Gimnáziumi érettségi után mehetek szakközépiskolába szakmát tanulni?

Ez nem így működik. Rosszul képzeled el.

A gimnázium, és a szakmunkás iskola, és a szakközépiskola, egy szóval mondva középiskola.

Mindhárom iskola elvégzése után BÁRKI tanulhat Bármiylen szakmát, az állam egy szakma megszerzéásét ingyenessé teszi

(már ha ingyenesnek lehet venni, hogy vállalnod kell a nappali tanrendet, a bejárást és az ottücsörgést illetve a rengeteg töltelékhülyeséget és az időhúzást).

Szakmunkásiskolába akkor mehetsz ha: Van 12 általánosod (elemit elvégezted)

Elérsz vele: Egy szakmát (mást nem érhetsz vele el).

Szakközépiskolába akkor mehetsz ha: Van 12 általánosod

Elérhetsz vele: Egy db szakközépiskolai érettségi bizonyítványt. (amivel jelentkezhetsz egyetemre, vagy főiskolába, vagy más képzési intézménybe is, akár OKJ képzésre is, összefoglalva felső, és középszintű oktatási intézményekbe, bármiylen munkarendbe nappali-esti)

Egy darab választott szakmát (OKJ), ha ott maradsz és az ő kínálatukból választasz.

Gimnáziumba (legalábbis a jóba) akkor mehetsz ha: Felvesznek mert kiemelkedtél az elemiben, versenyeket nyertél, és jó eredméyneid voltak.

Elérhetsz vele: Egy gimnáziumi érettségit.

Számos fakultációs lehetőséget, és plusz információt

Az érettségi anyag mélyebb kibővített változatát

(emelt szint?) amely kifejezetten felsőoktatási intézmények alapozó tudásszintjére készít fel.

Gimnáziumból magabiztosabban jutsz be a felsőoktatásba, de ugyanúgy jelentkezhetsz OKJ-képzésre szakmát tanulni is, ha már megvan az érettségid..

Szóval a tévhitekkel ellentétben, lényegében bárki bármit tanulhat bárhogyan, anynia megkötés, hogy bizonyos magasabb szintű képesítésekhez van néhány alapvégzettség követelményként.

Például: Állatgondozónak, állattenyésztőnek, növénytermesztőnek, cipésznek tanulhatsz szakmunkásban is az elemi iskola elvégzése után egyből.

Villanyszerelőnek, Ingatlanközvetítőnek, Kereskedő vállalkozónak, pincérnek pedig akkor tanulhatsz, ha már legalább egy érettségid van az elemi mellett.

Alternatív lehetőségek:

Középiskolába járás nélkül is lehet szakmád:

Szülői engedélyel leteszed a B-kategórisá jogsit 16 évesen, és ha elmúltál 18 akkor lerakhatod a

- Targoncásvizsgákat

- Könnyűgépkezelői vizsgát (árokásógép kisebb emelők)

és ha jól tudom 20 éves kor után lehet lerakni a

- Nehézgépkezelőit

C, D, E Kategóriákat.

Magasépítő daru vizsgát.

Ezek nem sorrendbe lettek felsorolva, hanem csoportokba szedtem, ahogy én tudom.

Gimnáziumba, hogy mi alapján dől el, hogy felvesznek e?

Az adott gimnázium igazgatójának hasraütésétől.

Az előző évi jelentkezők (kereslet) alapján találják ki, hogy kb hány embert vesznek fel, és hogy azok emnnyire legyenek nívósak.

Nameg van egy keretszám, hogy hány után vehetik fel az állami támogatást, többnyire annyi embert szoktak felvenni.

Egy jónevű gimnázum meg nem égeti a hírnevét azzal, hogy szarul tanuló, vagy problémás diákot vegyen fel, akinek már az elemiben is tele volt az ellenörzője intőkkel, meg minden félévbe megbukott. Plusz egyféle befektetés is, mivel egy jobban tanuló nyilván végigjárja az összes gimnáziumi tanévet, és nem hagyja ott az iskolát, tehát minden évbe fel lehet venni utána a támogatást.

A szakközépiskolák kb uyganezt csinálják szóval az már messzoiről legyen gyanús ha egy iskolába minden hülyét felvesznek, akkor ott nincs minőségi oktatás, sé a szakmáik is meg a tanáraik is kb olyanok mint az iskola maga.

Legjobb ha a kiszemelt suliba megkeresed a:

- Matektanárt

- informatikatanárt

- Fizika tanárt

- Kémia tanárt.

És megkérdezed tőlük mióta tanítanak ott és menynire tetszik nekik.

Ha olyan választ kapsz, hogy hát nemrég kezdett itt, meg igazából nem tudja, mert az előző tanár sem tanított ott sokáig , akkor za az iskola komolytalan, felejtős!

A szar iskolákba a tanárok se maradnak ott sokáig.

Ja és mégvalami.

A munakaadók nem azt nézik hogy myieln papírod van, hanem:

Azt nézik, mennyi adókedvezmény jár utánad, illetve mennyi támogatást lehet felvenni ha téged foglalkoztatnak.

Mihez értesz valójában, hol dolgoztán eddig, és mennyi ideig, milyen munkakörben.

Hány éves vagy: Azaz hány nap fizetett szabadságot muszáj neked kiadni amit a törvény előír.

Hány éves vagy: Mennyire vagy muja, naív, balek, és megvezethető.

Hány éves vagy: Azaz, milyen a kondíciód, erőnléted, mennyi túlórát lehet a nyakadba akasztani.

Férfi vagy vagy nő és hányéves: Akarsz e szülni és elérted e már azt a kort amikor a legtöbb nő szül, vagy gyereke lesz. (mivel az jelentős munkavégzési problémákat hoz magával plusz ott a GYES ami alatt nem rúghat ki, de fizetnie kell utánad a költségeket)

Aztán maradnak még iyeln elhanyagolható szempontok is munkáltatói részről a felvételt illetően, hogy:

- Családos vagy e? Jól nézel e ki? Bevállalós vagy e?

stb stb stb.

Az embereket a munkáltatók használják, aztán kidobják a francba, mint egy mosogatórongyot.

De ez sem a munkáltatók hibája, hanem az államé.

Egy munkáltatónak lassan már több pénzt kell befizetnie az államba, azért hogy foglalkoztat valakit, mint amennyi fizetést ad a munkásának.

Szal lényegében, ha parasztul akarok fogalmazni :D

Minnél jobban rohad a trágya, minnél inkább bűzlik, annál szebb virág nő rajta.

:D:D:D:D:D:D

Na csumi!