Van olyan aki sikeresen elhelyezkedett Anglisztikai diplomaval? Mit lehet elerni ezzel a diplomaval vagy csak ezzel is a feneket lehet torolni? Olyan erdekel, aki ismeros nelkul tudott elhelyezkedni, nem protekcioval.

"akkor most az anglisztika mire jo? mi is ez?"

- Arra jó, hogy van egy diplomád, mely mellette bizonyítja, hogy van erős angol nyelvtudásod, illetve valamit konyítasz a nyelv és a kultúra tanulmányozásához. Ez önmagában a következő esetekben jelenthet előny:

* Valakinek kell egy angol nyelvtudású ember, és adott pozícióban feltétel felsőfokú végzettség.

* Érdekel az angolt történelem, irodalom vagy nyelvészet, és ezen a területen tudományos kutatómunkát végeznél. Ez esetben a doktori képzés előfeltétele valamilyen diploma, és a doktori képzést orientálhatja a mesterszakos diplomamunka.

* Nincsenek ilyen nagyszabású terveid, de elvégeznél olyan szakirányú továbbkézpést, melyhez elegendő feltétel ez a diploma (pl. szakfordító), vagy egy egészen más mesterszakot.

* Olyan ritka esetben, amikor hasznos lehet az angolnyelvű kultúrával kapcsolatos ismereteid, de nem várnak el különösebb kéepsítést (pl. könyvtáros egy angol nyelvű könyvtárban, idegenvezetőként egy angolnyelvű országban).

* Mindenki (magad is) elvárja tőled, hogy legyen diplomád, de téged csak az anol nyelv érdekel.

Ezt a sok tudatlanságot összehordani... kórkép a 21. századi magyar társadalomból! Nem mintha rábeszélni akarnám a kérdezőt vagy bárkit is ennek a szaknak az elvégzésére, de azért lássunk már tisztán és cáfoljuk már meg ezt a sok sületlenséget:

- "valamit konyítasz a nyelv és a kultúra tanulmányozásához", anglisztikán pont a nyelvet és kultúrát tanulják, annak módszertanát, akkor mi az, hogy "konyítani". A nyelvész "konyítani" szokott a nyelvészethez, vagy mi a frász történik? Mert a sok okostojás jobban tudja a nyelvészetet, gondolom ezért is jelennek meg könyvek az magyar nyelv atlantiszi eredetéről meg olyan, hogy az egyiptomi hieroglifák is magyar nyelven íródtak. Rengeteg országos hírű nyelvész angol szakon végzett és nem mondanám, hogy csak imitt-amott "konyítanak" a szakterületükhöz...

- "Közoktatásban már csak tanári szakos diplomával alkalmaznak": tudom ajánlani, hogy aki nem hiszi, keressen rá a Google-ben falusi iskolák honlapjaira, ahol (minden más iskolához hasonlóan) kiteszik egy PDF vagy más dokumentumba, hogy hány egyetemi/főiskolai végzettségű és milyen szakos tanárokat milyen beosztásban alkalmaznak. Meg fogtok lepődni: így be van téve sok helyen: "x számú anglisztika ALAPSZAKOS bölcsész". Igen, közoktatási intézményben, délelőtti oktatásban. Mellesleg nem egy embert ismerek, aki alapszakos (tehát nem tanári) diplomával tanít általános iskolában. Ez a helyzet, le lehet ellenőrizni és lehet feljelentgetni, de ettől még nem változik az a tény, hogy a mucsaröcsögei általános iskolába ha nem találnak tanári végzettségű angolul tudó embert, akkor felveszik az alapszakosat is, mert "áttanítással" sem tudják megoldani, hogy 20-30 km-t utazzon egy tanári diplomás a legszarabb fizetésért senkifalvára.

- Lehet a fordító és tolmácsképzőre bármilyen alapszakkal jelentkezni, de anglisztikával érdemesebb, mivel olyan szókincset és készségeket tanulsz, ami könnyebbé teszi az amúgy nem egyszerű fordító és tolmácsképzést. Sokkal nagyobb előnyt jelent, mint 2 évi angliai munka (értsd: csirkebontó üzemben vagy hasonló helyeken) után abban a tévhitben élni, hogy szuperjól megtanultam az angolt a pakisztáni és gudzsaráti vendégmunkásoktól, aztán a tolmácsképzésről kirepítenek a "gonna-wanna U R pidzsin angoloddal".

- Jogi ismeretek: most nem akarok mutogatni senkire, mert jó magyar szokás szerint menne a feljelentgetés, origós vagy kurucinfós cikkezgetés, de megint csak Google: angol szakon végzettekből lett azért szép számmal nagykövet vagy potenciális nagykövet mindenféle jogi ismeretek nélkül, amit az önéletrajzukból is meg lehet tudni. Egy-egy kis putri multinál meg nem a jogi ismeretekkel fognak cicózni, nem tudom hol él ez a válaszoló...

- Egy szó mint száz: létezik frissdiplomások karrierét követő felmérések, statisztikák, melyeket egyetemek együttműködésével és a már lediplomázott hallgatókkal készítenek (nem is egy statisztikai központ!). Ezekből az derül ki, hogy az anglisztika alapszakon (!) végzett hallgatók rendkívül széles palettán helyezkednek el, változatos munkakörökben. Kiváló elhelyezkedési lehetőségekről van visszajelzés, de azt tudni kell hozzá, hogy a diploma nem egy bankkártya, amit beadunk az ATM-be és havonta kiad érte pénzt... Mindenért meg kell dolgozni, tehetségesnek kell lenni és nagyra törőnek! Amúgy lehet bármilyen kelendő diplomád, ha tehetségtelen vagy és csak a nagy fizut akarod, azt már az interjún kiszúrják és mehetsz, amerre látsz.

#14-es: Te most tényleg abból indulsz ki, hogy a szükség milyen helyzeteket szül? Nekem nem tudsz újdonságot mondani: közoktatásban dolgozom én is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az anglisztika szakot nyugodt szívvel ajánlom bárkinek mondván, így is lehetsz tanár, csak meg ne tudják.

Azt meg nem értem, miért kötsz bele a humorosnak szánt "konyítani valamit" kifejezésembe. Imádom a nyelvészetet, és örülük, hogy sokat tanultam a szakon, minőségi formában.

Azzal sem értek egyet, hogy anglisztika alapszakkal jobb fordítóra menni, mert olyan szókincset tanulsz meg. Ugyan mit? A szakszavakat adott terület képzési szakán sajátítod el (pl. a gazdaságit gazdálkodás és menedzsmenten, főelg ha sokszor támaszkodnak angol nyelvű forrásra is). Emlékezetem szerint az országismereten és a nyelvszeti órákon kívül különösebben speciális szókincsre nem tettem szert. Az általános szókincs meg együtt jár az általános nyelvtudással. Emellett a fordítóképzésre felsőfokú nyelvtudás kell az első nyelvhez, szóval nem elég az, amit pakisztáni vendégmunkástól tanultál. Egyébként nem zárnám ki, hogy valaki anglisztika alapszakról menjen fordító MA-ra, de a kérdezőben ez fel sem merült.

Az meg megint csak rendben van, hogy egyesek protekcióval nagykövetek lesznek, másoknál a multi csak a nyelvtudást nézi, de mindez csak arra mutat rá, hogy elsikkadt a figyelmed afölött, amit én hangsúlyoztam: az anglisztika NEM erre készít fel. Vagyis ennyi erővel a történelem, szociális munkás vagy arabisztika szakosokat is lehetne hitegetni azzal, hogy ezzel a végzettséggel nyugodtan mehetnek pályázatírónak, nagykövetnek vagy éppen köztársasági elnöknek.

Igen, abból indulok ki: a szükség az egy állapot, amit ki lehet használni. Most éppen ezt a szükségállapotot használják ki az orvosok vagy más hiányszakmások: Magyarországról elüldözik őket, külföldön meg nagyon kell a jó szakember, tárt karokkal várják őket. És ami itt ki fog alakulni, azt meg az indiai, török és egyéb orvosok fogják kihasználni, talán ők idejönnek, ismerek nem is egy török orvost. A háborús szükséghelyzetben meg beindul a szervkereskedés. Mi azzal a baj, hogy az ember kihasználja azt a helyzetet, amit a barom állam és a barom társadalom elszúr?

Persze én is azt mondom, ha tanár akarsz lenni, akkor tanárképzésre menj. Ha már a humornál tartunk: én csak tragikomikus tudok lenni sajnos, mert sok olyan tanárom volt, akik valóban csak „konyítottak” valamit a pedagógiához és sokaknak egy életre elvették a kedvét a tanulástól.

Fordító: amiről te beszélsz, az a szakfordító (gazdasági, jogi, stb.), ezekben igazad van. Az általános fordító vagy műfordító viszont nem csak gazdasági vagy jogi szövegekkel fog találkozni, hanem kulturális tudást igénylőkkel is. Ha pl. egy olyan történelmi könyvet kell lefordítani magyarra, ami Dél-Afrikáról szól, és a búr háború kapcsán a „commando” szóval találkozik a fordító, akkor vígan lefordítja kommandónak annak ellenére, hogy a II. világháborúban használtak először igazán olyan kommandósokat az angolok, akik a szó mai értelmében végezték dolgukat, amíg az évtizedekkel korábbi búr háborúban a commando a búr csapatkülönítményeket jelentette, nem pedig kommandósokat, és másképp is funkcionáltak. Ezzel máris félrevezeti az olvasókat a fordító a kulturális és történelmi háttértudás hiánya miatt. És ezt nem a fordítóképzőn fogja megtanulni, hanem csak el kell olvasni az ajánlott olvasmányokat is anglisztikán a történelmi kurzusokhoz, nem árt meg senkinek. Vagy egy másik példa: egy görögül fordító ember művészettörténeti háttértudás nélkül fordíthatja a Εικονομαχία szót 'képtörésnek', ha egyszer szó szerint ez jön át belőle, de a művészettörténész olvasó a fejét fogja fogni, hogy a 'képrombolás' szavat, ami meghonosodott a magyar szakirodalomban, egy informatikai fogalommal cseréli fel, mert fingja nincs másról, csak a nyelvről. Tele vannak ilyen fordítási hibákkal egyes könyvek. Nem jobb lenne egy kis kulturális háttértudás mellé?

„egyesek protekcióval nagykövetek lesznek”: tedd hozzá, hogy tehetségük is van, én pl. megnéztem a publikációs listájukat és tudományos munkásságukat. Az ilyenek naná, hogy felkarolják és védelmük alá veszik. Ezzel nincs semmi gond.

Abban igazad van, hogy az anglisztika szak nem olyasmikre készít fel, mint amilyen munkákat ellát sok ott végzett hallgató, de csöppet sem leértékelendő az erős nyelvtudás mellé az egyetemi végzettség és a kulturális háttértudás. Ennek hiányában pl. némely iszlám országban lesittelik vagy felkoncolják helyben az embert, ha valami vallási törvénybe ütközőt tesz, mert a tahónak nem telt művelődésre és vallási ismeretekre sem, hány ilyenről hallani? Szudánt ajánlom tanulmányútra.

Egyébként a statisztika már bőven elég ahhoz, hogy lássuk, anglisztika szakkal el fog tudni helyezkedni az, aki rátermett ember.

Egy mérnök értéket teremt, hidakat, házakat, utakat tervez.

Egy informatikus hasznos programokat fejleszt, érti a kódolási nyelvet, kezeli az informatikai rendszereket.

Egy katona védi a hazáját, ha kell az élete árán is.

Egy rendőr elfogja a bűnözőket, ügyel a rendre, védelmet nyújt.

Egy orvos embereket gyógyít.

Egy jogász az összes törvényt kívülről tudja, segít nyerni a perekben.

Egy közigazgatás-szervező rendezi az ügyeket, igazgat, szervez.

Egy anglisztika diplomával rendelkező érti a nyelvet. Na és? Azt mindenki érti, ugyanis eleve nyelvvizsga kell a diplomához, az meg bőven elég tudásnak, angolul meg alapvető műveltség tudni napjainkban, ahhoz nem kell erre a szakra járni szerintem.

"Egy anglisztika diplomával rendelkező érti a nyelvet.": és még mást is.

"Azt mindenki érti, ugyanis eleve nyelvvizsga kell a diplomához": és sokan ezért se kapják kézhez diplomájukat nyelvvizsga hiányában, ezek az emberek örömest elbeszélgetnének veled egy sör mellett erről. :)

"az meg bőven elég tudásnak": a helyzet az, hogy legtöbb esetben vagy egy középfokú angol, vagy mellé még egy másik középfokú nyelvvizsga járul, ami sokszor lovári, eszperantó és hasonlóan hasznosítható nyelvtudásról árulkodik. Próbáljon meg bárki is középfokú angollal üzleti tárgyalást lefolytatni. Magyarországról már így is megvan a véleményük a külföldieknek, de ha egy jó kommunikációs készségekkel és felsőfokú nyelvtudással nem rendelkező embert küld ki tárgyalni egy magyar cég, akkor dilettánsként is fogják kezelni őket az üzleti életben. A cégvezetők ennyire nem hülyék szerencsére.

"angolul meg alapvető műveltség tudni napjainkban": valóban az lenne. Hadd idézzek statisztikát: "Az Eurobarometer-kutatás szerint a 27 EU-tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Mindössze 35%-unk ismer legalább egy idegen nyelvet." És hogy segítsek: ebből a 35%-ból nem mindenki angolul tud, aki pedig angolul tud, az is lehet alapfokú tudás, ugyanis az is beleszámít a statisztikába, sőt azok is, akiknek nyelvvizsgájuk sincs, viszont a felmérésben azt vallották, hogy valamit motyognak egy nyelven. Tehát kiszámolhatod, hogy hányan is beszélünk olyan jól angolul...

Akkor meg mi ez a szöveg, hogy "alapvető" meg "már mindenki tud"? Ébresztő, ez itt Magyarország, nem Luxemburg!

"Egyébként a statisztika már bőven elég ahhoz, hogy lássuk, anglisztika szakkal el fog tudni helyezkedni az, aki rátermett ember."

- Ezt én nem is cáfoltam.

A 18#-as vélaszolót meg nem is értem, minek ír ide, ha egy anglisztika szakos tantárgylista nem volt még sosem a kezében. Az meg hogy angolul mindenki tud... bár úgy lenne..