Tényleg olyan nehéz megjegyezni, hogy a HOL? Kérdésre -ban, -ben- nel; a HOVA? Kérdésre meg a -ba, -be -nel válaszolunk?
Az mind rendben van, hogy kb. 12 év iskolábajárás alatt nem volt idő-lehetőség megtanulni, elsajátítani biztosan. Azon már nem lehet segíteni, kidobott idő volt, erre az egyre biztosan.
De olyan könnyű rákérdezni, minden esetben, hiába biztos benne valaki. Az anyanyelvünk iránti megbecsülésből, nem másból.
Nem csak olyankor, ha mondjuk kétségbe - kétségben vagyunk, hogy mi a helyes.
Na, mi is a helyes? HOVA vagyunk? Nem; hanem HOL vagyunk. Azaz kétségBEN vagyunk.
Hogy lehetne segíteni a helyes használatot?
Igen, az is elég tré. De az csak stílus, a ba-be, ban-ben meg súlyos hiba.
Ráadásul a ja, meg a na végére biggyesztett h csak akarattal lehet, míg a ba-be, -ban-ben szerintem véletlen, tudatlanságból fakadó hiba, nem egyszerű modorosság.
A baj az, hogy minél többet látjuk, annál ismerősebbnek tűnik, és elfogadjuk, elnézzük, ami nagy baj.
Már a tévében is hallani-látni különben értelmesnek tűnő embereket habozni, és látni rajtuk, hogy tényleg nem biztosak benne, hogy hogyan helyes.
Idősebbek soha nem tévesztenek. Szóval valószínűleg iskolával összefüggő tünet.
Szerintem még nem kellene föladni.
Ez a helytelen, hibás használat nem logikus okkal, hanem bizonytalanságból, tanulatlanságból, gyakorlatlanságból adódik.
Igény lenne rá. Aki nem hiszi, nézze meg pl. a Szente Vajk arcát, amikor véletlenül azt mondta, hogy most vágott bele egy musicalbeN, ami stb.
Lehet, hogy 2százezer, hanem 2 millió ilyen kérdésbe kerül, de miért ne számítana, ha segít?
Az, hogy sorvad a nyelvi kifejezés, az nem jelenti azt, hogy máris kezdjünk artikulálatlanul makogni, mint a neandervölgyi, akivel, ugye tudjuk, mi történt.
Én nem mondtam egy szóval sem igénytelenség. Inkább egy kórtünet, amit addíg kéne orvosolni, amíg könnyű vagy könnyebb.
A kérdésem arra vonatkozott, hogy valóban nehéz-e megjegyezni, és hogy hogyan lehet elősegíteni a helyes használatot.
Ne utasítgass.
Nem érdekel az emberiség, úgy általában. Egy konkrét kérdést tettem föl, ha nem tetszik, ez van.
Ha valaki a nyelvi eszközöket ennyire félreértelmezi, az inkább ne foglalkozzon ilyesmivel... Elmondom másik perspektívából, hátha úgy megérted;
vegyél egy középkori magyar írást, valószínűleg túl sokat nem fogsz érteni belőle. Miért nem maradt meg olyannak a nyelv? Azért, mert változott. Vegyél egy török megszállás utáni szöveget, amelyben benne van a „tolvaj” szó. Miért nem a „rabló”-t használják helyette, amikor az magyar, a „tolvaj” pedig jövevényszó? Azért, mert a török nyelv hatással volt a magyarra. Aztán ott van Kazinczy is; minek talál ki új szavakat, amikor a már meglévők tökéletesen használhatóak? Mégis sok szó megmaradt a nyelvben, például a „zongora”. A modern nyelvi változásokat már nem fejtem ki ilyen részletesen, szerintem érted, hogy miben másabb.
Akármennyire szeretnéd, hogy megmaradjon, szép, lassan ki fog kopni a nyelvből, pusztán csak azért, mert a nyelv változik, legtöbb esetben egyszerűsödik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!