is.

Elhangzott, hogy a matek kevesebb, de nem. Pont mint a gimiben, és még fakt is van. Arra figyelni kell, hogy legyen annyi párhuzamos osztály, hogy összejöjjön egy matek emelt érettségi előkészítő (7 fő általában a minimum létszám). Ez gyenge gimikben se jön össze, szóval ez nem a szakgimi-gimi eltérés problémája.

Nincs: művészetek (rajz, ének, mozgóképkultúra és médiaismeret, tánc és dráma), 2. idegen nyelv, kémia, biológia (helyette csak egy egyéves gyorstalpaló "természetismeret", és fizika van még). Ja és két nyári szünet is rövidebb 1-1 hónappal. Ezek helyett kap egy elég alapos informatikai alapműveltséget, programozói készséget, ami szakirányú továbbtanulásnál jól jön.

Két veszélyt érzek. Az egyik az idegen nyelv: neki már nem a diplomához, a bekerüléséhez kell a középfokú nyelvvizsga. Ez pedig nem valószínű, ha alacsony a ponthatár. Ugyanis ha az osztálytársai gyengék, akkor hozzájuk idomul a színvonal, és nem jutnak el középfokig (ahogy egy gyenge gimiben se, de sajnos erős szakközép kevés van, erős gimi meg sok, így "átlagosan" egyet értek az előttem szólókkal.)

-A szakmai képzés színvonala kérdéses. Vannak kiváló tanárok, de kevesen. A jó informatikatanárokat csábítja a céges szféra jóval magasabb fizetéssel, és a gimnáziumi tanítás jóval kevesebb munkával (ugyanannyi pénzért). Ugyanis a beadott programok javítása időigényes, sokkal könnyebb word-öt tanítani gimiben, ahol nincs július második hetébe belenyúló iskola nyári szakmai gyakorlat sem.

Szia!

Én alapból eléggé ellene vagyok a szakgimiknek, mivel ismerősi körből, akik ilyen suliba jártak, azoknak a nagy része útközben meggondolta magát és más irányba akart továbbmenni. Ilyenkor azért nehezebb.

Én 13-15 éves korom között mérnök akartam lenni, mert jól ment a matek és az infó, a fizika nem annyira, de gondoltam behozom majd. Aztán a fizikát mégsem sikerült annyira behozni, 5ös lettem belőle, de nem éreztem a tudást a jegyek mögött. Szóval erről letettem és 10. osztályban már teljesen más irány az orvosi érdekelt. Nem is értem, hogy miért akartam én mérnök lenni, mindig a biosz volt a kedvenc tárgyam, a kémiában pedig a szeves rész biztosított róla, hogy igen, biosszal és kémiával akarok továbbtanulni. De én gimibe jártam, szóval nem volt probléma a váltás. Viszont ha szakgimibe mentem volna szenvedhettem volna a szakmai tárgyakkal plusz a biosz-kémia tanulással. Szóval visszanézve örülök, hogy gimibe mentem.