Mit kezdjek a történelemmel, ha nem akarok tanár, jogász lenni?

Akkor talán így segíthetek:

A történelem alapszak hallgatói a képzés történelem, levéltár, muzeológia vagy régészet szakirányai közül választhatnak. A történelem alapszak a tárgyi tudás mellett fontos készségekkel is ellátja hallgatóit: a végzettek képesek a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére, az információk kritikus elemzésére és feldolgozására, sőt különböző szakmai problémák esetében megoldási javaslatok kidolgozására, valamint az elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására. Az egyes szakirányok más-más feladatkörökre készítik fel a hallgatókat.

A történelem szakirányon végzettek az emberi társadalmak fejlődését, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálják. Ehhez olyan források elemzésével merítenek anyagot, mint például a szakkönyvek, folyóiratok, évkönyvek, levéltári anyagok, kortárs visszaemlékezések. A történészek olyan feladatokkal foglalkoznak, mint egy ország vagy egy bizonyos földrajzi terület, illetve időszak történetének feltárása, az emberiség történetének vagy annak bizonyos időszakának meghatározott (például gazdasági, politikai, kulturális) szempont szerinti feldolgozása, tudományos közlemények készítése, kiállítások rendezése, egyetemi, főiskolai előadások tartása.

A levéltár szakirányt választók az oklevél megszerzése után jellemzően iratanyagok gyűjtésével, megőrzésével, feldolgozásával és hozzáférhetővé tételével foglalkoznak levél- és irattárakban. A levéltáros feladata például a levéltár illetékességi körébe tartozó történeti értékű és állandó megőrzést igénylő iratokat létrehozó szerveknél az iratkezelés rendjének ellenőrzése, a levéltár illetékességi körébe tartozó levéltári anyagok átvétele, a levéltári anyag gyarapítása vásárlás, ajándékozás, csere stb. formájában. Az iratok rendszerezésével, selejtezésével, segédletek készítésével ő gondoskodik a levéltári anyag használatának megkönnyítéséről. Felvilágosítást nyújt a levéltárban őrzött anyagokról, biztosítja az iratokban való kutatást. Feladatai közé tartozhat ezek mellett szakterületén a forráskutatás és feltárás, tudományos közlemények készítése, levéltári látogatások vezetése, kiállítások rendezése, előadások tartása.

A muzeológusok kutatási tevékenységük mellett közművelődési intézmények gyűjteményanyagának gyarapítását, nyilvántartását, raktározását, megőrzését végzik az országos gyűjtőkörű történeti múzeumok, egyes szakmúzeumok, valamint az önkormányzati, egyházi, alapítványi és magánmúzeumok új- és legújabb korral vagy helytörténettel foglalkozó részlegei számára.

A régészet szakirányon végzettek alkalmasak régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és dokumentálására. Mindezen tevékenység arra irányul, hogy a régészek rekonstruálják a régmúlt korok gazdasági, társadalmi és szellemi életét. Régészi feladatok egyebek mellett a tárgyi emlékek feltárása ásatással, a leletek anyag- és kormeghatározása, értékelése, a leletanyagok leírása, leltározása, raktározása, tudományos közlemények készítése, kiállítások rendezése, előadások tartása. A végzettek szaktudásukat bármely, a kulturális örökség feltárásával, védelmével, feldolgozásával és bemutatásával foglalkozó intézményben kamatoztathatják.

A végzettséggel megcélozható állások:

Történész, régész

A történész az emberi társadalmak fejlődését, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálja. A szakkönyvekből, folyóiratokból, évkönyvekből, levéltári anyagokból, kortárs visszaemlékezésekből, stb. nyert információk alapján a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálja, kutatásokat végez egy ország vagy egy bizonyos földrajzi terület, ill. időszak történetének feltárására, s az eredményeket publikálja.

Középiskolai tanár, oktató (tanári mesterképzést követően!)

A középiskolai tanár gimnáziumban vagy szakközépiskolában osztályoknak, tanulócsoportoknak egy vagy több tantárgyat oktat. A tananyag szóbeli átadásával, magyarázatokkal, beszélgetésekkel, irányított, átgondolt óravezetéssel, szaktantermi, laboratóriumi foglalkozásokkal, valamint a multimédia eszközeivel és egyéb szemléltető eszközök, számítógépes programok, demonstrációs kísérletek bemutatásával segíti a tantárgy anyagának elsajátítását.

Felsőfokú tanintézeti tanár, oktató (pl. egyetemi, főiskolai tanár, docens, tanársegéd)

A felsőfokú tanintézeti tanár, oktató egyetemen vagy főiskolán tanít és tudományos kutatómunkát végez. Feladata az előadások, szemináriumok, gyakorlatok, konzultációk, valamint speciálkollégiumok vezetése, oktatási anyagok, jegyzetek, tankönyvek írása, a tudományos eredmények publikálása.

Általános iskolai tanár, tanító

Az általános iskolai tanár, tanító az általános iskola alsó tagozatán tanuló gyermekeket oktatja és neveli. A tanórákra audiovizuális és egyéb szemléltető eszközöket készít, megtanítja, feldolgozza és megbeszéli a tanulókkal a tananyagot, értékeli a tanulási teljesítményt és az órai munkát, valamint megszervezi és vezeti a különféle tanulmányi és szabadidős programokat.

Levéltári munkatárs

A levéltárakban a levéltáros irányításával gyűjti, rendezi, őrzi az iratokat, a kép- és hangfelvételeket, valamint segít a szolgáltatások igénybevételében.

Levéltáros

A levéltáros beszerzi, tárolja, rendszerezi, kutatásra alkalmassá teszi a történeti értékű és állandó megőrzést igénylő iratokat, felvilágosítást ad a levéltárban őrzött anyagokról, biztosítja az iratokba történő betekintést, ellátja az ügyfélszolgálati munkát, forráskutatást és -feltárást végez, tudományos közleményeket készít.

Könyvtári munkatárs

A könyvtáros munkáját segíti a gyűjtemény gondozásában, eligazítja az olvasókat a könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez. Az olvasónak szóban információt nyújt a könyvtár szolgáltatásairól. Ismerteti a könyvhasználat, a kölcsönzés feltételeit. Segíti az olvasót a katalógus használatában. Kikeresi az igényelt könyveket, folyóiratokat. A kölcsönzésről nyilvántartást vezet, kiadja és visszavételezi a könyveket. Szükség szerint felszólításokat ír, értesítéseket küld (térítési díjat ró ki). Olvasói kérésre másolatot készít a könyvtári anyagról. A visszaadott könyveket, folyóiratokat ellenőrzi, karbantartja, visszahelyezi a különböző magasságú polcokra.

Muzeológus

A muzeológus gyűjti, feldolgozza, megőrzi, helyreállítja és nyilvántartja a művészeti, néprajzi és régészeti tárgyakat, képzőművészeti alkotásokat, természettudományi anyagokat (növény, állat, ősmaradvány, kőzet). Részt vesz a múzeum szaktudományi kutatásaiban, tudományos és kultúraközvetítő publikációs, valamint kiállítás szervező- rendező tevékenységében.

Néprajzkutató

A néprajzkutató a népi életmódot, kultúrákat tanulmányozza, felkutatja a néphagyományokat és biztosítja azok megőrzését. Adatgyűjtést végez, rekonstruálja a letűnt kultúrák maradványait, emlékeit, keresi a különböző társadalmak vagy népcsoportok közötti kapcsolódási pontokat, vizsgálja a nyelvek és a nyelvi csoportok fejlődését. Kutatási eredményeiről tanulmányokban, cikkekben, tudományos előadásokon számol be.

A szak végzettjei az alábbi pozíciókban helyezkedtek el az abszolutórium megszerzése után:

(A Diplomás Pályakövető Rendszeren alapuló adatok)

tanár (középiskola, magán)

főiskolai oktató

idegenvezető

közgyűjteményi dolgozó, levéltáros

mentor

napközis csoportvezető

projekt koordinátor

tanácsadó

történész gyakornok

ügyintéző (régiségkereskedés)

A szak végzettjei az alábbi ágazatokban helyezkedtek el:

(FIR, KSH, NAV, OEP adatbázisokon alapuló adatok)

Munkaerő-piaci szolgáltatás

Közigazgatás, védelem

Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű, motorkerékpár)

Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás

Biztonsági, nyomozói tevékenység

Egyéb pénzügyi tevékenység

Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Élelmiszergyártás

Épületek építése

Érdekképviselet

Ingatlanügyletek

Oktatás

Postai, futárpostai tevékenység

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység

Szálláshely-szolgáltatás

Üzletvezetési, vezetői tanácsadás

Karrierlehetőségek

A történelem alapszakon végzettek eredendően a mesterszak elvégzésével folytathatják karrierjüket, melyen történelem szakos tanári diplomát, valamint levéltárosi végzettséget szerezhetnek. Mint a bölcsész szakokról általában, a történelem szakról is elmondható, hogy a tanultak több más tudományágban is felhasználhatók, így a politikai elemzés területén, közigazgatásban, akadémiai szektorban, vagy akár a médiában is. Éppen ezért gyakran az alapszak elvégzése után a tanulók más mesterszakra jelentkeznek. A továbbtanulás híján az alapszakkal rendelkező friss diplomások helyzete nehéz, mivel a múzeumok, levéltárak, könyvtárak telítettek és a kutatóintézetek is elsősorban segédmunkatársi, asszisztensi pozíciókat tudnak felajánlani. Levéltárosként nagyméretű önkormányzati, vagy állami fenntartású levéltárakban dolgozhatnak. Az irántuk való kereslet leginkább a gazdasági helyzettől és a kormányzati forrásoktól függ, de szakértők szerint fejlesztések várhatók a területen és rövidtávon növekedni fog a területen foglalkoztatottak száma. Bár sokakat elbizonytalanít a fizetések szintje, melyet a tudományos munka lehetősége és a köztisztviselői bártábla adta hosszútávú biztonság ellensúlyoz. Történelem szakos tanárra pedig az egész országban szükség van, ráadásul különböző magánórák tartásával, korrepetálásból, diákok felvételire, vizsgákra való felkészítéséből kiegészítő jövedelemhez is juthatnak. Többen már az egyetemi évek alatt elkezdik a tudományos kutatómunkát és egy-egy oktatóhoz, intézményhez bedolgozva magukat részt vehetnek szakmai projektekben is.