Szerintetek a többség lenézi azokat, akiknek nincs érettségije?

Nem vagyok az a nagy lenézegetős fajta, aki felsőbbrendűnek tekintené magát mindenkinél, de azért valljuk be az érettségit megszerezni nem a világ. Aki ennyire nem képes azért az nem nézem sokra.

Én nem nézem le őket,sok szakmunkás értelmesebb,mint a diplomások.És ők aztán mindenkit lenéznek..

Második: nem a diplomát kérdezték, hanem az érettségit. Azért nem mindegy.

Manapság az érettségi elég alapvető... És tényleg nem egy világrengető dolog megszerezni. Szóval igen, én lenézem őket. Persze vannak azért kivételt képező esetek (pl. ha annyira rossz a családi háttér, h vki kénytelen dolgozni, v a a szellemi képességei nem teszik azt lehetővé). Emellett az érettségi valamennyire azt is mutatja, hogy van egy alapműveltséged, amivel ha akarsz, tudsz továbbépítkezni. A második válaszolónak: az érettségi nem ugyanaz, mint a diploma... utána nem muszáj egy felsőoktatási intézményben továbbtanulni, lehet szakmát is tanulni.

Szerintem attól, hogy valakinek nincs érettségije, még ugyanolyan ember lehet, mint bárki más. Lehet, hogy nem fog tudni bekapcsolódni olyan beszélgetésekbe, ahol a történelem órák anyagát beszélitek meg, viszont attól függetlenül lehet egy jó lelkű, jó humorú és nagyon rendes ember is! Inkább vagyok ilyen emberek társaságában, mint a nagyképű, lenéző főiskolásokéban (tisztelet a kivételnek).

Jellemfüggő,de én úgy vettem észre hogy igen! Kéát réteg van. az alsó és a felső,persze vannak átmenetek,de a kérdés szempontjából az most lényegtelen. A lényeg, a felsőbb rétegek tudat alatt is lenézik a másikat,mert tudják,hogy ők megdolgoztak keményen a diplomáért, azt nem adják ingyen. Ez nagy áldozat,sok stressz, sok tanulás,sok pénzbeli ráfordítást, utazást egyetemre, kudarcokat és sikereket jelent. Aminek a gyümölcse késöbb megtérül,és könnyebb életük lesz,több pénzük,elit élet, szinvonal.Az ezekben a körökben tartozó egyedekkel érzik jól magukat, mert ott találják meg a szintjüknek megfelelő érdeklődési körü,hozzáálású,világnézetű,értelmi szinten lévő egyéneket leginkább.De vannak kivételek,ezt csak általánosságban írom. Az alsóbb rétegek,akik zömében nem voltak szorgalmasak, nem küzdötték fel magukat a ranglétrán, iskola alatt drogoztak, piáztak,meg a libákat hajtották,aztán meg nem vitték semmire, csak iskolás szinten érezték nagymenőnek magukat, azok a késöbbiekben nem luxusautóval hanem drótszamáron kajtathatnak éjt nappallá téve melózni, ész, tapasztalatok nélkül. Elvannak a többi munkásosztály beli hasonló züllött sleppel,és azon a szinten érzik jól magukat, utálják, kiközösítik a felsőbb kategoirát,mert borzasztó irigyek és kisebbségi érzetük van miatta,hogy elkúrták az életüket, trehány disznók voltak. tehát az unszimpátia kölcsönös a rétegek közt. Ez volt a nagy általánosítás,többségében én úgy tapasztalom ez a helyzet. Mivel amugy csak érettségi szintig megy a kérdés,így a mert a szerencsétlennek nem volt pénze felsőoktatásban résztvenni tényezőt itt most nem venném figyelembe, olyanra is van példa,az egy szomorú dolog,sajnálandó természetesen,mert akarat,ész kitartás egyébként lenne hozzá,hogy ki tudjon tőrni,csak ma már minden a pénzről és a kapcsolatokról szól.