Érdemes biológia szakirányba továbbtanulni? Lehet normalis keresletem?

biológia az nem egy szak? szerintem azon belül vannak még szakirányok

ha kutató akarsz lenni, és elég jó vagy hozzá (szorgalmas és okos) akkor biztosan megélsz majd kutatóként, ha a versenyszférában akarsz majd elhelyezkedni, akkor is találhatsz állást, ha szorgalommal valami szaktudásra teszel szert, amivel valami laboráns vagy hasonló leszel, persze klasszikus biológiai munkahely szerintem kevesebb van

"Keresleted" nemigen, neked kell majd keresni.

Ha igazán érdekelne, fel sem merülne ez a kérdés, hanem elvégzése után mindent megtennél, hogy kiugró eredményeket érj el...

Mikrobiológia, biomérnök elég felkapott, ezekkel lehet

Mondjuk ezek a biomérnöki karon vannak

Sima biológiával nem nagyon, rengetegen végeznek minden évben, meg itt kereslet sem nagyon van rá

Igen, a biológusok egyre keresettebbek sok szakterületen, a biotechnológia, ökotoxikológia, ökológia jelenleg a leginkább felkapott, ezek virágkorukat élik, de mikrobiológus, immunológus, genetikus, mezőgazdasági biológus, orvosi biológus is sok helyre kell.

Persze a biológiában és általában a természettudományokban egy BSc csak alapozást jelent és az MSc sem elég, hanem bizony ha meg akarsz maradni a szakmában (és jól akarsz élni, tehát nem lombikmosogatásból) akkor PhD-t kell szerezni. Fontos, hogy jól tudj angolul és legyenek nemzetközileg elismert (impact factoros) publikációid.

Sokan azt gondolják, hogy a szupraindividuális biológiával jól lehet keresni. Sajnos ez így nem igaz. Jelenleg a szubindividuális biológia fénykora van, és őket keresi javarészt az ipar is.

Szegeden ez elég erős, sőt igazából véleményem szerint az eltét is veri, de az biztos, hogy az első két helyen ők osztozkodnak az országban.

A szupraindividuális inkább debrecenben erősebb, illetve gödöllőn.

Jó lenne tudni, hogy mégis mi érdekel. Sok szuprás egyben szubos is, pl.: populációgenetikával, vagy evolúciós genetikával foglalkozók mindkét részen vannak, de mondjuk egy halbiológusnak is kell vágnia a halgenetikát, amit használ is folyamatosan, de a keresletet nézve max a halbiológus kap munkát, de jobban- szívesebben foglalkoztatnak inkább okj embereket, vagy betanított embereket, mint diplomásokat. Azokból elég pár darab, és majd ők irányítják a többieket.

Másik példa mondjuk a laboránsok, ahol én dolgoztam ott két diplomás laboráns volt, a többi mindegyik csak sima technikus volt, és őket osztották be műszakba, ők voltak a laborvezetők, és csak figyeltek, meg utasítottak embereket. Hiába jelentkezett oda fiatal laboráns, vagy analitikus elküldték, lévén nincsen rájuk kereslet.

Továbbá manapság egyre inkább a szakképzésre felé tolódnak a természettudományos képzések, és képeznek mondjuk biomérnököket, akik az adott iparban fellelhető problémákra specializálódnak, és csak azt tudják. Ilyenkor egy cégvezetés nem fog felvenni egy széles látókörű embert, hiszen nekik inkább a szűk látókörű kell, akinek a gyakorlati tudása specifikusan az adott problémára elegendő. A mérnökökkel amúgy is lesz bajod, mert ők mindenhol ott vannak, és borzasztó természettudományos képzéseket kapnak (komolyan, majd meglátod, de az iparnak tökéletesek).

Én nem biztos, hogy ezt választanám ha újra kezdeném. Nincs pénz benne, és megbecsülés sem. Egy laborban egy orvos biológus- vagy kutató orvos, embernek sem néz, pedig borzasztóan buták a dolgokhoz, hiszen nem ugyanaz a kettő tudása, csak átfedések vannak.

Én tudom, hogy sok pozitív példa van, de sajnos kevés helyre kerülnek tényleges teljesítménnyel az emberek. Inkább az ismerős kör viszi be őket (nem beszélve az állami helyekről, ami egyre kevesebb van).

Külföldön viszont más a helyzet. Ott nagyobb eséllyel megtudsz élni mindkét területen, mint itthon. DE a mecénás körök, és az állami támogatások csökkennek, ami a szupra kutatások alapja, hiszen egy szub területhez könnyen tud csatlakozni egy gyógyszergyártó cég, vagy más jól jövedelmező terület, viszont a szuprához nem fog.

Egy óceánbiológus, vagy egy potamobiológus nem fog pénzt kapni olyan könnyen, hiszen az ő kutatásaik nehezen termelnek profitot, jól eladható termékeket.

Ezt a végtelenségig tudnám folytatni. Maradjunk annyiban, hogy ha nagyon vágod az angolt, ami kb anyanyelvi szinten megy, akkor vágj bele, de ne az országunkban gondolkozzál, és vegyél részt külföldi ösztöndíjprogramokban, már bsc képzésen is (olyan másodéves korodban már kezd el). Így talán lesz esélyed megélni belőle.

Egyébként a legcsodálatosabb világnézetet fogod megkapni biológusként, és egy nagyon értékes ember leszel a társadalomban, bár ezt mint említettem nem fogják sokan elismerni, és ebben a világban az ezotéria egyre inkább terjed, és így egyre inkább üldözöttek a tétések, pláne a biológusok, hiszen az ő tudásuk az annyira benne van szemmel láthatóan mindenki életében.

Az előző vagyok.

Azt kihagytam, hogy a kisebb főiskolákon lévő biológus képzés jelenleg halott az elmúlt évek felsőoktatási forrás csökkenése miatt.

Ez azt jelenti, hogy nem lesz annyira a jövőben feltöltve a munkaerőpiac főiskolán képzett biológusokkal.

Én azon a véleményen vagyok, hogy a jövő az élettudományoké és egyre nagyobb szerepe lesz a biológián belüli multidiszciplináris kutatásoknak.

Az előttünk álló legfontosabb kérdések (lényegében, hogy hogyan éljük túl a következő évszázadot) alapvetően ökológiai jellegűek, de azok megoldásában egyre nagyobb szerepe lesz a biomatematikai, molekuláris biológiai, környezetkémiai, biogeográfiai, légkör- és óceánfizikai módszereknek is.

Ezek már most is ott vannak a mindennapi gyakorlatunkban, hiszen a cégek sok új innovációhoz és egyéb nagy-projekthez (precíziós mezőgazdaság, ökológiai gazdálkodás, biológiai szennyvíztisztítás, talajok bioremediációja, kőolajkutak és kőolajfeldolgozók, benzinkutak környékének revitalizációja...) alapvetően ökológus-környezetmérnök és egyéb szupraindividuális élettudományi szakember munkáját keresik.

Viszont függetlenül attól, hogy német vagy egyéb nyelvterületre szeretnél menni, a biológiában és egyáltalán a tudományokban (de a nemzetközi ipari, kereskedelmi és közlekedési téren is) csak az ANGOL a nyelv. Német nagyvállalat igazgatótanácsában is angolul folyik minden érdemi megbeszélés, mert legalább 1 külföldi (és mindegy, hogy francia, olasz, holland, afrikai vagy ausztrál) biztosan van.

Angolul mindenképpen tudni kell, méghozzá közel anyanyelvi szinten. Minden publikációt angolul kell írni és minden nemzetközi konferencia angol munkanyelvű.

Ha valaki más nyelven is beszél (német, francia, spanyol, arab, kínai, orosz) az nagyon dicséretes, mert művelt ember és ha jól tud angolul, akkor a második idegen nyelv segítheti a pályáját. De, az angol nem lehet második idegen nyelv, amin kicsit tudunk a jól beszélt német mellett.

Elnézést, hogy eltértem a tárgytól...