A Széchenyi Terv-es tanulmányoknál mennyit kell feltüntetni szakdogában?

Kettő nagyon fontos dolgot jegyezz meg kérlek az elkövetkezendő időkre, ha feltennél többet is itt GYIK-on:

1. Kezdd azzal, hogy megadod milyen hivatkozási szabványt kell használnod, ha nem tudod a nevét, akkor az egyetemet és a kart, hogy utánanézhessünk mi magunk. Ugyanis minden egyes forrástípus más és más adatokat kíván meg, a hivatkozási stílustól függően.

Ez egy elengedhetetlen információ a válasz megadásához.

2. Felejtsd el a "tanulmány" szót. Az egyetemek szeretik ezt használni a szakdolgozati segédletekben, de ez egy semmire sem jó töltetlék, olyan, mintha azt mondanád, hogy "izé".

A "tanulmány" nem hivatkozási kategória, arról el kell dönteni, hogy Book Section, Conference Paper, Journal Article, Preprint, Report, vagy Thesis.

Ugyanis, bár a magyar nyelv enged némi szabadságot abban, hogy mindegyiket tanulmánynak lehessen nevezni, de a hivatkozási stílusok elég durván különbözően kezelik őket.

Ha nem tudod eldönteni hogy melyik, akkor oszd meg itt, vagy a PDF linkjét, vagy a "tanulmány" szerzőit/nevét, évét, és kikeressük melyik a megfelelő.

**********

Úgyhogy kezdjük ezzel a két információval, UTÁNA azok birtokában azonnal tudunk válaszolni 100%-os biztossággal, személyre szabottan az esetedre.

Na te is a harapófogós fajta vagy (ha nem ugyanaz), mint valaki egy másik kérdésnél.

1. A szabvány az a hivatkozási stílus amit használni kell.

Csak a leggyakoribbakat (amik magyar egyetemeken is használatban vannak) megnevezve: APA (6th vagy 7th), MLA, Harvard, Vancouver, Chicago (17th vagy 18th), IEEE, CSE, stb.

Ugyanahhoz a dokumentumhoz, a használt szabványtól függően más-más adatok válnak kötelezővé.

Olyan nincs, hogy nincs, ez nemzetközi, hogy a szakdolgozat/diplomamunka csak a szabványosított hivatkozási stílusok valamelyikével fogadható be.

2. "Gondolom azért nem elvárás, hogy mindegy egyes tanulmány után megnézzem mi micsoda"

Lehet, hogy ez neked furcsa, de...a szakdolgozattal munka van. Bizony elvárás. Sőt, a helyes, hibátlan hivatkozás egy igen komoly része a szakdolgozatnak.

"Én egy magyar egyetemen, magyar szakdolgozatok írok semmilyen report meg article."

Lehet, hogy németet vagy más nyelvet tanultál, nem angolt, erre valóban nem gondoltam.

Akkor hozok rá más példákat magyarul. Más lesz egy Összsefoglaló/Riport, egy Hatásvizsgálat, egy Jelentés (akár ex ante), vagy egy Kiértékelésnek.

Amit magyarul "tanulmánykötet" megnevezéssel illetnek, az abban szereplő többtíz fejezetnek konkrétan saját típusa van, és 1-2 nagyon ritka kivételtől eltekintve (és azokat a hivatkozási stílusokat nem használják magyar egyetemek), mindegyiknek mások a kötelezően megadandó elemei.

"nem írod le milyen szabványra gondolsz"

A szabványt nem én döntöm el. A #3-as válaszban felsoroltam a leggyakoribbakat, amiket a magyar egyetemek használni szoktak.

Ennek a megnevezése, hogy az egyetem melyiket kéri, a szakdolgozati útmutatóban van benne, vagy egy ahhoz kapcsolódó mellékletben.

Például az SZTE-MK útmutatója a 13. oldalon a 3.7-es pontban írja, hogy APA vagy Harvard stílusú legyen ( [link] ),

a PTE-ETK útmutatója a 15. oldalon a 11. pontban írja, hogy APA vagy ICMJE Vancouver ( [link] ),

a BGE-KVIK útmutatója a 11. oldalon az 5.1-es pontban írja, hogy Harvard az elvárt ( [link] ).

Pont ezért mondtam, hogy ha te magad még valamiért nem tudod megállapítani, hogy melyik kell, akkor az egyetem és kar ismeretében mi viszont utána ki tudjuk keresni. Utána már lehetséges a válaszadás.

"Nem lehet, hogy te reagálod és túlzod ezt túl?"

A helyes hivatkozás a szakdolgozat egyik legalapvetőbb eleme. Ezen nincs mit túlreagálni. A helytelen hivatkozás, még akkor is, ha "végülis ott van", csak nem úgy ahogy kéne, az ugyanúgy plagizálási eljáráshoz vezet(het). Ez pedig nem egyszer megtörtént már az utóbbi években Magyarországon.

"hogy article vagy micsoda [...] magyar egyetemen vagyunk , a tanulmány az tanulmány"

Ezért hoztam neked példákat a #3-ban magyar nyelven. Mondom MAGYARUL IS egy "tanulmány" sokféle típussal (csak példának 4-et írtam), ami más-más adatok kötelező megjelenítését, vagy elhagyását kéri, a fentebb már említett hivatkozási stílus szerint.

"Mitől lesz más?"

Ugyanaz a "tanulmány", mondjuk hatásvizsgálat esetén, más adatok kellenek ha APA és más adatok ha Harvard, más ha Vancouver.

De ha két különbözőt nézünk, mondjuk egy hatásvizsgálati "tanulmányt" és egy kiértékelési "tanulmányt" (a Széchenyi Terv-es programokban sokféle előfordul), akkor adott hivatkozási stíluson belül, mondjuk Vancouver-en belül is változóak a "tanulmány" kötelezően hivatkozandó adatai.

A most vázolt 5 esetből, konkrétan 2-ben kötelező elem lenne a Széchenyi terv, 3-ban nem.

"Gondolom erre gondolsz, de nem értem, akkor miét nem a hivatkozás típusát"

Lehet típusnak, stílusnak is nevezni. Hivatalosan "szabvány".

Az ISO 690-es, illetve ISO 690-2-es főszabványok amik ezeket tartalmazzák. Az Magyar Szabvány, ami a Harvard-on alapul, például "MSZ ISO 690:1991" kóddal fut.

A hivatkozási "típusok", akkor nevezzük így, nemzetközileg nagyon komolyan szabályozott, "szabványosított" formátumok, ezektől nem hogy egyetem/kar/konzulens/professzor eltérőt nem kérhet, de még ha maga az állam (mint a Magyar Szabvány esetében) akar sajátos formátumot használni, először be kell jegyeztetniük az ISO szabványt.

"hanem hogy milyen szinten kell feltüntetni"

És pontosan ennek a megválaszolásához elhagyhatatlan, feltétlenül szükséges információ a hivatkozási szabvány/típus/stílus, valamint a dokumentumtípus.

"Az elfogadott hivatkozásnak értelmében (az ún. Harvard típusú hivatkozás)."

Ezt a megfogalmazást a SZIE-GK több dokumentumában ( [link]

[link] a 10. oldalán találtam meg.

(Nekem le van töltve az összes magyar egyetem minden karának/szakának a szakdolgozati útmutatója és melléklete.)

Ők az általános Harvard-ot használják, annyi már legalább kiderült.

Ezesetben már csak a tanulmány típusa a függő.

A Széchenyi Terv honlapjáról leszedtem 3 dokumentumot (az egyikükben szerepel is, az áhított "tanulmány" szó). Most nem babráltam a nyelv magyarra állításával, így a központozás továbbra is vesszőkkel és pontokkal történik, nincs kötőjelezés.

Itt a 3 példa:

----------

AGENA Consulting Kft (2008) Tanulmány Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Célkövetési Rendszerének Kialakításához. Széchenyi Terv. Hatásvizsgálat. Budaörs: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Értékelési és Módszertani Főosztály, p. 110. Available at: [link] (Accessed: 8 March 2024).

Fekete, G. et al. (2010) Az I. Nft Fenntarthatósági Értékelése. Széchenyi Terv. Értékelés I. Budapest: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, p. 210. Available at: [link] (Accessed: 8 March 2024).

Schalk, H.J. and Varga, A. (2007) The economic effects of EU Community Support Framework interventions - An ex-ante impact analysis with EcoRET, a macroeconomic model for Hungary. Hatásvizsgálat. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, p. 123. Available at: [link] (Accessed: 8 March 2024).

----------

Mint láthatod, a 3-ból kettő tanulmány hatásvizsgálat, mégis csak az egyikhez szükségeltetik a "Széchenyi Terv" beszúrása. És nem a nyelv az oka, mielőtt ezt hinnéd.

Ennek komplexebb oka van, és ennek eldöntésében az adott hivatkozás típus ISO szabványában foglaltak segítenek.

De ehhez ismerni kell magát a dokumentumot (nem hasonlóakat, vagy "szerinted ugyanolyanokat", hanem azt, amit hivatkozni akarsz.

"Nagyon ragaszkodsz ehhez a "szabványhoz"."

Igen. Mert attól eltérni illegális és plagizálás miatt eljárást von maga után, ha nem tökéletesen hivatkozol. (Hivatkozásban pedig a központozás kivételével nincs kis és nagy hiba, csak hiba.)

Ugyanis a plagizálás elkerülése nem maga a hivatkozás ténye, hanem a HIBÁTLAN hivatkozás megléte.

"Van egy szakdolgozati melléklet, ott le van írva hogyan kell hivatkozni"

Nem. Ott egy-két alap eset van példaként szemléltetve.

A különböző esetek és dokumentumfajták helyes hivatkozásának módjáról a hallgató köteles saját maga tájékozódni a hivatkozási típus alapján.

"Nem tudom te hol dolgozhatsz"

Szellemíró vagyok. Szakdolgozatokat, diplomamunkákat, doktorikat, illetve egyéb évközbeni beadandókat írok.

Bár a magyar piacon relatív kevés az ügyfél.

"szerintem ez nem ennyire szigorú"

De, az.

"Azt sem értem mire célzol azalatt, hogy az egyikükben szerepel"

Harvard típusú hivatkozással írtam 3 hivatkozást. Akadémiai szempontból mind a három "tanulmány".

Ebből kettő ugyanolyan "tanulmány típusba" tartozik, hatásvizsgálat mindkettő. (Az 1. és a 3.)

Mégis, azonos dokumentumtípus, azonos hivatkozási stílus, de az egyiknek (az Agena Consulting-os) eleme a "Széchenyi Terv" kifejezés, míg a másiknak nem.

Ezzel akartam volna megmutatni, hogy hiába "csak" ez volt a kérdésed és szerinted "nincs közünk hozzá mi a pontos dokumentum, vagy melyik karra jársz" (ezt a másodikat nyíltan nem mondtad ki, de ha nem így gondolnád, már megadtad volna ezeket), de ezek nélkül akár tetszik akár nem, nem lehetséges a válaszadás, ha csak az egyik információt adod meg, akkor is csak 50-50 eséllyel, ami egy igen-nem kérdés megválaszolásának esetén nem segít.