A dekoratőr szakma miért művészi szakma? Mitől lesz ez művészi? (lent)
Voltam ilyen szakon. Sokat rajzoltunk és festettünk, színeztünk. Miért kell?
Meg elég tömény és sok benne a művészet történelem.
Mire kellenek ezek majd később?
Mert oké, megértem, hogy tudni kell a korszakokat, korstílusokat, de még is minek az a sok festmény, hogy mit érzett a festő a festés közben, hogy mitől olyan az az épület amilyen...
Meg rengeteg ember-és térábrázolás óránk is volt. A kockológiával kezdtük, amit értek, hogy miért kellett, de a többit nem.
Köszönöm előre is!
válasza:Azért, mert dekoratőrként (milyen fura) dekoratív dolgokat, azaz lehetőség szerint olyanokat kell alkotnod, amik SZÉPEK.
Ehhez nem árt, ha megtanulod, mitől szép valami, ha látod, hogy mások (művészek) hogyan csinálták, ha kicsit beléd nevelik (vagy legalábbis megpróbálják), hogy te is igényes, szép dekorációkat készíts, amik a többi emberben is a SZÉPSÉG érzetét keltik...
Igen, ehhez művészi hajlam kis kell. Ki kell tudni fejezni bizonyos hangulatokat, érzéseket a rendelkezésre álló eszközökkel, el kell tudni képzelni hogy ez majd milyen hatással lesz a szemlélőre. Nem mindenki alkalmas ilyen dologra.
Ha a fenti kérdést feltetted, akkor például számodra egészen biztosan nem lenne megfelelő. (Vagyis inkább fordítva: te nem lennél alkalmas erre a pályára.)
Érdekes.
Köszönöm a választ!
"hobbipszichológus" vagyok, szoktam figyelni az emberek reakcióját, tudom többségében, hogy mit miért csinálnak, szeretem a szép dolgokat.Egész életemben érdekelt ez a szakma, de azért hagytam ott, mert úgy éreztem, én ehhez nem lennék túl jó, de végig tudtam volna csinálni, legalább egy négyessel. Átlagom is úgy volt 4 feletti, hogy semmit nem tanultam, oda figyeltem, érdekelt, de a házikat többségében megcsináltam.
Szerintem túl nehéz szakma az én számomra ahhoz, hogy jól keressek vele, és van olyan része, amit kifejezetten utálom, sőt undorok tőlük/tőle. Pl: régi bútorok hegye-halma, az a sok undorító színes, tömény , zavaros összeállítású, bonyolult bútordarab, azok a színek...
Valami olyan szakmát szeretnék, ahol megtalálom a lelki nyugalmat, a lelki békét, de még is szép legyen. A régi bútorokhoz még annyit, hogy volt ami jó volt, pl: reneszánsz stílusból volt ami bejött, a szecesszióból is, meg volt még 1-2 korstílus amiből 1-2 dolog bejött, de am rossz rájuk nézni.
Szerinted a fentiek alapján mi való nekem?
Szeretem a meggyvöröset, a feketét, a fehéret, a szürkét (1-2 árnyalatban csak), az étcsoki barnát, a barnásszürkét.(kedvenc színeim) Szeretek irányítani, intelligensnek tartom magamat és szeretem a stílust, a szépséget.
válasza:Jó kérdés.... Nem igazán tudnám megmondani. Szerintem valami nem annyira művészi, mint inkább valami sokkal egzaktabb dolog lenne neked való.
Lehet, hogy van szépérzéked, ezt én nem tudhatom. De abból, amit írsz, én azt szűröm le, hogy sokkal kevésbé vagy "érzelmi" ember, mint ami ehhez a pályához kell. Inkább valami olyanra tippelnék, amihez logikai érzék, "gondolkodás" kell, és kevésbé "ráérzés".
Például (ha már a művészetnél tartunk) sokkal inkább el tudnálak képzelni művészettörténészként, esetleg (de csak esetleg) műkritikusként, mint művészként...
De lehet, hogy rosszul látom, néhány mondatból nem tudlak megismerni.
Ez csak egy felületes vélemény, ami nem feltétlenül tükrözi a valóságot.
Kérlek, hogy csak ennek megfelelően kezeld (azaz ne az én véleményemre alapozd a jövődet!) :-D
Köszönöm!
Természetesen nem erre alapozom a jövőmet. Egész életemben örültem, ha átmentem töriből, rühelltem, most is rühellem. Hát még a művészettörténelem... A rendes töri tantárgyból volt, ami érdekelt, de az is ink a harc... 56-os forradalom, I-II. vh. amúgy jól ráéreztél, jó a logikám és valami olyanban képzelem el a jövőmet, ahol tudok gondolkodni. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!