Megéri fizika szakra menni?

Fizkusként nemcsak Magyarországon, de külföldön is kevés eséllyel fogsz tudni úgy dolgozni, hogy valóban azt kutatod, ami igazán érdekel. Kutatóknak a legjobbakat alkalmazzák, és nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy tehetségesnek kell lenned, hanem nagyon sok áldozattal is jár ez. A szabadidőd jelentős részét is erre kell majd fordítanod, amit csak akkor nem érzel majd nagy tehernek, ha kellően megszállott vagy szakbarbár vagy. És még akkor sem lesz garancia arra, hogy sikeres leszel vagy hogy bármi olyat fogsz tudni letenni az asztalra, ami miatt legalább lábjegyzet leszel egy tankönyvben. Ezen kívül a kutatói pálya meglehetősen hierarchikus. Sokat számít az elismertség, amit leginkább azzal tudsz kivívni, ha nem roppansz össze az állandó publikációs kényszer hatása alatt, hogy akkor is produkálj valamit, amikor nem tudsz, és az is magas színvonalú legyen és neves folyóiratokban tedd. Nem lesz biztos megélhetésed, mert a munkád pályázati pénzektől és állami támogatásoktól fog függeni, amiket újra és újra el kell majd nyerni (neked vagy az intézménynek, ahol dolgozol), hogy felszínen maradhass. És persze a munkád jelentős része majd akkor is tanítással, rád bízott diákok szakmai irányításával és adminisztrációval, tanácsadással meg ilyenekkel fog eltelni. És még az effektíve a kutatási területeden eltöltött idő jó részében is olyan (technikai, programozásbeli, részletszámításokkal kapcsolatos, stb.) problémák kerülnek majd eléd, amelyek csak áttételesen vannak kapcsolatban azzal a végső céllal, ami a szemed előtt lebeg.

Nem akarlak eltántorítani ettől, csak tudd, hogy a te elképzelésed erről az egészről valószínűleg romantikusabb, mint a száraz valóság.

Mit jelent számodra az,hogy megéri? Anyagilag vagy máshogy? Amint azt írták neked, akár fizkát végzel, akár műszakit, állás nélkül nem leszel, max mással fogsz végül foglalkozni. De ha nagyon a fizika és a matek kérdekel, akkor kezdd el a fizika bsc-t, aztán majdmeglátod. Nem olyan lehetetlen utána mérnöki vagy matek msc-t csinálni, és nem is kell itthon maradni.

Szóval a rövid válasz:tanulni mindig megéri, amíg nyitva vannak a határok.