Egy átlagos képességű ember be tud jutni/eltudja végezni az orvosi egyetemet?

"De tudnod kell hogy nem elég mondjuk 8-tól 6 -ig a suliban ülni, utána még pár óra könyvtárazás is kell."

Ez úgy baromság, ahogy van. Eddig öt év alatt összesen két órát töltöttem a könyvtárban, és csúszás nélkül nyomom. Mit kell a könyvtárban görcsölni? Semmit. Nem bölcsészek vagyunk kérem! :-D

Persze folyamatosan tanulni kell, de ez a tízig bent rohadok a könyvtárban dolog nem igaz. Vizsgaidőszakban ott lehet, akkor reggeltől estig tanulás van. De a szorgalmi időszak nem erről szól, és aki ellenkezőt állítja, az vagy a tipikus szín ötös vagyok de nem ismerem a vércukormérőt kategória, vagy nem medikus.

Nekem nem a jegy fontos, hanem az, hogy jó legyek a szakmámban. Aminek köze sincsen a jegyhez, erre klinikumban te is rá fogsz jönni. Van ismerősöm aki summa cum laude fog végezni, de senkit sem küldenék hozzá szívesen, mert a gyakorlati tudása, az empátiája és a kommunikációs készsége nulla.

Habár azt is hozzá kell tenni, hogy én sem kettessel szoktam átcsúszni, csak szimplán nem tanulom szét az agyam, és van életem.

75%-os:

Nem lehet, hogy vmit rosszul csinálsz?

Nem tartom magam zseninek, mégis amellett, hogy jó jegyeim vannak (leginkább 5-ösök, elvétve egy-két rosszabb jegy), van magánéletem is.

Nem lehet, hogy vmit rosszul csinálsz?

Szelektálni kell. Az olyan órákra pl. teljesen felesleges bejárni, amik az égvilágon semmi pluszt nem adnak (értsd: a tanár elmondja azt, ami a könyvben van, vagy felolvassa a kiadott diáról az anyagot...). Az ilyenekért teljesen felesleges bemenni.

Könyvtárazás alatt nem igazán tudom, mit értesz. Az anyagot vagy kiadják, vagy van hivatalos könyv megadva, általában nem kell semmihez plusz anyagot keresgélni. (Nyilván ez alól kivétel pl. a szakdolgozat készítése...)

Vagy arra gondolsz, hogy a könyvtárban tanulsz?

Mert azért azt sem hiszem, hogy napi több óra tanulásra van szükség. Vizsgaidőszakban persze, nah de szorgalmiban?

Persze ha ez az első féléved, megértem, majd belerázódsz..

Senki se mondta, hogy stréber vagy:)

Nem szégyen az, ha vki tanul, csak meglepett a dolog.

Ne a mi válaszunktól tedd függővé, hogy belevágsz-e avagy sem. Tedd fel magadnak őszintén a kérdést: Elég kitartó vagyok? Akarom-e teljes szívvel-odaadással csinálni? Úgy érzem, képes vagyok úgy megtanulni valamit, hogy azzal a tudással később szükség esetén emberek életét tudom megmenteni?

Azt szokták mondani, hogy ha csak egy másodpercig is hezitálsz, ne vágj bele. Te gondolkodás nélkül hiszel abban, hogy orvosnak teremtettél? Itt a válasz, nem abban, hogy jaj kevés az intelligenciám (mellesleg akinek kevés, az nem tudja, hogy kevés...). Sok sikert! Ja és a legfontosabb, hogy higgy magadban!

Ui.: jártas nem vagyok a témában, csak szerettem volna rávilágítani, hogy nem az alapján kell dönteni, hogy pl. "az orvosin nehéz a kémia, biztos nem tudom megtanulni". Minden megtanulható, csak akarni kell! Az pedig csak Rajtad múlik, mennyire akarod.