Kiöregedtem a nappali egyetemről?

Ez van bennem is, hogy igazából egy mentor kellene, dehát ha nincs mentorom, akkor nem tehetek mást. És mésképp néznének rám, nemcsak úgy hogy egy unatkozó takarító aki rajzolgat.

Ugyanis az emberek nem képesek önálló döntéseket hozni, kell nekik az, hogy egy "hivatásos" személy is rám mondja, hogy igen művész vagyok. Na most ezt valószínú rosszul fogalmaztam meg de a lényeg azt hiszem érthető.

Mondjuk ha van egy adott ember elvégez valami csőszerelő állást, mert mondjuk 18 éves koráig kötelező iskolába járni( legyen 16) aztán végül elhelyezkedik cukrászként. És az emberek azzal fogják azonosítani amiről végzettséget kapott.

Lehet, hogy nem általános, de én nagyon sok ilyennel találkoztam pl.:

újságcikkekben, hogy a villanyszerelő akiben egy művész lelke lakik...... vagy m,ittudomén...ilyenek. És én nem szeretném, hogy a rosszul választott szakmámmal azonosítsanak. Nem is dolgozom benne, nem is nagyon szeretnék, de akkor még nem ismertem ezeket a lehetőségeket és kellett valami.

Tudom ezt a részét, hogy kérhetek akármennyit, ha nem fizetnek érte, de ha ott van a "művész" a nevem végén, nemcsak pl egy okj-s festő vagy grafikus, talán elismernének jobban. Mert a tehetségem az megvan, nem csak a "művésznek titulált" embereknek festem a piros alapra a kis kék pacát, hanem olyat is tudok amit az emberek ki is raknának a falra, és szerintem egy olyan képre több vásárlóm lehetne ha lenne "nevem".

Az ördögi körömből nem jut ki......