Hol vagy hogyan tudok információt szerezni a jogász képzésről Debrecenben?

JOGÁSZ SZAK (osztatlan)

A jogász szakon a képzés a többi alapszaktól eltérően osztatlanul zajlik, tehát a szakon nem szerezhető alapfokozat, a felvettek tanulmányaik megkezdésétől Master szintű képzésben vesznek részt. A képzési idő 10 félév, amely a szakmai gyakorlatot, valamint a jogi tanulmányokhoz szükséges sajátos nyelvi ismeretek megszerzéséhez szükséges időt is tartalmazza. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: jogász, az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím: állam- és jogtudományi doktor, ennek dr. jur. a rövidítése.

A szakon végzett jogászok az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk révén alkalmasak jogászi tevékenységre, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére. A szakra elsősorban olyan jelentkezőket várnak, akik megalapozott történelmi ismeretekkel rendelkeznek, és érdeklődnek a jogrendszer működése iránt. A képzés során a hallgatók elsajátítják az általános társadalomtudományi ismereteket, emellett részt vesznek szakmai nyelvismereti kurzusokon is. Megismerkednek az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó tárgyakkal, valamint a sajátos idegen nyelvi (latin nyelv) ismeretekkel. Megtanulják a jogtudományi alapozó ismeretek keretében oktatott elméleti (jogi és állambölcselet) és történeti (magyar és egyetemes jogtörténet, római jog) jogi ismereteket. Szakmájuk elsajátításához pedig az ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő civilisztika (magánjog), az államtudományok (alkotmányjog és közigazgatási jog) és a bűnügyi tudományok nyújtanak segítséget. Olyan kiegészítő szakismeretekre is szert tesznek, mint az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos tudás elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat alapelemeinek elsajátítása, a hazai jog terjedelmileg meghatározó szerepe mellett az összehasonlító jogi, Európa-jogi ismeretek, valamint a jogszabály-előkészítés (jogalkotás) sajátosságai. A képzés része a jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6–12 hetes igazságszolgáltatási, illetve közigazgatási szakmai gyakorlat. Jogász diplomával az elhelyezkedés terén elsősorban a jogi pályákon bíróként, ügyvédként, ügyészként van lehetőség, de az államigazgatás területén is viszonylag sok munkalehetőség adódhat.

JOGÁSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK - OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS

1. A mesterképzési szak megnevezése: jogász (Law)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítése: MA)

- szakképzettség: okleveles jogász

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Jurist

Az oklevél doktori címet tanúsít, rövidített jelölése: dr. jur.

3. Képzési terület: jogi és igazgatási

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit

5.1. Alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 80-110 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 115-130 kredit

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-50 kredit

5.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

5.5. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 15 kredit

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan jogászok képzése, akik az állam- és jogtudomány, valamint a jogászi tevékenységekhez kapcsolódó más társadalomtudományok alapjainak birtokában, a jogrendszer főbb jogterületeinek és jogintézményeinek, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszereinek ismeretében, korszerű szakismereteik és jogászi kultúrájuk alapján alkalmasak jogászi tevékenységre, tanulmányaik doktori képzés keretében való folytatására, gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, szakmai továbbképzéssel a jogi szakvizsgához kötött munkakörök betöltésére.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismereteket,

- tételes jogi ismereteket,

- a hazai, az európai és a nemzetközi jog ismereteit,

- a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges problémamegoldó technikákat, módszereket,

- a globális társadalmi, politikai és jogi folyamatokat.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az állam- és jogtudományok területén az ismeretek rendszerezett megértésére, elsajátítására, alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,

- a változó tételes jog önálló megismerésére és értelmezésére,

- szakmai továbbképzésben való részvételre,

- az állam és jogtudományok területén megszerzett szakmai tapasztalat alapján új problémák, új jelenségek feldolgozására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- konfliktusok több szempontú értelmezésére, mediatív szerepkör betöltésére,

- önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

- szakmai együttműködésre a társadalompolitika és a gazdaság területén dolgozó szakértőkkel;

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- módszeresség és kreativitás a jogszabályok értelmezésében,

- társadalmi és jogi problémák felismerő és megoldó készsége,

- információ feldolgozási képesség,

- önálló tanulási készség az új ismeretek megszerzésének területén,

- széles körű műveltség,

- konfliktusban álló felek közötti közvetítés képessége,

- érzékenység a környezeti változások iránt,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkába való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására,

- egyenlő bánásmód melletti elkötelezettség.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 80-110 kredit

általános társadalomtudományi ismeretek, szakmai nyelvismeret: 25-40 kredit

az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó ismeretek, valamint a sajátos idegen nyelvi (latin nyelv) ismeretek;

jogtudományi alapozó ismeretek: 55-70 kredit

elméleti (jog- és állambölcselet, jogszociológia) és történeti (magyar és egyetemes jogtörténet, római jog) jogi ismeretek;

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 115-130 kredit

ágazati jogtudományok főbb területeit felölelő magánjogi, államtudományi (alkotmányjog és közigazgatási jog), büntetőjogi, valamint nemzetközi és európai jogi ismeretek;

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 30-50 kredit

az alapvető jogintézményekkel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, a jogászi szemléletmód kialakítása, a joggyakorlat alapelemeinek elsajátítása, összehasonlító jogi ismeretek, valamint a jogszabály-előkészítés (jogalkotás) sajátosságainak megismerése.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A jogalkalmazói készség kialakítását elősegítő 6-12 hetes igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges.