Egyetemen hogyan legyek ötös a nehéz tárgyakból?

Minek akarsz 5 lenni a nehéz tárgyakból? Több kreditet nem kapsz érte..

Amúgy: Tanulás,gyakorlás

Rá fogsz jönni, hogy szép dolog az ötös viszont a való életben nem ér többet, mint egy kettes. Sokszor azt az energiát érdemesebb másba ölni, aminek az egyetem után sokkal nagyobb haszna lesz (pl. gyakornokoskodás egy cégnél).

Természetesen ez szakfüggő, hogy mi az a más dolog, amire érdemesebb figyelni.

Erős adottságokkal kell rendelkezned + ''tapasztalat''. pl ha statisztikából 5-ös akarsz lenni, ahhoz kb az is szükséges, hogy erős reál háttered legyen (ez az a része amire készülni sem lehet).

egyébként pedig szorgalomi időszak legelején folyamatosan tanulni minden héten 3-4x a tárgyat alkalmanként több órában akár 3-4 óra (lehet soknak tűnik, de a köztársasági ösztöndíjasok (nehezebb szakokon) ők ha nincs egyetem naponta 5-6 órát otthon tanulnak. vagy otthon IS.

Illetve egyes egyetemeknek korlátlán számban lehet akkor is javítani ha nem elégtelen az érdemjegy. (korlátlan alatt azt értem, hogy nem csak egy kiválasztott tárgyat lehet javítani, hanem többet, de azt feltehetőleg csak egyszer)

Kell a szerencse, jó vizsgáztatók. (Szóbelinél) (Itt annyira szubjektív, hogy van ami egyetemen 5 egyik tanárnál a másiknál elégtelen (mert szerinte egy fontosat nem tudtál, a másik talán meg sem kérdezte volna)

Amit te megtehetsz tehát:

- szorg időszak + nyáron is gyakorolni ha reál tárgy, kis óraszámban de rendszerességgel. Humánnál időben elkezdeni, vizsgaidőszakban csak a részleteket tanulni az 5ösért.

(reálból a fent említet tapasztalati dolgok miatt, míg így is nehéz 5öst)

- többször menni vizsgázni (lehet hogy tudod de cska 4est kapsz), ha az intézmény ezt lehetővé teszi

én is egyetértek az előttem szólóval. tanulmányi az nagyon alacsony, pár nap alatt diákmunkával összejött ugyanannnyi..

ha viszont az állami helyre hajtasz, talán azért megérheti a fáradtság. és hajrá ha így van

Hát ez elég régen volt, de gondoltam, leírom:

Volt egy elég fontos, és nehéz (műszaki) tárgyunk. Valamiért az előadót nem szerethették, mert évről évre csökkentették a tárgy óraszámát (ő azonban nem csökkentette az anyag mennyiségét!!!), ráadásul az óráját (3 db előadás) péntek délutánra tették. (A vidékiek jó része persze be se járt.)

Elég kemény volt: folyamatosan rajzolta-törölte-rajzolta a táblára a kapcsolási rajzokat, tömbvázlatokat, diagramokat; és közben folyamatosan magyarázta is őket. Tankönyv még nem volt, esetleg kitartó könyvtárazással lehetett volna összeszedni az anyagot, mert akkoriban még internet sem volt (legalábbis Magyarországon), de felvételre alkalmas walkmant is csak aranyárban szerezhettünk volna.

Szóval hallgatóként elég nagy szarban voltál, mert vagy a rajzokat próbáltad lemásolni, --- ami az ipse tempójában önmagában is eléggé kimerítő volt --- vagy a magyarázatot jegyzetelted, de akkor meg ugye nem volt meg hozzá az alap.

Volt egy eléggé jó haverom, szintén vidéki, de ő azért bejárt ezekre az órákra (persze én is), mert éreztük, hogy fontos, meg érdekelt is a téma. Vele péntekenként (még az említett órák után!) bementünk a koleszba, kerestünk egy üres tanulószobát (péntek este nem volt nehéz), és végigbeszéltük az aznapi anyagot. Te mit tudtál leírni, én ezt nem értettem, nálad hová megy az a jel, stb. Ez még plusz 1-2 óra volt, mire végigértünk, és még így is volt, hogy maradtak bennünk kérdőjelek.

A vizsgán aztán persze csak úgy röpködtek az egyesek és a kettesek, hármasra csak keveseknek sikerült. A enyém azonban ötös lett; a haveromnak, szegénynek, csak négyes, mert a beugróban valami vezetéket nagyon félrerajzolt, de a szóbelin tudott szépíteni.

Aztán mind a ketten ezt a tárgyat választottuk az egyik államvizsga-tárgyként, ott sem volt gondunk vele.

Ennyit gondolatébresztőnek...

#5 Másodévben baromi sok kurzusom volt, közöttük meg nem egy volt szórótárgy. Az idő eléggé sürgetett, mert a rákövetkező hónapban kezdtem el dolgozni egyetem mellett (szakmámhoz kapcsolódó munka volt). Így az egyik szórótárgyra 2 napot tudtam készülni, mert nem akartam a munkát visszamondani (hozzátenném, hogy több mint 2 évig dolgoztam annál a cégnél ezután). Végül egy halvány kettes lett a vizsga.

Rá másfél évre államvizsgán ebből a kurzusból kaptam az egyik tételt. Az államvizsgám 4-es lett, felvettek MSc-re, most ott vagyok végzős.

Ennyit gondolatébreszőnek...

(Ezzel azt akartam mondani, hogy a kettes vizsga nem jelenti azt, hogy államvizsgán ne állnád meg a helyed. Mérlegelni kell. A magyar oktatási rendszer nem a legjobb, nem érdemes ennyire kötni az ebet a karóhoz. Az a munka sokkal jobban megalapozta a további munkáimat, mint egy szórótárgyból egy jobb érdemjegy.)

Járj be előadásokra, figyelj oda, amikor magyaráz a tanár. Olvasd el a kötelező és az ajánlott irodalmat és tanulj erőteljesen, ha olyan jellegű a tárgy, akkor gyakorolj sokat.

Egyébként igazuk az előzőeknek, semmi katasztrófa nincs, ha nem vagy ötös, sokkal fontosabb, hogy szakmai gyakorlatot szerezz, mire diplomázol, vagy részt vegyél valamilyen szakkoliban, diákszervezetben. Ezek sokkal többet érnek, mint a jegyeid.

Kedves #6-os, nem igazán mond ellent egymásnak, amiket írtunk.

Az #5-öst nem véletlenül kezdtem azzal, hogy ez már régi történet volt. A leírásom is mindössze arra vonatkozott, hogy egy nehéz tárgyat is meg lehet jól tanulni a leírt módon, még ha minden körülmény is ez ellen dolgozik (irodalom hiánya, kevés előadás, az is rosszkor). És az is igaz, hogy minket sem a vörös diploma elérése motivált, (hogy mindenáron ötösre vizsgázzunk a tárgyból,) hanem az, hogy egy fontos, friss, jövőbe mutató tudásnak gondoltuk, amit máshogyan akkoriban nehezen lehetett volna összeszedni. Talán nem véletlen, hogy a diplomatervünk témája gyanánt is hasonló feladatokat választottunk, sőt a későbbi pályánk is abba az irányba indult.

Nem szeretném a "régen minden jobb volt" hamis sztereotípiájának hangoztatásával égetni magam, de az tény, hogy az azóta eltelt kb. 30 év alatt minden politikai erőnek megvolt a maga korszakalkotó ötlete a magyar felsőoktatást illetően. Afelől sem lehet kétség, hogy akkor is rengeteg világmegváltó terv lesz a tarsolyukban, amikorra "az utolsó liba is megdöglik". Erről oldalszám lehetne írni, de a kérdező nem erre kíváncsi. Sajnos a legtöbb intézményünk diplomagyárrá vált, ahol valóban elég a krediteket minimális erőfeszítéssel összeszedni; a szakmát pedig úgyis csak máshol, máshogy lehet majd megtanulni...

Az biztos, hogy a "piac" kezdi felismerni az űrt, és egyre több szakmában indulnak olyan képzések, amik magasról tesznek a Magyar Tudományos Akadémia akkreditációjára, azonban a náluk végzők számára kiemelkedő fizetéssel való azonnali elhelyezkedést garantálnak. Biztosan ezeknek is meglesznek a gyerekbetegségeik: meglátjuk, végül mi nő ki belőlük.

Azt nem tudhatjuk, hogy a kérdező milyen tárgyakat és milyen indokból szeretne ötösre megtanulni. Azt remélem, egyikünk tanácsa sem volt hiábavaló.