Érdemes nekiállnom tanulni?

Üdv!

30 éves nő vagyok. Mindig nagyon érdekelt az etológia, ezen belül is a kutyaetológia. Kutyákkal dolgozom jelenleg is.

18 éves korom óta sokszor eljátszottam a gondolattal, hogy egyszer etológus leszek, de mindig lebeszéltem magam, mert úgy éreztem, nem lennék képes elvégezni egy egyetemet. Azonban mostanában egyre inkább erősödik bennem az érzés, hogy talán mégis. Nem a pénz és a munkalehetőség miatt szeretnék tanulni, mert most jó állásom van és jól keresek, hanem mert érdekel, és úgy gondolom, hogy a jelenlegi állatokkal való munkámmal is össze tudnám egyeztetni, sőt, hosszú távon nagyon hasznos is lenne.

Ami viszont nagyon erősen gátol, az még mindig az, hogy megnéztem a tantárgyakat. Matek, fizika, kémia. Nos, erősen humán beállítottságú vagyok, szerintem diszkalkuliám is van, sosem voltam jó ebből a három tárgyból, de annyira nem, hogy sírtam, amikor tanulni kellett egy dolgozatra. Tartok tőle, hogy kudarcot vallanék, és rá kellene jönnöm, hogy akármennyire szeretném, mégsem vagyok képes elvégezni egy ilyen iskolát.

Az nem érdekelne, ha 40-45 éves koromra végeznék vele. De vajon a sok tanulnivalót össze tudnám egyeztetni a mindennapi életemmel és a munkámmal? (Gyerekem nincs, nem is lesz.)

A párom szerint nem vagyok olyan beállítottságú, aki meg tudná csinálni, a testvérem szerint ha akarnám sikerülne.

Nem tartom magamat sötétnek, csak félek, hogy nem tudok majd koncentrálni, vagy tanulni, és ezért elcsúszok az egésszel.

Illetve csak levelezőn tudnék nekiállni, a munkám miatt.

Szerintetek érdemes lehet nekiállni?

Köszi előre is a válaszokat.