Ha ezzel szeretnék foglalkozni mit kéne a jövőben tanulnom, mit tudnék dolgozni és hol?

Én fizika BSc-t végeztem, néhány tapasztalat:

A fizikához nem elég, hogy ismerd a képleteket, érteni is kell, mi történik, miért olyan a képlet, amilyen.

Ezt azért mondom, mert ha küzdesz a négyesért, akkor valószínűleg nem érted, miért úgy kell kiszámolni egy feladatot, ahogy megtanították.

Ez nagyon egyszerűen orvosolható: keress egy korrepetáló tanárt, vagy hozzáértő diákot, vagy akár magántanárt, aki képes elmagyarázni, mit jelentenek a képletek, mi történik olyankor a valóságban.

Ha a "mese" részt érted, csak a számolás nem megy, arra is azt javaslom, hogy keress valakit, aki korrepetál, mert a fizika elég nagy része matek.

Minden feltevésedet a matematika eszközeivel kell majd leírnod, sőt, bizonyítanod is kell, ha véletlenül fizikus leszel.

Azt javasolnám, a korrepetálások mellett jelentkezz fizika versenyekre, azokra a fizika tanárod is segíteni fog felkészülni, és érdekesebb problémákkal is találkozhatsz, mint a fizika óráidon.

Másrészt a versenyekkel, gyakorlásokkal az is kiderül majd, hogy szeretsz-e ezzel foglalkozni, azzal akarod-e tölteni az életedet, hogy papírokat írsz tele számolsokkal, és időnként rájössz, hogy valami hiba került bele valahol, és egyszerűbb az egészet újrakezdeni.

Fizikusként kb. az lesz a munkád, hogy kutatásokat végezz, amit egyrészt ki kell találnod, hogy mit lenne érdemes kutatni, utána pályázatot is kell írni, hogy kapjál hozzá pénzt, lehetőséget, utána az eredményeket publikálni is kell.

Én végül máshova mentem MSc-re, ezért a munkalehetőségeket nem tapasztalatból mondom, de ezt látom:

Fizikusként dolgozhatsz kutatóintézetben, pl. keress rá az MTA KFKI -re.

Lehetsz úgy kutató, hogy közben egyetemen tanítasz, lásd ELTE TTK professzorai, akik szintén kutatnak és publikálnak, konferenciákon vesznek részt, stb.

Lehetsz "sima" fizika tanár valamilyen középiskolában, de ez esetben nem fogod olyan részletesen tanulni az atom- és kvantumfizikát, relativitáselméletet és még pár dolgot, mint a többi fizikus szakirányon.

Ez utóbbi tapasztalat. Vizsga előtt belenéztem egy tanár szakos évfolyamtársam vizsgasorába, és nekik sokkal hamarabb befejeződött a tételsor.

A főiskolákról nincs tapasztalatom, de oda is kerülnek valahonnan fizika tanárok.

Fizikus diplomával még elmehetsz cégekhez termékfejlesztésben résztvenni, vagy akár informatikusnak (ezt csináltam én), sőt, web designer munkatársam pl. matematikus volt.

Csillagászat:

Én ugyan nem csillagásznak szakosodtam, ezért nem sokat tudok a részletekről, de érdeklődésből elvégeztem néhány olyan órát, amit a csillagászoknak szántak.

Itt is sokat kell számolni. Nagyon sokat. Nem úszod meg :)

ELTE-n vannak időnként nyílt napok, az oktatásról semmi hasznosat nem tudsz meg, de megnézheted, milyen helyen dolgozhatsz, ha egyetemi tanár szeretnél lenni.

Bár konkrét helyet (tanárok szobái, labornak becézett termek) valószínűleg nem fogod látni, de azért egyszer érdemes elmenni.

Ja, mielőtt a fizika mellett döntesz, érdemes tudni, hogy az ELTE-n az órákon ugyan magyaráznak a tanárok, de ne várd, hogy csak az órai magyarázatból érteni fogod az anyagot. Számíts rá, hogy nem fogod érteni, és ha rákérdezel, sem kapsz olyan választ, amiből megértesz bármit.

Az órai anyag megértése házi feladat, sok tanár nem szeret magyarázni, van, aki nem is tud, és vannak, akik ugyan tudnak és akarnak, de hozzáju sok diák megy kérdezni, és nagyon kevés idejük van a te nagyon sok problémádra.

Ezért mondom, hogy menj fizika versenyekre, gyakorolj, és ha élvezed a problémamegoldást, és számolást, akkor élvezni fogod a fizika / csillagász szakokat, ha viszont nem, akkor szenvedni fogsz.

És fizika szakon szeretik kibuktatni a diákokat, meg kirúgni az egyetemről.

Biztos máshol is szeretik ezt tenni, de a lényeg, hogy az egyetemi osztályzás némileg eltér a középiskolaitól. Gimiben elég egyértelműen tudtam, hogy ha megtanulom, amit órán vettünk, akkor ötös lesz a dolgozatom.

... hát egyetemen nem ez volt. Atomfizikából nagyon magabiztosan mentem vizsgázni, elölről-hátulról fújtam az anyagot, értettem is (legalábbis azt hittem), szerintem tök jól megírtam a vizsgát, és elértem egy hármast. A düh új skáláit lehet átélni ilyen helyzetekben :)

Elektrodinamikából meg azt hittem, kivágnak, de mázlim volt, és 4-est kaptam.

Fizikatörténetből is teljesen biztos voltam az ötösömben. Szóbeli vizsga volt, már alig volt 2-3 ember előttem, mikor egy évfolyamtársam felhívta rá a figyelmem, hogy egyébként van még egy tétel, csak én pont nem voltam az utolsó órán, mikor a tanár említette. Na vajon mit húztam... természetesen azt a bizonyos utolsó tételt. De átmentem kettessel, mert viszonylag gyorsan magolok, és épp jó kedve volt a tanárnak.

Élménybeszámoló vége.

Egyetemre olyan szakra menj, amivel szeretsz nagyon hosszasan és részletesen foglalkozni. Úgyis lesz még egy csomó egyéb tényező, ami megnehezíti az egyetemi éveidet.

És fontos, hogy olyan szakok közül válogass, amivel munkát is találsz.

Informatika:

Fizikusok is használnak számítógépeket, írnak programokat, ezért valamilyen szinten érdemes elkezdened ismerkedned a programozással.

Én azt javaslom, bármilyen szakra is mész, nagyon hasznos, ha tudsz valamennyire programozni. Nekem fizikán MATLAB és C++ kellett, de ne ezekkel kezdd, mert bele fogsz gebedni. Én html, php, css -sel kezdtem, mert:

1) látványos az eredmény, könnyű észrevenni, ha elszúrtál valamit

2) bőven jó arra, hogy megértsd, hogyan gondolkodik a számítógép. Ami nagyon nagyon fontos.

3) szórakozhatsz saját honlapokkal, beleírhatsz az ingyenes weblapod kódjába, hogy kicsit sajátosabban nézzen ki.