Menjek környezetgazdálkodási agrármérnök Msc-re, vagy inkább tanuljak valamilyen hasznosítható, kétkezi szakmát?

Az elmúlt 3 év során összesen 4 helyen voltam gyakorlaton, a legutóbbi 2x6 hetes volt. 6 héttel ezelőtt a gyakorlaton megkérdeztem a gyakorlatvezetőt, hogy neki mi a véleménye az Msc-ről és azt válaszolta, hogy a munkanélküliségtől jobb, de nem sokat ér, mivel évente nagyon sokan jutnak diplomához, így nagy a konkurencia. Ő azt javasolta, hogy próbálkozzak meg külfölddel. Külföldön viszont főként szakmunkásokat keresnek. Ezért gondoltam a szakma tanulására.

A másik oldalról szemlélve viszont érdemes lehet a diplomát elvégezni még most, ha valóban privatizálni fogják az egyetemeket, ezzel elérhetetlenné téve a kisemberek számára.

A levelezős módszer viszont tetszik. Levelezőn befejezhetném az egyetemet, hétköznapokban meg segédmunkásként megpróbálhatnák ellesni egy szakmát.

Érdekelne még mások véleménye is...

Nos, elvégeztem a környezetgazdálkodási agrármérnök MSc-t is kitűnő minősítéssel a Debreceni Egyetemen. Az elmúlt két hétben az interneten és újságokban az álláshirdetéseket bújtam, de olyan munkát nem találtam, amihez bármi közöm is lett volna ezzel a diplomával Hajdú-Biharban. Bp-en találni is munkát, de ott is mindenhol követelmény a tárgyalóképes angol nyelvtudás.

Olyan munkákat láttam még esetleg, amit egy sima érettségivel is el lehet vállalni pl. irodai adminisztrátor nettó 85-90e-ért. Ha jobbat nem találok, akkor elvállalok egy ilyet.

Ha most újrakezdhetném, akkor csinálnék egy felsőfokú angol nyelvvizsgát (megtanulnék jól angolul), egy érettségit kettes érdemjegyekkel és egy használható okj-s szakmát, utánna pedig itthagynám az országot.

Sziasztok!

Teljesen véletlen, hogy most bejelentkeztem ide és pont tegnap érdeklődtek felőlem, ill. a téma felől. :)

Több hónapos munkanélküliség várt rám a tavalyi évben, konkrétan öt és fél hónap. A munkakeresés során sok helyre jelentkeztem, végül sikerült elhelyezkednem egy helyi gyárban, mint szalagmunkás és kétkezi rakodómunkás (kamionrakodó). A munka nehéz fizikai munka volt, volt olyan is, hogy 8-10 órán át huszonpár kilós dobozokat kellett pakolnom. Mivel az átlagtól erősebb testalkatú vagyok és már nagyon dolgozni akartam valamit, ezért mindent beleadtam a munkába és sikerült megkedveltetni magam az ott dolgozókkal. Nagyon jól kijöttem mindenkivel, szerettem ott lenni, de mivel gyakran nehéz fizikai munkát kellett végeznem és mindezért 60pár ezer forintot kaptam kézhez, úgy döntöttem, hogy mindenképpen keresek másik munkahelyet. Több, mint fél év után otthagytam a gyárat és ha minden igaz most tavasztól betanuló agrármérnök leszek egy helyi cégnél, de ott is csak 60pár ezer Ft-ért. Ha meg lesznek velem elégedve, akkor sínen vagyok, ha nem, akkor nézhetek másik lehetőség után.

Azt mondanom sem kell, hogy a havi 60pár ezer Ft-ból mennyire nehéz kijönni, hiszen egy nagy része elmegy ennivalóra. Ez különösen igaz ha nehéz fizikai munkát végez az ember. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szüleimnél lakhatok, viszont ha erre nem lenne lehetőségem, akkor gyakorlatilag földönfutó lennék, hiába dolgoztam több műszakban, gyakran hétvégén is. Ennyi pénzből szórakozásra, családalapításra, autóra, lakásra, nyaralásra nem is lehet gondolni.

Azt mondják, hogy Budapesten sokkal jobbak a lehetőségek és a fizetések is, viszont ismerőseim szerint ott amennyivel többet keres az ember, annyival nagyobbak is a havi kiadásai a drága albérlet miatt. Nem tudom, nem próbáltam. Sokat megfordult a fejemben, de elijesztett a drága albérlet (természetesencsak egy szoba kibérlésén gondolkoztam és nem egy lakásén).

A külföldi munkavállalás is egy lehetőség. Több külföldön dolgozó ismerőssel beszéltem skype-on, személyesen, érdeklődtem az ottani viszonyok felől. Vegyes dolgokat hallottam tőlük. Akinek viszonylag kényelmes munkája volt Magyarországon, az rémálomként éli meg a külföldi napi 10-12 órás robotmunkát, de van akinek bejött és nem vágyik ide vissza 60pár ezerért dolgozni.

Azt tudom mondani, hogy a diplomáddal úgy tudsz elhelyezkedni, ha nagyon jól, tehát anyanyelvi szinten, vagy min. felsőfokon beszélsz egy idegen nyelvet, vagy egy adott szakterületet kimagaslóan ismersz, esetleg nagyon megnyerő a személyiséged és nagyon jól el tudod magad fogadtatni az emberekkel, kezelni tudod őket. Szerintem kimondhatjuk, hogy ez a pályakezdő diplomásokra -néhány ritka kivételtől eltekintve- nem jellemző. Persze az is egy jó lehetőség, ha rendszerváltáskor a szüleid már közel ültek a tűzhöz és privatizálták a volt "tsz"-t vagy a helyi gyárat és nyakukba szakadt a gazdagság. Ebben az esetben csak jut egy jól fizető állás a gyereknek az apuka mellett.

Sok sikert!