A Kommunikáció- és Médiatudomány szak hol és miért a legjobb?

A legjobb barátnőm is Debrecenben tanul, csak ő szociológiát. :) Magát a várost úgy, ahogy van, nagyon szeretem, az Egyetem is szimpatikus, az alapján, amilyen feladatokat a barátnőm kapni szokott. Órára is lógtam már be vele, kifejezetten érdekes volt. Nektek milyen feladataitok szoktak lenni? Egyensúlyban van az abszolválhatóságuk és az, hogy mennyire jelentenek kihívást és fejlődési lehetőséget? Az elmélet és a gyakorlati jellegű dolgok arányával mi a helyzet?

Debrecenen kívül Pécsen is gondolkodtam, az arculatuk elég megnyerő... Nem tudom, mennyire fedi a valóságot az, amennyit mutatnak az ottani tanuló létből, és a vonzerő mekkora része tudható be annak, hogy jól tudják prezentálni magukat – mindenesetre ha inkább az utóbbi eset áll fenn, az sem nagy baj egy kommunikáció- és médiatudomány szaknál. :D

Ugyanakkor tudom, hogy a fővárosban nagyobb esélyem van arra, hogy ha egy tanulmányi munkám kiemelkedően jól sikerülne és felfigyelnének rá, bekapcsolódhassak illetékes körökbe.

Azért lett ez az ideiglenes sorrend, mert magáról az ottani oktatásról egyik intézménnyel kapcsolatban sem tudtam azon felül semmit, ami a honlapjukon olvasható, a diploma értékéről pedig csak olyanoknál van értelme informálódni, akik már egyetemre járnak vagy végeztek, KomMédia szakos ismerősöm pedig nincsen. A Kodolányi úgy került az elejére, hogy ott ha két olyan alapszakot végez az ember, aminek a tárgyai között átfedés van, akkor a második szakon a diplomát újabb 6 félév helyett 2 félév megszerezni. Ez logikusnak tűnik, arról pedig nem tudok, hogy másutt van-e hasonlóra lehetőség. Ezzel együtt, a referenciák egyáltalán nem győztek meg.

Mindenképpen szeretnék utána is tovább tanulni (akár párhuzamosan több irányban; akár külföldön), és nem is feltétlenül közvetlen a médiában elhelyezkedni. Azért esett a választásom erre a szakra, mert ez foglalta magában a legtöbb olyan, tárgyat, ami engem érdekel és amiben jártasabb vagyok (szóba jött még a keresgéléskor a magyar, az angol, a mozgóképművészet, a marketing, a pszichológia és a filozófia is). Számomra pont megfelelő arányban képezi részét lexikális tudás és elméleti dolgok, valamint később szinte bármilyen szakmában praktikusan hasznosítható ismeretek – legalábbis az Educatio kiállításon kapott tájékoztató anyagok és az interneten található mintaórarendek alapján olybá tűnik. Így leginkább, noha nyilván a diplomám értéke sem elhanyagolható, nem is annyira az, mint inkább maga –a vele természetesen kisebb-nagyobb mértékben összefüggő– oktatási nívó. Ha felkészült, elhivatott emberektől tanulhatok (függetlenül attól, hogy szaktekintélynek vagy ismert személynek számítanak-e), szerencsés esetben ráadásul egy olyan környezetben, ahol valóban van a diákokban is elhivatottság és a szakon és az intézményen belül valamiféle összetartás (főként inkább közös projektekre, etc. gondolok, mintsem egyetemi bulikra vagy rendezvényekre), akkor megfelelő lehetőségem lenne hasznosítani azt a képességemet, hogy ha érdekel valami, azt ha törik, ha szakad, meg tudom tanulni, és ha nem akadályoz felesleges széthúzás a környezetemben lévők között, szívesen segítek másoknak is, amikor tudok. Olyannyira, hogy kiskorom óta nem tettem le arról, hogy egyszer akár egyetemi óraadó vagy tanár legyek.

Második Hozzászóló!

Az elmúlt pár napban elég intenzíven keresgéltem, kérdezősködtem, és nekem nagyon sokan javasolták a Pázmányt... Mi az, ami miatt nem erősek szerinted ezen a területen?

A Kodolányinál láttam először, hogy egyező alapozó tárgyak esetén két szakon 2x6 félév helyett rövidebb idő alatt lehet megszerezni két diplomát. Azóta megtudtam, hogy állítólag az ELTE is kínál ilyen lehetőséget. Nem tudjátok, hogy hol máshol van még így?

A Pázmányról eddig sok pozitívumot hallottam ottani hallgatóktól...