Miért nem tartják sokan előnyösnek a bolognai-rendszert?
Úgy értem hogy végül is szinte még "új" az egész rendszer, 10 éves, ez még azért szerintem édes kevés ahhoz hogy teljes mértékben megítélhessük hogy hatékony-e vagy sem.
Mindenesetre sokan hivatkoznak arra hogy régen bezzeg mennyivel jobb volt, holott pedig mutatják az eredmények hogy a régi magyar diplomák egyszerűen nem voltak úgy kompatibilisek külföldön, mint ahogy mondjuk egy svéd vagy holland. Ha változtatni szeretnénk a magyar felsőoktatási rendszeren és szeretnénk elismertetni külföldön is, nem inkább az lenne a normálisabb hozzáállás hogy megnézzük hogy megvizsgáljuk hogy mit csinálunk rosszul és próbálunk elindítani itthon is hasonló normákat mint amik Nyugat-Európában a beváltak? Meg Amerikában is. Most ne jöjjenek nekem itt nyugatot kritizálók mert nincs akkor így semmi értelme vitatkozni. Miért kell azt gondolni hogy mi itt Magyarországon úgyis tudjuk hogy mi a helyes irány és nincs szükségünk nekünk semmiféle nyugatias modellátvételekre mikor az eredmények akkor is azt bizonyítják hogy nagyobb esélyei vannak bizonyos szakmáknál olyan embernek akik szereztek részképzést valamilyen nyugat-európai vagy észak-amerikai egyetemen? És különben is, sokkal több lehetőséget kínál ez a bolognai-folyamat mint a hagyományos. A részletekbe nem kívánnék belebonyolódni most, majd meglátjuk hogy merre halad a beszélgetés.
válasza:Vannak rossz oldalai is ennek a rendszernek.
Pl. nagyon sok olyan szak van, amely akkor érne valamit, ha együtt tanítanák az msc-t is, mert a bsc egyszerűen csak az alapozásra jó, az egyedül nem ér semmit, és persze az msc felvételnél is van egy bizonyos szórás, nem minden bsc-st vesznek fel, ő nekik az egyetlen lehetőség a mcdonald's.
De pl a tanári képzésnél is van egy elég érdekes probléma. Ugye tanár úgy lehet valaki, ha két szakot visz egyszerre, egy rendeset, és egy minort. Ez ugye azt jelenti, hogy a kb 180 kreditből 50 kreditet egy második szakra fordít. Ez pedig azt jelenti, hogy aki mind a 180 kreditjét pl a történelemre fordítja, az NEM lehet töri tanár, aki pedig csak 110-120 kreditet fordított a törire, meg alig 50-60-at egy másik szakra, az meg igen...
Persze vannak még kifogások e rendszer ellen, a fentiek csak két példa volt, aki jobban benne van a témában, az több problémát ismer.
válasza:Szerintem a legnagyobb hátránya az, hogy vannak olyan képzések, ahol nincs értelme a kétlépcsős képzésnek, mégis benne maradt. Ilyen például a másfél szakos tanárok képzése. Semmi értelme neki. Persze ezt, ha jól tudom, az új felsőoktatási törvény meg akarja szüntetni.
Ami jó, hogy a gyenge, bukdácsoló hallgató hamarabb kipottyan a rendszerből, hiszen hamarabb átkerül költségtérítésesre és gyenge eredménnyel kevésbé valószínű, hogy bejut mesterképzésre.
Az is hátránya, hogy a régi rendszerben elég volt az ötödik év végére nyelvvizsgát szerezni, most már a BSc-s diplomát is csak nyelvvizsgára adják ki. tehát, aki nem nyelvvizsgával érkezik a felsőoktatásba, annak ez hátrányos változás.
Most ezek jutottak eszembe.
válasza:Szintén ELTE-s (vendéghallgatás BME és a Corvinuson) tapasztalataim szerint:
1. A tanári osztott képzésnek nincs értelme azért, amiért mások is leírták: akit nem vesznek fel mesterképzésre, az nem tud mit kezdeni az alapdiplomával. Vannak országok, ahol a tanári alapdiplomával bizonyos feladatokat már el lehet látni.
2. Aki a felsőoktatásba nyelvvizsga nélkül érkezik, annak óriási hátránya van. Ha nem szerzi meg időre, akkor előfordulhat, hogy ezért fog csúszni. Ebben az igazságtalan nem a csúszás veszélye, hanem az, hogy az alacsonyabb társadalmi státuszúak esélyeit rontja. Ebben a kérdésben még az is benne van, hogy sokan nem értik, hogy a nyelvvizsga hiánya pontosan mit jelent. Attól, hogy nincs nyelvvizsgája, még ismerheti (olvashatja) a szakirodalmat idegen nyelven. Bár ez nem a bolognai/nem bolognai rendszer sajátossága, csak a bolognai képzési rendszerben ez egyes rétegeknek csökkenti az esélyeit (a régi szociológiai kérdés: az elit önmagából reprodukálja magát).
3. Az oktatók, a tantervek készítői sokszor nem értik a rendszer lényegét. Ezért valósul meg az, amit más is írt: az 5 éves anyagot sűrítik 3 évbe. Olyan képtelenség is előfordul e miatt, hogy az előkészítő, alapozó tárgyakat együtt tanítják azokkal a tárgyakkal, amire az alapozás, előkészítés történik. Ilyenkor persze, hogy sok a bukás, aztán meg lehet démonizálni a tömegképzést és a rosszul felkészített diákokat. Érdekes, hogy legtöbbször ez a probléma általában olyan szakokon jelentkezik, ahol a bejutottak átlagos pontszáma magas.
3B. Szerintem a tantervek összeállításánál az volt a cél, hogy XY-nak legyen munkája. XY tegyük fel, hogy matematikusként szerzett diplomát 198X-ben. Azóta is az egyetemen tanít. Amúgy munkanélküli lenne. Jött a bolognai, erre úgy készítették el a tanterveket, hogy XY ne kerüljön utcára és sok-sok munkája legyen, mint eddig. Mindenkinek igyekeztek természetesen órákat adni az alapképzésben, időnként teljesen felesleges tárgyakat kreálva. A cél nem a jobb minőségű oktatás volt, hanem az, hogy XY anyagi helyzete ne romoljon. Na, ezt mindenkinek megadták, mert ő meg ennek-annak osztálytársa volt a gimnáziumban, vagy éppen együtt írtak könyvet vagy csak tanította őt, stb. stb. A rendszer kialakítása ezért speciálisan "magyarra" sikeredett.
4. Itt nem a nyugati modell átvétele a gond, hanem annak meglehetősen sajátos magyarra fordítása. Sok nyugati rendszerben például korlátozva van, hogy pedagógiai képzettség nélkül mit tehet egy értelmiségi az egyetemen. A jegyadás, elméleti képzés nem lehet akárkinek a feladata. Magyarországon még mindig olyanok működnek tanárként(!), akiknek semmilyen módszertani képzésük nem volt. Vannak országok, ahol a hallgatók 60%-os arányú bukása már botrány, nálunk a mindennapok természetes része. Persze mindig a hallgatók a hibásak mindenben...
válasza:Nálunk pl matekon azt az anyagot amire eddig 3 félév volt heti 8 órával,azt most 1 félév alatt heti 4 órával kell leadni,a hallgatók fele bukni szokott...
Nagyon sokan csúsznak akár több évet,a régi rendszerben nem nagyon volt ilyen
A 3 éves alapképzést akár 5-6 évig is csinálhatják
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!