Érdemes levelezőn főiskolára, egyetemre járni?

Munkatapasztalat fontosabb bármilyen papírnál. Munkatapasztalat > Szakmabeli bizonyítványok > Diploma.

Mondhatni, még előnyös is levelezőn végezni. Hátránya egyértelmű; kevés szabadidőd lesz a sok tanulás miatt.

Én most járok levelezőre, mellette dolgozom már pár éve. Megoldható kihívás, de fontos a jó csoport és összedolgozás.

Feltétlenül érdemes levelezőn is tanulni, ha nappalin már nincs lehetőség. Nyilván a nappali hatékonyabb, de a levelező is jó, ha maga az egyetem jó.

Jó egyetemek ma Magyarországon:

ELTE, Semmelweis, SZIE, BMGE, Szeged, Debrecen, (talán Pécs).

Kerülendők: Óbudai, Nyugat-Mo-i, Kaposvár, BCE budai karai, továbbá a vidéki főiskolák, alapítványi és egyházi intézmények.

Nem vetek el semmit, a leggyengébb főiskola is hasznosabb, mintha csak okj-s képzésre megy valaki, de igazán akkor építhet az egyetemre, ha az valóban színvonalas, nemzetközileg és itthon is elismert.

Az egyetemek, karok, szakok, tanszékek szakmai színvonalát az ott oktató-kutató személyek szakmai színvonala határozza meg. Jó professzorok jó egyetem, rossz-gyenge oktatók, rossz-gyenge egyetem.

Az egyes személyek szakmai minőségét a tudományos munkásságuk méri, az pedig ma már nyilvános, mindenki számára megismerhető az MTMT adatbázisa alapján (www.mtmt.hu).

A név alapján le lehet kérni az egész életművet, részletes bibliográfiai adatokkal, de összefoglaló táblázatot is a számszerű értékekkel.

A tudományos publikációk száma a tudományos teljesítmény mennyiségi mutatója, a minőséget az összesített impact factor, a nemzetközi elismertséget pedig a független idézettség és a hirsch-index mutatja.

Amikor egy egyetemre azt mondják, hogy "gyakorlatorientált" pláne ha még hozzáteszik, hogy "nem a kutatásra helyezik a hangsúlyt", akkor az ilyen "egyetemnek" még a közeléből is menekülni kell.

A jó egyetem nem feltétlenül szívatós, de az tény, hogy az nem egyetem ahol nem kell komolyan tanulni, hanem diploma-nyomda.

Az egyetemi oktatónak, nem tehetséges színésznek, nem jó szónoknak, hanem elsősorban kiváló tudósnak kell lennie. Az általános iskolában esetleg még lehet jó tanító néni az, aki ugyan nem sokat ért semmihez, de kedves a gyerekekkel és jól tudja motiválni őket. Egyetemen ez már nem így van, mert nem gyermekeket tanítunk és mert csak azt tudjuk átadni ami nekünk magunknak megvan. A magas színvonalú kutatókból álló nemzetközileg elismert professzori kar, az jó egyetemet jelent, ha nem ilyen az meg rosszat.

Ha egy magyarországi egyetemi oktatónak nincs az MTMT-ben ellenőrzött, dokumentált, jelentős tudományos munkássága, akkor az egy kókler, függetlenül attól, hogy a szűkebb környezetében, saját hallgatói előtt, vagy a laikus közönség szemében mennyire tudja magát “népszerű nagy varázslónak” , "gyakorlatorientált szakembernek", vagy médiasztárnak eladni. Ezek objektív dolgok, a többi csak hablaty.

A jó professzorok önmagukban biztosítják a jó egyetemet és teljesen mindegy, hogy milyen szak, milyen képzési rendszer, milyen tanterv, milyen egyéb humbug van körülötte.

Egy diplomas szakember nem ahhoz ért amilyen szakterületet a diplomájába beleírtak (hiszen tök különböző egyetemeken is beleírják ugyanazt), hanem igazán csak ahhoz, amiből a diplomamunkáját írta, a többi a műveltség része. Egy professzor ahhoz ért amit maga személyesen kutat és amiből nemzetközi színtéren publikál, a többi az ‘aura”.

Jó hosszan írtad le, hogy szerinted az egyetem színvonala attól függ, hogy az ott oktatók mennyi kutatómunkát végeznek.

Ezzel én nem értek egyet. Lehet az ország legnagyobb koponyája, akármilyen forradalmi újítások feltalálója, ha képtelen egy épkézláb előadást összerakni. Egyetemen bár nem tanárok oktatnak, de mégis tanítás folyik. Azért megyek oda, hogy megtanítsanak valamire, nem pedig, hogy a professzorok kutatómunkáját finanszírozzam. Teljesen száraz, unott előadásoknak nincs haszna.

Hiába szaktekintély valaki, ha a tudását nem tudja valamilyen formában átadni a hallgatóknak. Van/volt ilyen oktatóm, nem is ért semmit az órája. Nagy neves egyetemek meg tele vannak ilyenekkel. Nem véletlenül van mindig verseny az órák felvételekor.

Természetesen abban igazad van, hogy kell egy képesség a tudás átadására is.

Én azonban azt mondom, hogy az az elsődleges, hogy egyáltalán van-e mit átadni, mert ha nincs akkor a kiváló kommunikációs képesség sem segít, inkább csak elfedez.

Ha valaki kiemelkedő tudós, de nem túl tehetséges előadó, attól lehet tanulni, csak a tanulási folyamat nem kellemes.

Ha viszont kellemes csevegő-előadó valaki, de nincs igazi tartalom mögötte, az teljesen felesleges időpazarlás.

Persze, hogy az az ideális helyzet, ha valaki zseniális kutató és remek tanár egyéniség egyszerre. Ez utóbbiak a jó egyetemeken szignifikánsan többen vannak.