Mi a külömbség a régész szaktól és a sima történelem szaktól egyetemen?

A történész írott dokumentumokból, levéltári anyagokból tárja fel a múltat és a történelmi összefüggéseket.

A régészet viszont tárgyi leletek, romok, ásatások segítségével teszi ugyanezt.

Aki ilyen igénytelenül ír ki egy kérdést, az mégis milyen választ akar?

KülöMbséget én nem tudok.

Arról nem is beszélve, hogy a külöNbségek nem valamikTŐL, hanem valamik KÖZÖTT szokott lenni.

A kérdésre pedig megkaptad a lényeges választ. A "sima" történelem főleg elméleti, a régészet gyakorlati, külső munkákból is áll. Ezenkívül legtöbbször tovább is tart.

Próbálj valahogy egy értelmes, vesszőkkel (is) ellátott kérdést összehozni... ("kapcsolatbaN, személYes.)

Na megjöttek a szorgos megmondó emberek, nem is tudom milyen lenne a világ nélkülük :D

Amúgy a lényeget az első leírta. A történész az írott forrásokra és régész a tárgyi forrásokra koncentrál.

A két szaknak (és a történelem tanároknak) viszonylag sok közös órája van. Az eltérés leginkább a szakmai részekben van, bár ott is vannak kisebb átfedések. Például az egyetemen (SZTE) a történelem szakosoknak majd következő félévben lesz "Bevezetés a régészetbe" órájuk.

Mindkettőnek a felépítése körülbelül úgy néz ki, hogy vannak szakmai órák, néhány szabadon választható "általánosan művelő" kurzus, a többi pedig olyan, hogy történelmi koronként kell választani 1-1 tetszőleges kurzust, ahol az egyetemen tanító szaktekintélyek avatnak be minket a kutatási területükbe.

Igen, nagyon jól leírták az előttem szólók. A fő különbség, hogy a történész írott források alapján von le következtetéseket a múlttal kapcsolatban (a levéltárat bújja), a régész pedig tárgyi leletek alapján (pl. temetkezéseket tár fel stb.).

Az egyetemi képzésben az a fő különbség, hogy a puszta töris tárgyak mellett (ami mindkettőnek van) a történészhallgató inkább a levéltárral, diplomatikával, iratokkal ismerkedik meg valamilyen szinten (bár ezt nem viszik túlzásba), a régész pedig a talajtannal, anyagismerettel és bizonyos fokú antropológiai ismeretekkel, néprajzi alapokkal (szerintem) stb. Vagyis ahogy az előttem szóló kolléga írta: a történész inkább elméleti, a régész pedig inkább gyakorlati múlttal foglalkozó tudomány. Egyébként a régész azt hiszem kb. a 18. század elejéig von le következtetéseket a történelemből, az azon túli korszakokat már nem igazán kutatja, vizsgálja. Legfőképpen az ókor, de inkább a középkor van a kutatásai fókuszában (pl. a magyar történelemből a honfoglalás koráról inkább a régészek tudnak valamit mondani, nem a történészek, hiszen sírok maradtak meg a korszakról, de írásbeli források nem nagyon. A 18. századtól kezdve viszont annyi forrás van, hogy Napóleon X levele mellett, ami tökéletesen tájékoztat minket a politikájáról stb. nem érdekes, ha megtalálják a földben a lova kengyelvasát... - na, most írtam valami hülyeséget találomra, de remélem, érted...)

Bocsi, ez szőrszálhasogatás a részedről.

Azt írtuk, hogy a fő különbség, hogy a történész alapvetően írott források alapján dolgozik, a régész pedig tárgyi emlékek alapján. Ez a fő különbség. Természetesen ez ne azt jelenti, hogy a történész csak szövegekből von le következtetéseket. De ha pl. találnak egy pénzérmét a régészek, akkor az anyagát, a motívumokat (melyik nép melyik korban használt olyat stb.) a régészek vizsgálják rajta, a feliratot pedig a történészek, esetleg nyelvészek. Remélem ebből lehet érteni, mi a különbség.

Ilyen értelemben dolgozik a történész szövegekkel, és nem filológiai értelemben, ahogy felvetetted (csak akkor megy filológiai kérdésekbe, ha abból is lehet következtetéseket levonni a múlttal kapcsolatban).

Pontosan.

A filológus, szemantikus a nyelvekkel, nyelvösszehasonlítással foglalkozik, és ez sokszor kiegészítő része a történész és/vagy az archeológus kutatásainak is.

De a két kérdezett szakma között nem (csak) ez a fontos.