Jó szak a Corvinus Egyetemen a kertészmérnök asszisztens?

A Corvinus Budai Campusa egy gyenge rossz egyetem, ez pedig ráadásul egy felsőfokú szakképzés, tehát még diplomád sem lesz.

Ha kertészet akkor kertészmérnöki BSc-re jelentkezz, de semmiképpen ne a Corvinusra, hanem a SZIE MKK-ra (Gödöllő nagyon közel van Budapesthez és sokkal jobb, színvonalasabb a képzés, több lehetőséged van rokon szakok között váltani, vagy áthallgatni is).

A felsőfokú szakképzéseket akkor érdemes választani, ha valaki nagyon buta és szeretné felhozni magát arra a szintre, hogy egyetemre járhasson. Erre a célra alkalmas a szak, de ne a Corvinuson!!!

Egyébként nekem az a véleményem, hogy ha képes vagy leérettségizni, akkor képes vagy egyetemre is járni, legfeljebb többet kell majd tanulnod, de a gyengébb előképzettség bőven kompenzálható az egyetemen és lehet, hogy ott kifejezetten sikeres hallgató leszel, mert más típusú kihívások lesznek.

Nagyobb önbizalomra volna szükséged!

Szóval a BCE egy gyenge, rossz egyetem, hmmm... elég érdekes, ezt kitől hallottad?

a BCE Kertészettudományi kar a volt Kertészeti egyetem, aminek azért elég nagy neve van és nézd meg a tanári kart, csupa neves szakember, akik a legtöbb kertészeti könyvet írták, a többi egyetemen meg azokból tanulnak

arról meg ne is beszéljük hogy a SZIE-n az összes kertészeti tárgyat 1(!) tanszék, a kertészeti intézet viszi, míg a BCE-n minden szakiránynak külön tanszéke van

ezzel nem a SZIE-t akarom leszólni, mert az egy nagyon jó egyetem, de nem kertészetben, hanem szántóföldi növénytermesztésben, állattenyésztésben illetve növényvédelemben

egy BCE-s kertészmérnök hallgató

Egy másik kérdés kapcsán már reagáltam a Corvinus kertészkarának szakmai színvonala kapcsán. Itt csak néhány dolgot emelek ki az ott adott teljesebb válaszból, csak ami az oktatói kart illeti:

--A Kertészeti Kar oktatóinak tudományos teljesítménye számszerűen és részleteiben megtekinthető az MTMT adatbázis honlapján. Tanszékvezetőinek többsége olyan "szakember" akiknek a tudományos teljesítményét a nemzetközi tudományos közélet nem is jegyzi. Nincsenek jelentős impact factoros publikációik, külföldi folyóiratokban nem publikálnak és nem is idézik őket, nem nyernek el jelentős EU-s tudományos pályázatokat. (Tisztelet a nagyon ritka kivételnek, akik 1 kézen összeszámolhatók.)

--A Kertészeti Karnak olyan vezető oktatói és professzori kara van, akik között jelenleg egyetlen egy aktív korú akadémikus sincs.

--Külföldi vendégprofesszorok gyakorlatilag nem látogatják, nem tartanak kurzusokat, nincsenek közös kutatási projektjeik.

--Akik az oktatók közül legalább hazánkban valamennyire ismertek, azok sem a nemzetközi tudományos művekből, hanem a médiából és az ismeretterjesztő irodalomból ismertek. (Szakmainak nevezett tevékenységük a hobbikertészeknek való tanácsadásban, őstermelőknek nyújtott segítségben, kamarai tanfolyamokban, és magyar nyelvű kompilációk kiadásában merül ki.)

Egy kertészmérnök asszisztens sem buta, már ne is haragudj. Ő is mérnök, csak a mérnöki hivatás kezdetén van. Attól még valaki felsőoktatási szakképzésre jár, nem azt jelenti, hogy gyengék a képességei, hanem mondjuk állandó beskatulyázottságot kapott mindenhol, mert mondjuk nem az a hangoskodó, nagyszájú féle, nincs protekciója, illetve picit félénkebb is, ami miatt csendesen viszonyul a dolgokhoz, nem meri kifejezni magát, de bizonyítani szeretne.

Ezért jó ötlet ez a képzés fajta :)