Az egyetemek hogyan választják ki, hogy kiből lesz oktató?

MA/MSc-s hallgatók is tarthatnak egyes helyeke bizonyos gyakorlatokat (pl. BME-n laborgyakorlatot), de ez a ritkább, nem jellemző. Ha van ilyen lehetőség, meghirdetik, lehet rá jelentkezni, és döntenek. Ilyen esetekben természetesen az adott tárgyból elért jó eredmény mellett sokat számít az ismeretség, meg az, hogy szimpatikus legyél annak a tanárnak, aki az adott tantárgy tantárgyfelelőse. Tehát ha nálatok van ilyen lehetőség, és élni akarsz vele, akkor annyit tehetsz, hogy érdemes "aktív" hallatónak lenni. Vegyél rést órákon kívüli munkákban, projektekben, gyakorlatokon stb., ismerjenek meg az oktatók (ha sok a jelentkező, van, hogy az össz tanulmányi eredmény is számít, de ez a ritkább)

Általában azonban MA/MSc-s hallgatók még nem oktathatnak. DE! Ha felvesznek PhD-ra, akkor akár már az első félévben kaphatsz oktatási feladatot (nyilván az elején csak 1-2 órát, hogy legyen egy kis gyakorlatod, de később egyre többet, ha van elég óra). Többnyire itt is gyakorlatokról lehet szó, illetve ha (akár tartósan) helyettesíteni kell valakit, meg meghirdethetsz választható tárgyat (pl. olyat, ami a kutatási témádhoz kapcsolódik.) Az, hogy csak PhD-vel lehet oktatni, egyáltalán nem igaz, rengeteg gyakorlatot PhD hallgatók visznek. Még egyetemi tanársegéd is lehetsz PhD nélkül (8 évig, közben meg kell szerezni a fokozatot), és ők is sokat oktatnak.

A PhD-hoz mindenképp TDK-zz, és szintén érvényes, hogy vegyél részt valamilyen órán kívüli szakmai tevékenységben, legyél aktív, keresd a lehetőséget - meg persze írj egy színvonalas diplomát (lehetőleg olyan témával, amit kutatási témaként tovább tudsz vinni). Nem feltétlenül kell jeles diploma, de egy jó minősítésű diploma igen. - Meg ha úgyis komolyabban érdekel a dolog, már most megnézheted a karon működő doktori iskola szabályzatát, hogy mik a feltételek és mire kaphatsz plusz pontot.

Az egyetemi tanulás legfontosabb részét a témavezetőd által irányított kutatómunkák (TDK, szakdolgozat készítés, diplomamunka készítés) jelentik. Az előadások és gyakorlatok anyaga az általános szakmai műveltségedhez járul hozzá. Igazán azonban ahhoz fogsz érteni, amiből a dolgozataidat írtad. A kutatómunka eredményességét a publikációs teljesítmény mutatói mérik, mint a publikációk száma, összesített impact faktora, idézettség, H-index)

Minél hamarabb kezd valaki bele a kutatásokba (akár már középiskolásoknál a kutató diák mozgalom keretében), annál hamarabb lehetnek jelentős publikációs mutatói, számottevő kutatói teljesítménye.

Ez dönt arról, hogy kiből lesz egyetemi oktató és milyen beosztásban.

Az egyetemek igyekszenek bent tartani a legjobb végzett PhD-seiket, ha állást nem is tudnak adni, akkor valami posztdoktori ösztöndíjat, megbízási szerződéses munkát szereznek nekik. A gyengébb teljesítményű frissen végzett doktorok viszont gyakran sokkal magasabb fizetésekért a gazdasági szférában vagy az államigazgatásban helyezkednek el. Aki mégis inkább a szakmában akar maradni, de nem olyan jók a publikációs eredményei, hogy szívesen bent tartanák az egyetemen ahol a PhD-ját szerezte, azok általában gyengébb vidéki főiskolákon csinálnak karriert, ahol nincs saját doktori iskola.