Ha elmúltam 18 éves, jövőre lehetek magántanuló?
Szóval az utsó (12.) évre, akkor már 19 leszek.
Teljesen feleslegesnek tartom a bejárást, ugyanis októberben leadok 4 tárgyat(töri-kémia-német-matek), ezzel egy csomó órám felszabadul és irodalmon és bioszon kívül csak lényegtelen tantárgyak maradnak. Onnantól - októbertől - már csak biosszal és kémiával kellene foglalkoznom, mivel ezekből akarok jövő év végén majd emeltezni.
Összefoglalva: semmi értelme bejárni:)
Csak azt nem tudom, hogy megengedik-e. Mármint ugye nem vagyok tanköteles, szóval mondhatják azt, hogy mivel elmúltam 18 éves, minek akarok magántanuló lenni, és inkább a tankötelezettség jogát vonják meg tőlem?
Nekem végül is mindegy lenne, csak így egyáltalán nem járhatnék be a suliba, ráadásul nem lenne diákom, ergo kedvezményem se utazásra stb. Szóval mégsem jó:)
És mivel indokolhatnám a döntésemet? Mármint nekem ennyi ok bőven elég lenne, de gondolom az igazgatónak nem. Arra hivatkozhatok, hogy sokat hiányzok? Most eddig például 170 óránál tartok. De ehhez meg kéne orvosi papír?
Arra is gondoltam, hogy elmegyek pszichológushoz/pszichiáterhez, aki valószínűleg megállapítana nálam egy agora- vagy szociofóbiát - mert van egy enyhe sajnos -, de ez meg nem lenne hátrány az egyetemi felvételinél? Mármint, hogy "pszichológiai eset" vagyok?
Köszi a válaszokat, és bocs hogy így elnyújtottam:D
A magántanulóságnak semmi, de semmi köze nincs az életkorhoz. Több tanítványom volt magántanuló már 15 évesen is.
Más kérdés, hogy egyiküknek se vált a javára.
Tudod, mi nem válik a javamra? Az, hogy beülök bioszórára, mondván a vegyi érzékletekről fogunk tanulni, erre a tanár elmondja, hogy hogyan jut el az inger a receptoroktól a agykérgi ízlelőközpontba, majd folytatja azzal, hogy az angolok milyen rettentően rosszul főznek, és innentől az egész óra arról szól, hogy melyik konyha milyen. Na ez ez nem tesz jót nekem.
Különben meg a reáloktatás a suliban így is a béka segge alatt van, úgyhogy már most is különtanárhoz járok kémiából, bioszra viszont fel tudok készülni egyedül is, ha elakadok, van kitől segítséget kérni. És mivel orvosira akarok menni, a többi úgysem számít annyira, mivel duplázni fogok. Ettől függetlenül a középszintű érettségi mindegyik tantárgyból pofonegyszerű, még egy 8.-os is simán elboldogul vele... Ez már nem ide tartozik.
Szóval: elég elhivatott vagyok, úgyhogy nem lógni akarok, csupán jóval több esélyét látom a sikeres egyetemi felvételimnek, ha nem az iskolában cseszek napi 6-9 órákat a semmire. Ezért akarok magántanuló lenni. Különben is, már ezer éve önkéntes szeretnék lenni autisták mellett, korai fejlesztés részlegen, plusz kórházban gyermekek mellé is szeretnék önkéntesnek jelentkezni. Emellett valamit sportolni is szeretnék. Végre legalább egy év erejéig azt csinálhatnám, és azt tanulhatnék, amit akarok:D
De most valahol azt olvastam, hogy mivel elmúltam 18 éves, magamnak is kérvényezhetem a magántanuló dolgot, és nem írták, hogy bármivel is meg kellene indokolnom.
Majd októberben és egy év múlva írd meg légy szíves, hogy alakult az életed!
Csók
U.i.: Szép és jó, amit leírtál, de az önkéntes segítségnyújtás, sportolás mellett tanulni is fogsz? Rengeteg szabadidőd lesz! Nehogy a Pathó Pál Úr szindrómába ess! (Ejh, ráérünk arra még!). Nem tudom, miért lett egyfajta divathullám ez a magántanulósági dolog. Csak nézz szét itt a GYK-n, nem egy, nem kettő ilyen kérdést tettek már fel.
Osztálytársak nem fognak hiányozni? A barátaid? Kimaradsz a szalagavatóból, a ballagásból, stb, stb. Azért ezek életre szóló élmények. Egyetemen is majd egyéni tanrendet fogsz kérni, arra hivatkozva, hogy minek bent ülni, ha otthon is meg tudod tanulni? Első hozzászóló nagyon jól leírta: ha van benned kitartás, és elhivatottság (írod is magadról), akkor semmi akadálya. De túl csábító az, hogy másnap nincs suli, a vizsga még messze van, majd holnap tanulok, de tényleg. Másnap pedig megfogadod, hogy holnap tanulsz, de akkor már tényleg... Az anyagiakat meg sem említem... a tanárokat miből fizeted?
Utolsónak igaza van!
10es koromban nekem is felmerült, hogy magántanuló leszek, mert rengeteg sulin kívüli dolgom volt. Szerencsére nem lettem az, így idén részt vettem a szalagavatón (igaz az életem miatt elég döcögősen) és a szerenádon valamint a ballagáson is. Lehet más és könnyebb lett volna ez a 3 évem ha magántanuló lennék, de a normális életet, a normális iskolát nem szabad feladni hidd el:)
Első vagyok.
"Más kérdés, hogy egyiküknek se vált a javára." Tartom, amit állítok, éspedig pont azért, amit az legutolsó két hozzászóló írt. A tanulás másodlagos dolog. Bárki be tudja vágni a tananyagot és le tud érettségizni belőle, nem nagy ügy. Amit kihagysz azzal, hogy magántanuló leszel, az a közösség. És ezt nem fogod tudni pótolni. Egyetlen diákkal sem találkoztam, akinek a lelke, személyisége javára vált volna a magántanulóság, akár csak egy félnyi is. Volt, aki belátta, és visszament nappalira.
Lelked rajta, de én azt mondom: jobb bejárni akár csak napi egy órát is, mint egész héten odahaza kuksolni a könyvek fölött, míg a barátaid nélküled élik a mindennapi életüket. Ha nekem nem hiszed, kérdezz meg egy pszichológust. Lehetőleg olyat, aki már elmúlt 18 éves, és többet látott a világból, mint te.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!