Kicsit hülye kérdés, de: mikben különbözik az egyetem a középiskolától?

Tényleg kicsit naiv kérdés, de nem baj, nem tudhatod. :)

1. Az egyetemen nincsenek osztályok. Vannak közös nagy-előadások, ahol kb. 300 fő ül az előadóban. A professzor beszél elől, 99%-ban senkit nem szólít meg, hanem ezt tényleg egy előadás.

Ezen kívül vannak ugye a szemináriumok, amik kisebb (10-15-20 fő, attól függ) csoportokban zajlanak. Ez néha kicsit hasonlít egy középiskolás órára: lehet kérdezni, közvetlenebb a kapcsolat, és igen, vannak feladatok is néha, kell esetleg kiselőadást csinálni, stb.

(Nyilván amúgy ez attól is függ, hogy milyen egyetemre mész, a Színműn pl. egyértelmű, hogy kell szerepelni. :))

A számonkérések szorgalmi időszakban a zh-k, azaz zárthelyi dolgozatok. Ez lehet szúrópróba-szerű is, vagy előre bejelentett. Ez ugyanúgy tanárfüggő, mint bárhol máshol. Van, aki minden szemináriumi órán írat valami, van, aki összesen kétszer a félév alatt...

Néha olyan is van, hogy évfolyam-szinten, a nagy előadóban kell írni. (Nekünk volt olyan is, hogy nem az előadás időpontjában, hanem késő délután/kora este).

Aztán ott vannak a vizsgaidőszakok, amikor minden a vizsgáról szól. Itt általában sok (több) a szóbeli. Gondolom ez is egyetemfüggő, nekünk 90% kb. szóbeli volt (ELTE-ÁJK) Interneten kell bejelentkezni a vizsgaidőpontokra, odamész, tételt húzol, vizsgázol, hazamész. Ennyi. Ez kb. 5-6 hétig tart, félévente. Lehet 8-10 vizsgád is, vagy akár még több. Te osztod be, hogy mikor mire mész, mire mennyit tanulsz, ha esetleg buksz, hogyan pótvizsgázol, stb.

Év elején és félév elején a szemináriumi csoportjaidat is te állítod össze. Nálunk voltak olyan csoportok, amik adottak voltak. Még elsőben beosztottak egy csoportba, ami az öt éven át a csoportunk volt, 1-2 óra így adott volt. Az előadások szintén adottak. Viszont minden mást te magad veszel fel, tehát minden órán másokkal vagy együtt. Ami érdekel, vagy ahova bekerülsz... A lényeg, hogy a kötelező órákat időben tudd megcsinálni, és legyen elég kredited - a diplomáig X számú kreditet össze kell gyűjteni, és persze az is adott, hogy mikből, vagy legalábbis milyen jellegű órákból kell azoknak meglenniük.

Szóval ez sokkal szabadabb, magadra vagy utalva, viszont nagyon önálló leszel. Kicsit az amerikai filmekben bemutatott órarend-összeállítós rendszerre hasonlít.

Ja, és nem írtam, hogy szerintem minden egyetemen kell 1-2 évfolyamdolgozatot készíteni és leadni. Nálunk kettőt kellett.

Ezek mini-szakdolgozatok: rendesen témát választasz, témavezető tanárt, dolgozol rajta fél évig, és a félév végén adod le. Viszont ezeket nem kell megvédeni, csak majd a szakdogát. Ilyenkor általában (főleg a másodiknál) az ember már törekedett arra, hogy a majdani szakdoga-témáját kezdje el, hogy legalább ennyivel előrébb legyen majd azzal.

És persze mindennek a lezárása az államvizsga. Van, ahol csak egy van, egy napon. Nekünk öt volt, és mindez 10 hétig elhúzódott. Erre a beosztást központilag kaptuk, és csak minimálisan lehetett változtatni rajta.

Persze volt, aki úgy döntött, hogy két félév alatt csinálja meg 2+3 megosztásban, mert nem akart egyszerre 10 hétig tanulni. Ilyet is lehet.

Kiegészíteném az első hozzászóló kommentjét:

Egyetemek, főiskolák között is mindegyik más. Akad, amelyik annyira kis létszámú, hogy tényleg olyan, mint egy középiskola. Mi 20-an voltunk a csoportban, a legtöbb órát így, együtt töltöttük. Voltak olyan óráink, amik más szakosokkal együtt volt (nagyon kevés, heti 1-2). Emellett voltak szakirányos tantárgyaink, ahol ráadásul még feleződtünk (ha jól emlékszem, 7-en ültünk azon az órán).

Az évközi feleltetés a zárthelyi dolgozat (olyan, mint egy témazáró), VISZONT emellett értékelnek még jegyekkel beadandó feladatokat, amiket otthon kell elvégezned, és vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol kiselőadást kell tartanod egy bizonyos témából, amire szintén jegyet kapsz.

Nem csak ezekre, és a vizsgákra kaphatsz jegyet, hanem a szakmai gyakorlatra is, ami minden szakon kötelező.

A vizsgákra egy weboldalon kell feljelentkezni, egy félévben ugyanabból a tantárgyból maximum 3x mehetsz vizsgázni, az utolsót már utóvizsgának hívják, amit a vizsgaidőszak utolsó hetében végez.

Sok helyen még szigorlatoztatnak, nálunk (EJF-NTK) összesen két szigorlat volt a négy év alatt.

Évfolyamdolgozatot nem kell minden egyetemen írni, ezt az intézmény írja elő, hogy mi az, amit szükséges teljesíteni az iskola elvégzéséhez.

Első vagyok.

Én is írtam, hogy nem egyforma minden felsőoktatási intézmény, én így ismertem csak, ahogy leírtam. :)

Tény, hogy nekünk is volt szigorlat - összesen 12 db, csak abból 10-et "alapvizsgának" hívtak, és kettőt szigorlatnak, de lényegében ugyanaz volt a dolog.

Még kiegészíteném az előttem szólókat azzal, hogy van olyan tantárgy ami gyakorlati jeggyel zárul, és van olyan ami csak aláírással, és van ami vizsgával, ami lehet kollokvium vagy ha több félév anyagát kérik egyszerre akkor szigorlatnak vagy alapvizsgának hívják. Ha valaki levelező tagozaton tanul, akkor általában egy adott tárgyból csak egy zh-ja szokott lenni egy félévben. az is a félév végén.

Azaz ha nem tanulsz félév közben, maximum a tanárok által kért beadandó dolgokat csinálod meg akkor sincs gond. az már más kérdés hogy sikerül e teljesítened ebben az esetben a vizsgákat, és elég lesz e a vizsgaidőszakban rászánt idő a sikeres vizsgára. Ez is szak függő, vannak a gyengébb szakok ahol ez simán működik és vannak a nehezebb szakok ahol ez sok-sok utóvizsgához fog vezetni, na meg cv vizsgához, ami annyit tesz hogy az előírt félévben nem tudtad a minta tantervben előírt vizsgát teljesíteni, és a következő félévre cipeled magaddal és akkor kell vizsgáznod. Ez egy jó kis mentőháló, mert évet ismételni nem kell haladsz tovább, de ha túl gyakran előfordul akkor az előírt időben úgysem tudod befejezni az egyetemet. (a kreditrendszer részleteibe most tovább nem mennék bele)