A budapesti Kodolányi János Főiskolán végzett valaki idegenforgalmi szakmenedzser szakon?

minden rossz amit hallasz igaz

sajnálom

ráadásul turizmus szakot nem érdemes választani, mert itthon ez hallott ipar és tömegével képzik az idegenforgalmi szakmenedzsereket aki aztán adatrögzítők és adminisztrátorok lesznek

tehát két dolgot ne tegyél, ne menj a Kodora és ne menj turisztika szakra

amikor azt hallod, hogy büfé-ruhatár vagy zugfőiskola, na akkor erről beszélnek a Kodoról, meg a ÁVF-ről, a ZSKF-ről, IBS-ről és társairól

Nem, én a Corvinusra pénzügyre, de az unokanővérem és a férje ezen a szakon ismerkedtek meg, mindketten oda jártak, sajnos jelenleg egyikük pincérként, másikuk adminisztrátorként dolgozik, rendkívül alacsony fizetésért.

Mellette mindketten továbbtanulnak természetesen már saját költségen, hiszen kihasználták az alapképzés féléveit, úgyhogy nagyon nehéz nekik.

De az évfolyamtársai is hasonló helyzetben vannak, hiszen nincs munka ezen a területen valamint ha egy Kodos diplomával találkozik egy munkáltató és választhat akkor ...az hiszen érted.

Senkinek sem ajánlom, sem a turisztikai orientációt, sem a Kodo-t, a ZSKF-et, a ÁVF, MÜFT, BKF és társait.

Ez a HVG-ben jelent meg, bemásolom.

Nyolc-tíz olyan egyetem és főiskola van, mely a munkaadók által is értékelt diplomát és végzettséget ad: többek között a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Miskolci Egyetem vagy a Debreceni Egyetem - mondta a hvg.hu-nak korábban Kovács András, a munkaerő-kiválasztással és toborzással foglalkozó Grafton ügyfélkapcsolati vezetője.

„A munkaadók ritkán keresnek friss diplomás fiatalokat, többnyire olyanokat toboroznak, akiknek legalább két-három éves szakmai tapasztalatuk van az adott területen” - válaszolta megkeresésünkre Német Gábor, a hazai és külföldi munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó EU-JOBS Kft. marketingvezetője. Az egyetemi évek alatt úgy lehet szakmai gyakorlatot szerezni, ha valaki gyakornokként helyezkedik el egy cégnél. Amennyiben 3-6 hónap alatt be tudja dolgozni magát - elégedettek a teljesítményével és megfelel a vállalati elvárásoknak -, amint megszerzi a diplomáját, állományba is veszik.

Továbbra is a pénzügyi, gazdasági, külkereskedelmi terülten megszerzett diploma igazán értékes, a mérnökökre is nagy a kereslet, de az informatikusok, webfejlesztők, online marketingesek is viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni - mondta Német Gábor. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) például a magyar nyelvű programtervező-informatikus szakra idén minimum 15, legfeljebb 500 embert vesznek fel - nappali alapképzésre -, a költségtérítéses képzésért egy félévre 227 ezer forintot kell fizetni. E szakon tavaly az államilag finanszírozott képzésre 329 ponttal, míg a költségtérítésesre 320 ponttal lehetett bejutni. Az Óbudai Egyetem (korábban Budapesti Műszaki Főiskola) budapesti állami mérnök-informatikus képzésére 324, a költségtérítésesre pedig 321 ponttal lehetett bejutni tavaly. Idén 15-340 főben határozták meg a hallgatói keretszámot, aki lecsúszik az állami helyekről, 195 ezer forintot fizethet költségtérítés gyanánt.

„Vannak olyan tömegszakok, általános szakok, amelyek nem adnak specifikus képzést, és a hallgatók az utolsó években sem tudnak szakosodni. Ilyen például az andragógia, a turizmus, a kommunikáció vagy éppen a marketing” - mondta Német Gábor. Ráadásul ezeken a területeken a legnehezebb friss diplomásként, szakmai tapasztalat nélkül elhelyezkedni.

Az andragógia - felnőttképzés, régi nevén: népművelés - évek óta népszerű a felvételizők körében. Az alapszakon művelődésszervezői, humán szervezői, munkavállalási tanácsadói, személyügyi szervezői ismereteket lehet elsajátítani. A Szent István Egyetemen tavaly 365 ponttal lehetett a nappali tagozatos, állami, 200 ponttal pedig a költségtérítéses képzésre bejutni. Idén 10-57 embert vesznek fel, a költségtérítéseknek 81 ezer forint a féléves tandíj. Az ELTÉ-n 15-45 diákot vesznek fel nappali tagozatra, a fizetős képzés 165 ezer forintba kerül. Tavaly az állami képzésre 419, a költségtérítésesre 435 ponttal lehetett bejutni.

„Sok fiatal nem is gondol arra, hogy vannak olyan - nem annyira népszerű - végzettségek, amelyekkel garantáltan el lehet helyezkedni. Kevés fiatal jelentkezik például fizika-, kémia- vagy éppen biológiatanári képzésre” - tette hozzá Német Gábor, megtoldva azzal: érdekes, hogy Magyarországon egy-két végzettség felkapottnak számít, ám a diploma megszerzése után már nehezen megy az állásvadászat. Ilyen például a turizmus-vendéglátás. Más kérdés, hogy az ilyen diplomával - és megfelelő idegennyelv-tudással - remekül el lehet helyezkedni külföldön. Persze, felmerül a kérdés, hogy a vendéglátós állások betöltéséhez valóban szükség van-e a költségtérítéses képzést választóknak jó pénzért megszerzett diplomára.