Mi az a szilencium?

szilencium [ë v. e] főnév -ot, -a (régies írva: silentium is)

1. (elavulóban) <Tanuló otthonokban> az az idő, amely alatt csendben kell lenni, s az iskolai munkával, tanulással kell foglalkozni. 5–7-ig szilencium. Szilencium van, csend legyen!

2. (jogtudomány) <Rendsz. fegyelmi büntetésként:> vmely jog v. foglalkozás gyakorlásának felfüggesztése, kül. az ügyvédi gyakorlattól való ideiglenes eltiltás. Szilenciumot kapott.  Az ifjú ügyvéd… kétségen kívül szilenciumot kapott volna, ha az alispán… nem szólal föl mellette. (Eötvös József) Segíti őt keresetében „titkára”, Mosolygó, „szilenciumot” kapott ügyvéd. (Péterfy Jenő)

3. (egyszavas mondatként) (régies) Csend (legyen)  Silentium! – kiáltották a kerek asztalnál. Augustin új verset fog énekelni. (Jókai Mór)