Hogy lehetek egyetemi tanár?

Alapképzés (3 év) -> Mesterképzés (2 év) -> Doktori képzés (2+2 év, nappalin első 2 évben havi 140 ezer, következő 2 évben 180 ezer Ft a havi ösztöndíj, fokozatszerzésért 400 ezer jár.)

Utána kezdhetsz tanársegédként (kevesebb fizetésért, mint a doktori iskolás ösztöndíj), pár év múlva adjunktus lehetsz, rá pár évre docens (doktori fokozat után 5-6 év alatt ide el lehet jutni). Habilitálsz, sokat publikálsz, több helyen oktatsz, külföldön is tartasz előadássorozatokat.

Amikor már jelentős tudományos munkád lesz 35 évesen akkor már elkezdhetsz lobbizni magadért, hogy 40 éves korod körül reálisan pályázhassál MTA doktori címre, egyetemi tanári állásra.

A tudományos világban is nagy a verseny, hiába van komoly tudományos munkád, ha nem tudsz magadért jól lobbizni, akkor nem leszel MTA doktor, vagy egyetemi tanár. Viszont ha ide eljutsz, akkor nyertél, mert egyetemi tanárként már lehet komoly pénzeket keresni, és sokkal nagyobb autonómiád lesz a munkádban, mint a legtöbb embernek.

Én más szakon tanulok, de nálunk így működik, gondolom hasonlóan működik a bölcsészettudományi karokon is.

Először megcsinálod a bsc-t, majd ezt követően az msc-t. Ezt követően kiválasztod a számodra legmegfelelőbb tanszétek, majd ott egy "tanárt" választasz magadnak.(Ezt megteheted közbe is, előnyös, ha már azon a tanszéken írod a szakdolgozatod, így ismerős lesz az arcod). Ezután felvételizel phd ösztöndíjra, amely 4éves, és 150.000Ft-ot kapsz havonta. Ha phd-s vagy, akkor bizonyos óraszámot kell elvállalnod, nálunk a phd-ok szemináriumokat tartanak általában. Ha vége a phd-nak akkor maradhatsz tanítani, vagy ha esetleg nem sikerült a doktori védésig eljutni és azt sikeresen megszerezni, akkor maradhatsz tanársegédnek ha igényt tartanak a munkádra.

Röviden ez a módja nálunk, remélem segítettem valamit, legalább a felépítését látod a dolognak :)