Van itt orvos vagy annak tanuló?

Előre bocsátom, hogy sotés gólya vagyok, úgyhogy sok tapasztalatom nincs.

Az első félév a túlélésről szól. Nem csak nekem, az egész csoportunk rengeteget tanul. Hozzá kell szokni, hogy rengeteg az anyag. Nem lehetetlen megtanulni, erről szó sincs, de rengeteg időt vesz igénybe és még így is vannak tárgyak, amikre a vizsgaidőszak előtt/közben fogsz elkezdeni tanulni. Minimális szabadidőd van minden nap, de órákra ne számíts, csak ha az alvásigényed 5 óra. Fárasztó, főleg az elején. Azt is látni fogod, hogy túl van misztifikálva az egész, nem vágnak ki és megbukni sem fogsz, ha kihagysz néhány előadást. Helyette lehet egy órával többet aludni, vagy tanulni. Szóval rájössz magadtól, hogyan oszd be a napod. Az anatómia rengeteg, de esküszöm az a legegyszerűbb része. Megnézed a boncteremben, megtanulod, megint megnézed, tudod. Nem kell tőle rettegni. :)

Párkapcsolat... Ha a barát/barátnő végtelenül türelmes, nem lesz gond. De neked is tenni kell érte, nem hivatkozhatsz mindig arra, hogy tanulnod kell. Vállalnod kell, hogy eltöltesz vele pár órát, cserébe mondjuk másnap korábban kelsz, vagy kevesebbet alszol, ilyesmi. De erre majd idővel rájössz. Tény, hogy nem egyszerű egy orvostanhallgatóval párkapcsolatban élni, de nem lehetetlen. Valakinek sikerül, valakinek nem, rajtad (és a párodon) múlik. :)

Summa summarum, minden nehézség ellenére szerintem megéri. :)

Ha az alapszemélyiséged nem törtető antiszoc, az egyetemen sem leszel az :) Első félév tényleg kényelmetlen, de aztán ráérzel lassan, hogy mit mikor és hogyan kell csinálni, egyre több szabadidőd marad.

Azzal, hogy a 6 év után mi lesz, még ne nagyon törődj. Egyébként rengeteg szak közül lehet választani, a szabadidő ettől is függ.

Másrészt én elég sok orvost ismerek, aki akar, az szakít időt kapcsolatokra és hobbikra.

A párkapcsolatokról nem tudok érdemben nyilatkozni, mivel azoknak nem vagyok nagy híve :)

De így harmadéves fejjel azt mondom, hogy ezektől nem kell félned.

22/L SE-ÁOK