Milyen mérnök mit csinál?

Érdemes megnézned a mérnöki állásajánlatokat, abból megtudhatod, hogy milyen főbb elvárások vannak, valamint egyes szakterületeknél milyen feladatok elvégzését várják.

Az egyetemi képzésekről meg a felvi.hu-n, ill. az egyetemek és karok honlapján tájékozódhatsz. (pl. tanterv, tárgyleírások, stb.)

Matek, fizika egész biztosan kell, esetleg kémia, szakterülettől függően.

Az adott szakma iránt légy elhivatott, és abba az irányba menj, ami érdekel is...

Érettségi és egyetem közt akár egy technikumi képzést is elvégezhetsz, ez jó a szakma gyakorlati részébe való betekintéshez, ill. többletpontot is jelenthet.

Középfokú nyelvvizsgát célszerű még egyetem előtt lerakni, hogy később ne kelljen még azzal is kínlódni.

A főbb mérnöki pályák villamosiparhoz, gépiparhoz, informatikához, építőiparhoz, vegyiparhoz kötődnek.

Újabban viszont már egyes mérnöki szakterületek nagy jelentőséget kapnak az orvostechnológiában, a biológiában, és a gazdaságban is.

A felsorolás nem teljeskörű, bevezetésnek ennyi legyen elég.

A kérdező privát kérdése: (Kiírom, hátha másnak is hasznos)

"A gepiparhoz es az epitoiparhoz vonzodom inkabb

itt milyen lehetosegek vannak?"

Válaszom:

Mindjettő piacképes, fejlődő terület.

Továbbra is azt tudom javasolni, álláslehetőségeket nézegess.

Építászmérnök, Építőmérnök, Gépészmérnök, stb.

Akkor menj csak ezekre, ha már elhatároztad magad emellett, és előre tudod, hogy mivel szeretnél foglalkozni.

Én gépésmérnökin fogok végezni januárban. Ez egy elég átfogó szakma, elég sokmindenhez kell valamilyen szinten érteni (persze egy valamihez nagyon is) A sok terület pl.: anyagtudomány,áramlástan,villamosságtan,hőtan,gyártástechnológia,mechanika. Ezekhez sok esetben eléggé eltérő érdeklődés szükséges, éppen ezért se annyira egyszerű a dolog. Nöbb embert is ismerek aki nagyon penge egyik vagy másik tárgyól , de van ami meg egyáltalán nem fekszik neki. Szerintem nem kell magyarázni, hogy mennyiben más egy áramlástan mint egy elektrotechnika..

Keresett szakma, és kevesen végzik el, de akik elévgzik azok között is sokan vannak, akik ott vannak 22-23-24 évesen és semmi gyakorlati tapasztalatuk nincs, és nekik a munkahelyen még majd majdnem annyit kell taNulniuk mint a suliban. Gondolok itt arra h pl. gépészen van aki még végzősként sem látott élesben esztergálást vagy marógépet, ami elég nagy probléma. Ennek következtében kerülnek ki aztán mdienféle hülyeségek a tervezőirodákból, melyekről egy hozzáértő 2s alatt levágja, hogy bizony vannak hiányosságok..

Szóval nehéz a gépész az egyetemi része is, és ha ezzel meg vagy még a gyakorlatban is rohadt sokat kell majd tanulni.

Annyit tennék még hozzá, hogy ez egy tipikusan olyan szakma ami nélkül megáll a világ ha nem lenne. Ide tartozik pl. még a bányászat meg a kohászat is. Meg kell nézni mondjuk hogy pár éve mi volt a válság idején az építőiparral. Megállt az egész. A gépipar nem állt meg (maximum kis mértékben mérsőklődött) , de megállni nem fog, nem állhat meg meg nélkülözhetetlen. Én is javarészt itt az egyetemen jöttem rá, hogy ez tényleg midenhez kell, olyanokhoz is amire elsőre nem is gondol az ember. Szóval atombiztos állás. Az anyagmérnök is ugyanez.

Az elektronikai is nagyon dinamikusan fejlődik, és oda is rengeted ember kell (programozó, villmaosmérnök stb), de gépipar nélkül az sem lenne. Minatahogy gépipar meg nem lenne kohászat nélkül, az meg a bányászat nélkül. Szóval a sorrenddel sem árt tisztában lenni.

"Gondolok itt arra h pl. gépészen van aki még végzősként sem látott élesben esztergálást vagy marógépet"

Tényleg létezik ilyen, én ilyenről még nem is hallottam... Minek vannak akkor a gépgyártás laborfoglalkozások?!