Van értelme levelező munkarendű képzést választani ebben az esetben? (Jogász)

Nem megoldás, mert a levelező egyrészt nem ér sokat a papíron kívül, másrészt a kérdezőnek az a célja hogy átmenjen nappalira, ami levelezőről nem lehetséges.

Mi lenne ha olyanok szólnának hozzá, akik értenek is a témához?

3, a levelező pont annyit ér, mint a nappalis, a diplomádban nem is szerepel a munkarend. A város legjobb cégjogásza is levelezőn végzett, pár éve halt meg a jogászegyletünk elnöke, aki az apja mellett a mg-ban dolgozott, mellette levelezőn járt a jogra, és most lett egy új ügyészünk, szintén levelezőről (mellette közigben dolgozott).

És van lehetőség levelezőről nappalira menni, az ELTE-ÁJK-n ennek a feltételei azonosak a más intézményből történő átvétel feltételeivel.

#4 az lehet, de ahhoz kiemelkedően jónak kell lenni, tehát a gyakorlatban kb nulla az esélye, főleg úgy, hogy a kérdező azért menni levelezőre, mert nem lenne elég pontszáma a nappalira.

A jogász társadalom lenézi a levelezőn végzetteket, és hátrány a munkaadóknál is. Ez egy kompetitív szak, nagy a verseny. Persze lehet jönni mindenféle ellenpéldákkal, mindig vannak kivételek, és lehet hogy ha valaki olyan kapcsolatokkal rendlekezik akkor így is befuthat, de maradjunk a realitás talaján, és a kérdező helyzetét figyelembe venni

A jogász társadalom lenézi a levelezőn végzetteket, és hátrány a munkaadóknál is.

Te lenézed. Más meg nem. Sőt, mivel tudjuk, mi munka még nappalin is elvégezni úgy, hogy nincs mellette család, főállás, szerencsére elég sokan becsüljük azokat, akik így küzdenek meg vele.

A munkáltató meg nem is tudja, hogy levelezőn tanultál, mert az önéletrajzba a munkarendet senki nem írja be, és ismétlem: az oklevélben sem szerepel.

Egyetemet végzett tapasztalattal írom a következő sorokat.

Nem a munkarend a fontos. Nappalin ugyanúgy eltékozolhatod az idődet, mint levelezőn. Amennyiben becsületesen tanulsz, készülsz, szerintem teljesen mindegy ez. Én bánom, hogy nem mehettem levelezőre, mert tudtam volna mellette többet dolgozni.

A nappali megéri a diákkedvezmények miatt, ezt tapasztalatból mondom, de a barátságok és kapcsolatok kialakításában kulcsfontosságú.

Ha van a világon szak, ahol semmi értelme a nappali képzésnek, az a jogász szak.

Nem mintha nem lenne érdekes a ma élő legnagyobb jogtörténész, a legnagyobb római jogász professzor, vagy az alapjogok biztosának előadása, nyilván egy életre szóló élmény lesz, ahogyan mesél a szakterületéről, csak a vizsgán nem feltétlen ezt fogják kérdezni.

A másik véglet, amikor bejön a tanársegéd az előadásra, szemináriumra, "Miről beszéljünk?", "Mit nem értenek?" - Na ebből sem lesz semmi.

Ott, ahol én végeztem - egy jó nevű egyetem - heti 24 óra (!) a nappalisok óraszáma, heti 12 óra a levelezősök óraszáma. Mindkettő csak arra elég, hogy érintőlegesen foglalkozzanak az adott tárgyakkal, a felkészülés önállóan történik sok további órában. Aki nem látja át az óriási anyagot (minden kérdésnek van egy könyvtárnyi irodalma), és nem érti az összefüggéseket (= nem tudja értelmezni az olvasott szöveget), azt nem itt fogják megtanítani, és nem a 12, vagy 24 óra alatt fog ilyen képességek birtokába jutni.

A vizsgán kérdez valamit az oktató, akivel sok esetben korábban még nem is találkozott az ember, aki nem tudja, hogy a tanszék húsz-harminc oktatójából ki mit mondott el az előadásokon vagy szemináriumon. Egy a lényeg: válaszolni kell tudni a feltett kérdésre. Jó fejjel teljesen mindegy, hogy ki hány órát csücsült ott előtte.

#9 egyàltalàn nincs igazad, hatalmas baromsàgokat beszélsz. Az óraszàm fèlèvente vàltozik, az első fèl év pl 25 óra, a màsodik màr 32.

A jogászi gondolkodàst a nappali kèpzès során sajàtítod el. Sokkal jobban bele tudod ásni magad az egèszbe, arról nem beszèlve, hogy a levelező kèpzés jogon hátrány lesz a későbbiekben.