Van esélyem átlagos képességekkel az orvosira bejutni? Tanulmányi átlagom 4,7, és szorgalmas vagyok tényleg nagyon. De a kémia tanárom azt mondta, hogy hanyagoljam az orvosit. Szerintetek?

Hát ezt így elég nehéz megmondani... Mi nem ismerünk téged, sem a kémia tanárodat, azt sem tudjuk, milyen erős iskolában érsz el 4,7-es átlagot.

Pusztán a kémiatanárod véleménye miatt nyilván nem érdemes felhagyni egy ilyen tervvel, már csak azért sem, mert biosz-fizika emelttel is mehetsz orvosira, igaz, a biosz-kémia kicsit talán előnyösebb.

Ismerkedj a pontszámítási módszerekkel, saccold be, melyik évben milyen jegyet tudnál szerezni a fontos tárgyakból (matek, magyar, töri, bármelyik természettudományos, bármelyik idegen nyelv) érdeklődj a tanáraidnál, hogy szerintük neked melyik tárgyból mi lehet a reális cél egy érettségin, és számolgass, hogy ez elég-e a ponthatárhoz (idén a Semmelweis 441 volt).

Például ha duplázol, akkor könnyen ki lehet számolni, hogy egy 86%-os biosz emelt és egy 86%-os kémia emelt erre már elég, és akkor mindegy, milyen jegyeid vannak, milyen lesz a többi érettségid, amíg semmiből sem buksz meg. Ha más tárgyakból is erős vagy, akkor az alap pontszámítással lehet, hogy jobban jársz, de ahhoz már tudnod kell a jegyeidet, többi érettségi célodat is.

Fizikával hogy állsz?

Akkor érdemes megértened, hogy is működik a pontszámítás.

Itt pl. le van írva: [link]

Tehát mondjuk számolunk azzal, az utolsó két évben az öt tárgy közül a matekon kívül mindenből 5 leszel, matekból 4-es. Ez az osztályzatokra kapható 100 pontból 96-ot jelent.

Arra tudok alapozni, amit írtál, tehát ha mondjuk 86%-os biosz emeltet írsz és 60%-os kémiát, akkor e két érettségire kapható 200 pontból 146 pontot kapsz meg.

Mivel két tárgyból emeltezel, 100 pluszpontból 100-at kapsz.

Akkor eddig: 96+146+100=342 pontod van.

Amit eddig még nem számoltam bele, az az öt érettségid átlagára kapható max. 100 pont.

Hogy ilyen adatokkal elérd a SOTE ponthatárát, ami 441, 441-342=99 pont kéne itt.

Ez például így lehetetlen, hiszen a 86-os biosz és 60-as kémia mellett már ha az összes többi érettségid 100% lesz, akkor sem lesz az összes átlaga 99%, azaz 99 pont.

Megoldási lehetőségek:

-nem mész orvosira

-újraszámolod, hogy egy vidéki egyetemre még felvehetnek-e

-rágyúrsz a kémiára/fizikára, hogy 60%-nál jobb legyen az emelted, és kiszámolod, hogy így már felvesznek-e.

-rágyúrsz a bioszra, hogy még a 86%-nál is jobb legyen

-esetleg ha matekból is ötös leszel 11-12.-ben, akkor az +4 pontot jelentene

Nyilván ha nem adod fel az orvosit, akkor azon érdemes javítani, amin szerinted a legkönnyebben tudsz. Ha magamból indulok ki, nekem pl. biztos nehezebb lenne kijavítani azokat az év végi matek 4-eseket, mint 4%-al jobb kémiát írni, és így tovább...

Ha nem értesz valamit a cikk+a válaszom elolvasása után sem, akkor szívesen segítek még. :) Szerintem ez a kulcsa az egésznek, hogy ne csak ész nélkül tanulj, és úgy ess neki a felvételinek, hanem tudd, hogy miből milyen célt kell elérned, hogy felvegyenek, és akkor azzal foglalkozz a legtöbbet. :)

Van. Nem is igazán értem, miért terjedt el az a nézet (főleg itt gyakorin), hogy az orvosira csak kivételes képességű emberek juthatnak be és végezhetik el.

Nyilván 60-as IQ-val nem lehet megcsinálni, de azért ha viszonylag normális képességekkel rendelkezel és a szorgalmad megvan, akkor már csak kitartás kérdése.

Nekem sem ment anno a kémia, bár ennek a fő oka valószínűleg az volt, hogy sosem volt jó tanárom, emellett pedig nem is igazán érdekelt. Ha jól emlékszem 3-as voltam belőle...

Emiatt inkább a fizikára feküdtem rá, abból érettségiztem. Simán bekerültem, 461 pontom volt anno.

Egyetemen kicsit jobban rá kellett feküdnöm a kémiára, de simán ment, pedig sok olyan is megbukott, aki érettségizett belőle.

Hozzáállás kérdése. Én az átlagnál valamivel jobb képességekkel vagyok megáldva, sz*r középsuliba jártam (ahol a reál oktatás is borzalmas volt), viszont baromira hittem magamban, mert tisztában voltam a képességeimmel.

Egyedül készültem fel az emelt érettségikre,a 12. előtti nyáron jóformán sehogy nem álltam kémiából, bioszból sem ütöttem meg a középszintet. Egész nyáron kémiáztam, ősszel kimaxoltam a közép kémiát, majd elkezdtem az emeltre készülni is, ekkor már bioszból is. Év végén mindkettőből leérettségiztem (a kémiát elsz*rtam, csak 77% lett, a biosz 96), a többi tárgyam is jól sikerült, úgyhogy bekerültem SE-ÁOK-ra.

Egyik tanárom sem hitte, hogy sikerülni fog (sem a biosz, sem a kémiatanárom, az osztályfőnököm pedig egyenesen kinevetett). Az egyetemen majdnem minden vizsgám és szigorlatom ötös lett, az össz átlagom 4,5 fölött van.

Ennyit arról, hogy ki mit gondol rólad. Ha te úgy érzed, hogy ezt szeretnéd és képes vagy rá, akkor ne érdekeljen, hogy mások mit gondolnak, és ne legyél kishitű.

A kémiát is meg tudod csinálni, akár egyedül is, csak nem szabad kételkedni magadban. Volt, hogy 2 órán keresztül ültem egyetlen feladat fölött, mire megoldottam, de utána már az össze hasonló típusú feladat simán ment.

Beiratkoztam kémia faktra, ahol a tanár megvetette velem a Villányi-féle könyvet és a feladatgyűjteményt, de nekem az akkor még nagyon magas volt, meg szerintem nem lehet belőle rendesen megérteni a dolgokat. Faktra is hiába jrtam eleve, mert ők olyan szintről kezdtek, ahol én nem tartottam, ráadásul nem volt egy tematikája az órának, tök random volt. Szóval ott hagytam pár hónap után, és megvettem ezt

[link] plusz az ötösöm lesz kémiából c. feladatgyűjteményt.

Az elméletet ebből a mozaikos könyvből tanultam, a gyakorlatokat a másikból nyúztam (ez azért jó amúgy, mert minden típusfeladat le van vezetve 1-2x, hogy megértsd, a többihez csak a végeredményt írja), na meg amikor már szinten éreztem magam, elkezdtem csinálni a korábbi évek érettségi feladatait.

A vezérfonalam a kinyomtatott követelmény volt, mivel nem volt tanár, aki megmondja, hogy mit tanuljak, ezért az alapjan haladtam.

A vége felé, amikor már tényleg topon voltam, voltak olyan dolgok, amikhez kinyitottam a Villányi könyvet (szóval nem volt baj, hogy megvettem) de csak pár dolgot néztem ebből.

Ha valamit nem értettem, azt itt gyakorin tettem fel a tudományok topicban. Sokkal jobb és használhatóbb válaszokat kaptam, mint a középiskolai tanáromtól (nála is próbálkoztam néha, de csak jobban összezavart:)

Még annyi, hogy amikor 11.-ben ott hagytam a kémia faktot, akkor én tök hülyének éreztem magam kémiához, el is gondolkoztam, hogy talán nem kéne erőltetni az orvosit. Több, mint fél éven keresztül nem foglalkoztam a kémiával, aztán meggondoltam magam, és nyárra megvettem ezeket a könyveket, elkezdtem készülni egyedül.

Csak azrt itam le ezt, mert volt egy kis ellentmondás a két hozzászólásom között.