Megéri más szakot elvégezni mérnökin kívül?

Sziasztok!

A helyzet az, hogy most állok pályaválasztás előtt és engem főleg a humán dolgok érdekelnek. Azonban ahogy egyre jobban ástam bele magamat abba, hogy mivel lehet pénzt keresni, mennyire lehet megélni manapság Magyarországon, és mennyiből is lehet viszonylag jól megélni rájöttem, hogy az általam nézett szakokkal maximum a híd alá mehetek, vagy a szüleimnél lakhatok 30+éves kormig, még akkor is, ha minden megkeresett pénzemet félreteszem.

Mindig úgy voltam vele, hogy inkább keressek kevesebbet, de szeressem azt, amit csinálok. Ami szép és jó, de minnél hamarabb szeretnék független lenni és a saját életemet élni. Nagyon stresszes vagyok, ugyanis nem tudom, hogy mit csináljak. A családom a mérnöki szakokat mondja, amivel tény, hogy tudnék pénzt keresni, de utálnám. Nem szeretem a reál dolgokat, egyszerűen nem vagyok ilyen beállítottságú. Viszont már tényleg elgondolkoztam azon, hogy lehet mégis mérnöki szakokra fogok jelentkezni, mert a többi diploma (amiket néztem) tényleg csak arra jó, hogy legyen valami papírom, de pénzt nem keresek vele. Félre értés ne essék, nekem nem minden a pénz, de azért nem szeretnék 30 éves koromban is a szüleimnél lakni, és életem végéig sem szeretnék albérletet bérelni.

A szüleim anyagilag nem tudnak segíteni, de nem is várom el. Ebből kifolyólag más városba nem tudok menni tanulni, mert nem tudnák finanszírozni nekem.

Amik érdekelnek az a pszichológia (ami az én városomban nincsen, és esélyem se lenne bekerülni, mert nem céltudatosan erre a szakra készültem, szóval nem lenne hozzá elég pontom), tudom, hogy van koli is, de családi problémák is fenn állnak, emiatt most biztosan nem fogom itt hagyni a családom.

A gyógypedagógián is gondolkoztam már, vagy a szociális munkán (erről mindenki lebeszélt, és bevallom már én is lemondtam róla, ugyanis nagyon nagyon rossz a szoc.munka bér), a művészeti egyetemek is érdekelnek (nagyon szeretek festeni, rajzolni, és tudok is, de ezzel tényleg semmit nem tudnék kezdeni, max annyiban lenne jó, hogy élvezném az egyetemet)

A kérdésem az lenne, hogy szerintetek (is) menjek mérnökire, amiben biztos vagyok, hogy utálnám az egészet, de tudnék vele pénzt keresni, és talán eltudnám indítani a saját életem. Vagy csináljam azt, amihez kedvem van, hagyjak ki egy évet készüljek fel pszichológiára, vagy egy művészeti egyetemre, vagy gyógypedagógiára?

Bocsánat, ha kicsit össze vissza lett, vagy ha butaság az egész, meg az ahogy látom a dolgokat, csak azok alapján amiket olvastam, meg amiket a környezetem mond sajnos arra jutottam, hogy majdnem csak mérnökivel lehet pénzt keresni. Nyilván egy olyan embernek könnyebb, akinek a szülei tudnak venni lakást, autót, és ki tudják fizetni a jogosítványt…, mert akkor nem kell azzal bajlódnia, hogy olyan állása legyen a jövőben amiből eltudja indítani az életét.