Számomra megérné-e közgazdasági alapszak elvégzése?

Jó sok dolgot felsoroltál, ami érdekel. Ha nem tudod, hogy pontosan mit szeretnél a gazdmen jó választás lehet a Corvinuson. Az új tantervben van vagy 15 féle spec. Egyedül a nemzetközi tanulmányokról beszélnélek le. (Nem túl piacképes)

Egyébként érdekes, hogy írod a szociológiát, hogy abban nincs fantázia, pedig szerintem egy survey statisztika-adatanalitika msc-vel menthető ez a bsc. Teljes kreditbeszámítással lehet menni rá, nem véletlen.

Az önértékelésedet nem attól kellene függővé tenni, hogy mi volt a közoktatásban. Ez már a múlt. Tök más az egyetemi matek mint a középiskolai. Valahogy ezen dolgoznék a helyedben, hogy ne ettől tegyél függővé dolgokat, ezt meg kell haladni, kilépni ezekből a sérelmekből.

Nem olvastam végig.

Lényeg: Én általánosban kiváló voltam matekból, állandóan versenyekre jártam, én magyaráztam mindenkinek mindent, ha nem matek akkor magyar versenyekre jártam, és azt mondták sokra vihetem, pedig kb soha nem tanultam otthon. Ehhez képest bekerültem egy szar szakgimibe(saját döntésem volt, én választottam), ahol kb semmit nem tanultunk, csak napi szinten meghallgattuk, hogy mindenki hajléktalan lesz. Matekból nagyon szar tanárt kaptunk, aki órát sem tartott, és félévkor az osztály 60%-a megbukott. Senki nem is emeltezett semmiből, mert hát azt mondták, hogy nekünk a közép sem fog sikerülni. Lázadni kezdtem, elment a motivációm és inni kezdtem, meg bulizni járni. Ezek a dolgok 100-szor jobban érdekeltek, mint a fos iskola, ahova jártam. Nagyon sokat lógtam. Ha bent voltam órán, akkor sokszor részegen mentem be, de az osztály fele ugyanilyen volt. Tudtuk, hogy innen mi nem megyünk egyetemre. Az érettségim épphogy meglett. Angolból semmit nem tanultunk, így kb 10 alapszó ismeretével mentem el angol érettségire, és valahogy egy épphogy kettest összekapartam a tippmix módszeremmel.

Kb 3 ember ment egyetemre. Egyik egy év után kibukott(mérnökinformatika), másik elvégzett egy büfészakot egy nagyon gyenge egyetemen(református közösségszervező), a harmadik pedig már 6. éve csinál egy 3 éves szakot(valami filmes szak).

Emeltre való felkészítés nem volt nálunk. Nem voltak faktok sem, mert én jelentkeztem magyar faktra, de nem indult, mert 1 fővel nem indították el. A többi fakt sorsa pedig ugyanez lett. Aki megtanult angolul az mind külön tanárhoz járt. Nekünk nem volt pénzünk ilyenekre, így én egy családtaghoz jártam matekra, hogy meglegyen a kettes, és ennyi.

Ezek után azt mondtam, hogy elmegyek szakmát tanulni. Azt nagyon jó eredménnyel megcsináltam, de sokat ott sem tanultunk, így ahhoz sem értek annyira, mint amennyire kéne. Mivel a szakma tanulása mellett erősen unatkoztam, mert nem jelentett nekem kihívást így elkezdtem mellette még egy sulit. 20 évesen így lett 3 szakmám, majd elkeseredettségemben elmentem egy betanított munkára, ahol első nap, mikor kiderült hogy milyen végzettségeim vannak azt kérdezték, hogy mit keresek itt? Hiszen itt 8 általánosos emberek vannak, és sok írni sem tud. A munka nem jelentett kihívást, mert rabszolgamunka volt, és csak fizikailag fáradtam el benne brutálisan, de éreztem azt, hogy abban a közegben én elbutulok. 3 hetet bírtam ott ki, majd felmondtam. Elmentem vagyonőrnek(egyik szakmám). Az sem jelentett kihívást, én pedig azt akartam magamnak. Beiratkoztam technikusira egy olyan szakra, ami erősen matekos. Mondom na, majd ez kihívás lesz(azt hittem fel sem fognak venni kettes matekkal). Felvettek, és értettem kb mindent, pedig volt fizika, elektronika, matek, minden. Mondom, akkor lehet nem is vagyok olyan hülye.

Ezek után szarabbnál szarabb helyeken dolgoztam. Koszos építkezés, combig érő sár, por, retek, stb. Itt megint unatkoztam, így elmentem és letettem a jogsit földmunkagépből. Mindenhol azt kérdezték, hogy mi a fa szt csinálok itt???

Elhatároztam, hogy kitörök és elmegyek egyetemre. Mivel a rossz érettségim alapján csak foszkra vettek fel(majd utána azzal osztatlanra), így elkezdtem a jogot. Mikor a szaktársakkal elkezdtem beszélgetni, és ott is kiderült, hogy mennyi végzettségem van ilyen fiatalon, és kb mindenhez érték egy kicsit, akkor zseninek neveztek. Egyetemen kb stréber vagyok, de azért a bulit is megoldom.

Tetszik a jog, szeretem, és van még belőle hátra, de már most azon gondolkodom, hogy a következő szak mi legyen. A járműmérnökön gondolkodom, mert egy mechatronikai technikus papírom már van, és szerintem egy év alatt az emelt matekra is felkészülnék. Ráadásul sok jogászt ismerek, akiknek még mellette van valami reál jellegű diplomája is(pl.: kémiatanár).

Én is sok évet elcsesztem marhaságokra. A szakmáimat nem bánom, de lehettek volna jobb melòim is...Bár a mostani sem a legjobb, de legalább kényelmes, meg csoportvezetővé léptettek elő, mikor megtudta a főnököm, hogy jogot tanulok egyetemen(vagyonvédelem, itt is a kollégák 90%-a a nevét alig tudja leírni). Meg tudom magamat úgy osztani, hogy be tudjak járni, és már van pénzem angoltanárra, így azt is tanulom.

Ha úgy érzed, hogy menne az egyetem, akkor kezd el, ne habozz!