Doktori program mennyivel nehezebb az alap/mesterszaknál?

Hehe… ott a legkevésbé a tárgyak azok, amik kihívást jelentenek. Hanem mellette órákat tartani, kutatni, publikálni, a doktoriddal foglalkozni, konferenciára járkálni, a témavezetődnek segíteni az ő kutatásaiban, vizsgáztatni, szakdolgozatíróknak konzulensként segíteni, opponálni, minden kari/egyetemi baromsággal foglalkozni… ezek azok, amik nehezítik. Pedig egyik-másik önmagában is elég lenne. Mindezt a végtelenül nagylelkű ösztöndíjért, ami alulról nyaldossa a 200-at. Úgy, hogy bármelyik alapszakon kegyelemkettessel átrugdosott szaktársad valamelyik multinál vakargatja a tökeit ennek a másfél-kétszereséért, és amit te docensi szint alatt nem nagyon fogsz megkapni.

A doktori képzés tárgyainak teljesítése semmivel sem nehezebb, mint a mesterképzésé. Ugyanakkor tudnod kell, hogy az egész doktori képzés egy mézesmadzag azért, hogy az egyetemek bevételhez jussanak. Ráharapnak az emberek, és a döntő többségük végül ráfarag. Leteszik az összes vizsgát, kutatnak, majd megírják és megvédik a disszertációt, beleölnek rengeteg időt és energiát, s végül mégsem kapnak doktori címet. Ugyanis a doktori cím odaítéléséhez szükség van elismert nemzetközi szaklapokban elfogadott publikációkra, s ez az a kritérium, amit a legtöbben nem tudnak teljesíteni. Legalábbis a műszaki és természettudományos doktori iskolákban biztosan ez a helyzet: a beiratkozók jó, ha egyharmada jut el végül a fokozathoz. Hogy lásd a kőkemény valóságot, azt ajánlom, menj rá a doktori.hu oldalon az általad megcélzott doktori iskolára, és vesd össze az "összes eddig felvett hallgató" számát az "ebből sikeresen fokozatot szerzett" számmal. Csak akkor add be a jelentkezésedet, ha ennek fényében is vállalod azt, hogy 4-5 évet ezzel el akarsz tölteni az életedből.

#3: A doktori iskolák publikációs követelményeket tekintve erősen különböznek egymástól. Van, ahol nagyon magasan van a léc, és csak tényleg kiváló szaklapokban való publikációkat fogadnak el, amelyekben dögnehéz publikálni. Nézd meg például a Debreceni Egyetem Földtudományi Doktori Iskoláját: eddig 259 felvett hallgató, 187 szerzett abszolutóriumot, és csak 83 fokozatot. Ez azt jelenti, hogy a beiratkozók többsége végigcsinálja a doktori iskolát, ám a fokozatig csak a harmaduk jut el.

Nálunk anno jogon olyan kis tesze-tosza csaj csinálta meg a PhD-t, hogy azt se értjük egyáltalán a jogot hogy csinálta meg. Szóval annyira nem hiszem, hogy minden doktorin olyan nagy elvárások lennének, hogy alig lehetne fokozatot szerezni. Azért aki Msc-ig eljut és elvégzi, nagy valószínűséggel okos, és tudja mi merre hány méter.

#6: Levelezősöktől nem várják el az óratartást. Ugyanakkor ha olyan tárgyból csinálsz doktorit, amihez a laboratórium vagy a drága műszerek elengedhetetlenek, és ilyenek a munkahelyeden nincsenek, akkor levelezőn, heti 40 órás főállású munka mellett kutya nehéz dolgod lesz. Sokan épp ezzel fürdenek be, mert olyan idő- és eszközigényes empirikus kutatásokra van szükség egy elismert szaklapban való publikációhoz, amelyeket nem lehet esténként és hétvégente csinálni. Levizsgáznak mindenből, még a disszertációt is nagy nehezen összerakják és megvédik, aztán rájönnek, hogy munka mellett a publikációs követelményeket képtelenek teljesíteni, és végül sosem kapnak fokozatot.