Szerintetek mit csináljak ezzel a diplomával?

Sajnos ez más szakmákkal is így van, viszont jó orvosokra nagy szükség van. Ha már ennyit tanultál, nyilván jóeszű vagy, igenis szerezd meg azt a diplomát, és találd fel magad, hogy élvezd is a szakmát.

Te betegekkel foglalkozol, de segítesz a meggyógyulásukban. Ez jó. A reakciókkal ne foglalkozz.

Egy ügyvéd mindenféle ügyeket és embereket kell hogy védjen munkája során...

Egy ügyfélszolgálatosnak a haját leordítják hisztis ügyfelek sokszor...

A pedagógusokra a gyerekek, szülő, sokszor kollégák is mutogatnak...

Lehet, hogy 2 év múlva más lesz a hangulat és örülni fogsz, hogy orvos lettél

Ugyan azt tudom mondani mint az előző. Minden szakmában megvan ez a fajta rossz. Sajnos az emberek szeretnek egyrészt általánosítani, és a rossz tapasztalatokat kivetíteni a szakma többi tagjára is. Pl. (és tudom hogy rossza a hozzá állásom, és és a két dolog nem teljesen összehasonlítható) voltam már egy pár fodrásznál és eddig egyik se azt csinálta a hajammal amit kértem, tudom hogy nem minden fodrász ilyen, de én emiatt már inkább el se megyek fodrászhoz. De mondjuk az orvosokkal pont nem így vagyok. A háziorvosom egy nagy nulla, utálom de nem azért nem megyek máshoz mert a többiről is ez a véleményem, hanem mert nincs rá lehetőségem. Szakorvosnál ha az akinél voltam nem volt szimpatikus akkor legközelebb megyek máshoz ha van rá mód, úgy ahogy a gyerekemet is elvittem másik gyerekorvoshoz mert a körzetes mondott olyanokat amitől a hajam égnek állt.

Amúgy meg nem jórészt nem az orvosokkal van a baj hanem az egészségüggyel, de az emberek mindig a kishalat bántják sose a nagyot. Csak egy példa: felszáll az ember a távolsági buszra kér 1 megállóra jegyet és a sofőr elkér 250Ft-ot. Kit szid a magyar? Persze hogy a sofőrt, pedig nem ő szabta meg a jegyárakat és nem ő vette ki az 5km-es jegyet. Vagy a vonat óra-55kor ér be a busz elmegy 51-kor. Mindegy mit csinál valahol szidni fogják, ha nem várja be a vonatot (és nem teheti meg) akkor a vonattal érkezők, ha bevárja (s ezzel az állását kockáztatja) akkor a következő megálló utasai szidják hogy miért késik, meg a buszon lévők hogy miért nem indul, mennének már haza.

Ezekkel a hétköznapi példákkal csak azt szerettem volna szemléltetni hogy nem éri meg az álmodat és az eddigi befektetett munkádat feláldozni azért mert rossz a rendszer, mert idővel rájössz hogy máshol se jobb csak azokat nem figyeled jelenleg ennyire meg.

Orvosként pedig lehetőségek tárháza van előtted: külföld, magán praxis, tovább mehetsz s kutathatsz, és bebizonyíthatod hogy nem minden orvos hentes.

# 3/3 Időpont ma 07:55

Szerintem az első kettő is ezt mondja. Nem elkeseríteni akarlak, de a szakmák jelentős részénél "Elég egy rossz pillanat, amikor épp nem jut eszébe valami, 1000 jó után hoz egy rossz döntést."

Nyilván például egy orvosnál ez jelenthet akár halálos kimenetelt is, míg mondjuk egy tolmács rossz fordítás esetén a cégnek anyagi kárt okoz. Nem összemérhető a kettő persze, de a hiba lehetősége ugyanúgy ott van a rendszerben, nem lehet kiszűrni.

Az orvos esetében én a hentes kifejezést sose azokra értem ahol egymillió műtétből volt egy azaz 1 műhibája vagy, vagy x millió páciensnél nem vett észre valamit.

Hentes lehet számomra egy mezei háziorvos is, akihez mindegy hogy milyen panasszal mész algopyrint ír ki, majd megunja és vált a midetton-fortedol kombóra bármi a panasz.

Meg hentes egy olyan nőgyógyász akihez bemegy a 32 hetes kismama, ömlik belőle a vér (tök logikusan oda megy hisz a kórház 20 km-re van a a nőgyógyász meg relatív a szomszédban), a páciens alatt már vértócsa van a folyosón a doki meg közli hogy várjon a sorára, majd 15 perc után behív megvizsgál és közli hogy nem tudom mi a baj, hívok mentőt. És ez egyik sem a millióból egyszer hibázik kategória, hanem a nemtörődömség ami orvos esetében egyenlő a hentessel. S ezzel nem írom le az összes orvost, csak ezt a kettőt viszont ennek a kettőnek a helyére igenis lelkiismeretes ORVOS kell, s ezért kell minél több és ezért kellesz te miután kiverted a fejedből azt hogy mindenki ferde szemmel néz rád s bizonyítsd be hogy igenis vannak JÓ orvosok.

Nem mindegy, hogy te most a felelősségtől félsz, vagy az emberek véleményétől. Szerintem az emberek jogosan vannak kiakadva a magyar egészségügyre, ahogy az egészségügyi dolgozók is ki vannak rá akadva teljesen érthetően.

Igen, az orvosok is emberek, de az betegek is emberek és ha egyszer betegek, akkor sokszor türelmetlenebbek, kellemetlenebbek. Télen pont ünnepekre (újév) betegedtem meg. Budapesten két kerületi rendelőben is jártam, mindkettőn hatalmas zárva tábla volt. Értem én, ünnep ez, a legközelebbi ügyeletig szégyellem, de nem tudtam elmászni. Mihamarabb hazautaztam a szüleimhez, másnap az itthoni, kisvárosi ügyeletre mentem, ahol már hörögve fetrengtem kis túlzással a váróban egy órát. Nem baj, türelmes voltam, mások is betegek. Hörghuruttal haza lettem küldve, túlélem. Két nap múlva mentem mégegy kört, háziorvos, azonnali hatállyal kórház, tenyérnyi gyulladás a jobb tüdőn. Mivel sosem volt tüdőgyulladásom, nem tudhattam, hogy ez az, de az ügyeletes orvosnak direkt kiemeltem (már már kicsit nyűgösen az előző heti szenvedéseimet unva), hogy ez más... ez nem olyan, mint a hörghurut. Higgyem, el hogy ez az. Nem haragszom rá, szombat volt és ezren álltak sorba előttem és utánam is. Ennek ellenére belegondolok, hogyha egy nálam súlyosabb eset esik be, vajon akkor is ennyivel elintézi-e?

Ez egy ilyen szakma. Amikor az ember kiválasztja a hivatását, akkor jó esetben végig gondolja ez mivel jár. Ha ügyvéd, akkor végig gondolja kiket védhet az élete során. Ha bíró, akkor végig gondolja, hogy lehet hibás döntéssel küld valakit börtönbe. Ha menedzser, kétszer meggondolja mit lép, mert milliók, vagy akár a cég sorsa múlhat rajta. Ha tanár és nem teszi oda magát, a jövő generációját tolhatja el...

Én építőmérnök vagyok. Az én barátaim a számok. Ha hibázok, márpedig hibázni emberi dolog, akkor jó esetben csak a cégemet rövidítem meg néhány millióval. Rossz esetben összedől az, amit terveztem és emberek halnak meg az adott építményben és környékén. Moshatom kezeimet, hogy ember vagyok, fáradt voltam, 15 órát dolgoztam, blabla... ettől a felelősség még az enyém lesz és joggal megkövezhetnek. Ennyi.

Neked sem kell majd orvosként megmagyarázni, hogy ember vagy, hibáztál, meghalt valaki. Előfordul, de vállalnod kell érte a következményeket és kész. Lelkiismeretes embernek nehéz együtt élnie a tudattal, hogy valaki miatta halt meg. Te közvetlenül fogsz ember életekért felelni és ahányan vagyunk, annyi félék... Valaki kedvesen fog hozzád állni, de a többség nem. Mert beteg, megkeseredett, fáj, szenved, nem aludt, sokat várt, elege van, stb. Ez a hivatásoddal jár. Ha édesanyád kerülne orvoshoz, aki pont az orvosi műhiba áldozata lenne, ugye te sem tudnád szó nélkül hagyni? Ez nem az a szakma ahol belefér, hogy 100-ból 1 hibát véthess, hiszen az is egy élet.

Na most a te példádból sokminden nem derül ki de kb 2 variáció lehetséges:

1; Gyerek elmegy az orvoshoz hogy 2 napja fáj a feje. Kap fájdalomcsillapítót de a tünetek nem múlnak el de az illető nem megy vissza az orvoshoz csak sok idő múlva akkor a páciens a hibás.

2; A páciens arról panaszkodik hogy napok-hetek óta szűnni nem akaró fejfájás gyötri, nem segít a recept nélkül kapható fájdalom csillapító. Már itt minimum egy vérnyomás mérés, teljes vérkép szerintem, de maradjon ki egye fene, írjon fel erősebb fájdalom csillapítót. De ha 2 nap múlva vissza megy a páciens hogy nem használ a gyógyszer akkor már kéne egy teljes kivizsgálás. De szerintem abszolút nem normális hogy ha valakinek rendszeresen fáj a feje azt nem vizsgálják ki.